1. Bevezetés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_68/#m1296anyt_37_68 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_68/#m1296anyt_37_68)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_68/#m1296anyt_37_68)
A huszadik századi finnugrisztikában általánosan elfogadott, nyugat felé binárisan elágazó uráli családfa elméletét az 1980-as évektől kezdve egyre több kritika érte. A mai uráli nyelvcsoportok közvetlen alapnyelvei és a proto-uráli közötti feltételezett elágazásokat és alapnyelveket (pl. a finn-volgai1 és a finn-permi alapnyelvet) mindenekelőtt azért vitatták, mert vagy alig lehetett rekonstruálni bennük hangtani újításokat, vagy az újítások kora és elterjedése tűnt kétségesnek; még egy egészen lapos, elágazás nélküli „fésű-modellt” is javasoltak a hagyományos fa helyett (K. Häkkinen 1984; Salminen 2002). Az uráli nyelvcsalád belső történeti viszonyai tehát vitatottak, és jelenleg több különböző taxonómiai modell létezik (l. Aikio 2022, 3–4). Jaakko Häkkinen (2007) ötlete a finnségi-számi-mordvin („nyugat-uráli”) alapnyelvről2 azonban eléggé kedvező fogadtatásban részesült és a legújabb nyelvtörténeti ismertetésekben, kézikönyvekben is szerepel, említi többek között Grünthal (2019; 2022), Grünthal et al. (2022), Lang (2020), Prillop et al. (2020) és Zhivlov (2023, 121) is.3 Bár egyes korábbi kutatásokban is lehetségesnek tartották a finn, számi és mordvin közelebbi rokonságát (a marihoz képest; Bereczki 1996, 26; 2000, 11; Keresztes 1991, 82; 2011, 12–13; újabban l. Maticsák 2020, 236), Häkkinen érvelt először mellette konkrét bizonyítékokat is felhozva. Jelen cikkünkben viszont rámutatunk, hogy a fenti elmélet elfogadása jelenleg nem tűnik kellően megalapozottnak, mivel kevés igazán meggyőző érv áll a nyugat-uráli egység megléte mellett: J. Häkkinen (2007) eredeti hangtörténeti érvelései azóta részben elavultak, köszönhetően Aikio (2012; 2015) magánhangzó-történeti kutatásainak, és a többi nyugat-urálinak feltételezett hangtani újítás státusa is nagyon kétséges. A cikk végén morfológiai és lexikális újításokat is fogunk röviden tárgyalni, de mivel éppen a közös hangváltozások a legfontosabbak a nyelvek genealógiai viszonyainak feltérképezésekor (Anttila 1989, 318; Hoenigswald 1966, 9; Fox 1995, 220), elsősorban ezekre fogunk figyelmet fordítani.4
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_73/#m1296anyt_37_73 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_73/#m1296anyt_37_73)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_73/#m1296anyt_37_73)
Cikkünkben a következő, nyugat-uráli újításnak tartott eseteket tárgyaljuk: az uráli *e̮ és *a egybeesését az *a-tövekben (és ezzel kapcsolatban az Aikio (2015) által javasolt PU *a > PNyU *e̮ / j(C)i változást); a második szótagi *o keletkezését; a szókezdő *w eltűnését a labiális magánhangzók előtt; a proto-uráli *δ és *δʹ egybeesését. Célunk, hogy kiderítsük, valóban közös újításokról van-e szó, vagy esetleg párhuzamos fejlődésről, illetve későbbi areális jelenségekről. A hangváltozások relatív kronológiájára és a hangváltozások tipológiájára külön hangsúlyt fektetünk.
| 1 | A hagyományos modellekről l. pl. Rédei (1974), Sammallahti (1988; 1990). A finn-volgai (számi-finnségi-mordvin-mari) egység szerepel még pl. Maticsáknál (2015), ennek kritikájáról l. Grünthal (2007). |
| 2 | Häkkinen érvelése szerint az uráli alapnyelv két vagy esetleg három ágra szakadt szét – a nyugat-uráli mellett kelet-uráli (ugor-szamojéd) és esetleg közép-uráli (mari-permi) ágra. Az utóbbi mellett viszont Häkkinen nem érvel részletesen. Az ugor-szamojéd közösség ötletének egyes pontjait újabban Aikio és Holopainen (2023) bírálta. |
| 3 | J. Häkkinen (2022) ismétli korábbi (J. Häkkinen 2007) érveit a nyugat-uráli egység megléte mellett, és ezen felül megemlíti, hogy egyes kihalt, helynevekből és középkori forrásokból ismert uráli nyelvek, mint a merja és a (nyugati) csúd, talán szintén a nyugat-uráli nyelvek közé tartoznak. Mivel azonban ezeknek a kihalt nyelveknek a fonológiájáról (vagy a szókincséről) alig tudhatunk valamit, itt nem fogjuk ezeket tárgyalni. |
| 4 | Egyes szerzők viszont éppen a morfológiai újításokat tartják a legfontosabbaknak (pl. Clackson 2022). |