Oszkó Beatrix, Cser András (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.
›
VII. Mit is jeleznek az ómagyar jelzők? Módosítás és referencialitás a korai kódexekben
›
8. Névelőtlen, határozott kifejezések módosítón belüli referenciális lekötéssel
›
8.2. PP módosítók a főnévi kifejezésen belül

8.2. PP módosítók a főnévi kifejezésen belül

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amikor adpozíciós módosítókat keresünk a magyar főnévi kifejezésen belül, alapvetően névutós kifejezésekre gondolhatunk. A hagyományos leíró nyelvtan ezeket jelzői értékű határozóknak nevezi. Ha egy névutós kifejezés a jelzett szó előtt, azaz prenominális helyzetben jelenik meg, „jelzősíteni” kell, azaz csak egy megfelelő módosítóképzővel (PP‑i) vagy szintaktikai stratégiával (PP való) kerülhet a megfelelő szerkezeti konfigurációba, pl. a kerítés melletti bokor, a kerítés melletti beszélgetés, a szomszéddal való beszélgetés.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lokatív PP-módosítók prenominális beillesztésére az ‑i képző csak fokozatosan válik produktív stratégiává, a középmagyar kor előtt egyáltalán nem jellemző. Az ómagyar korban az ilyen határozói kifejezések csak egy igeneves szerkezetbe ágyazva, a való melléknévi igenév segítségével kerülhettek a főnévi fej elé (ti. bokor melletti helyett bokor mellett való). A prenominális módosítóként használt névutós kifejezések tehát szintaktikai szempontból az igeneves szerkezetek egy altípusaként jellemezhetők. Az alábbi példa illusztrálja, hogy a névelő elmaradhat egy ilyen módosító jelenlétében (a határozott olvasatot alátámasztja a felszólító ige tárgyas egyeztetése, ti. adjad, és nem adjál vagy adj):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(51)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A határozott névelő terjedését jól mutatja, hogy hasonló környezetekben a névelő elmaradása nem kötelező, hanem opcionális, vagyis találunk példát névelővel is. A variációt illusztrálja az alábbi példapár: mindkettőben ugyanaz a módosító áll (világ kezdetétől fogván való), és mindkét esetben határozott a főnévi kifejezés.2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(52)
(53)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Habár a híd alatti típusú helyzetviszonyító jelzők a kései ómagyar kor első felében még nem adatolhatók, a bél főnév és az ‑i melléknévképző kapcsolatából kialakult ‑beli képzőre és az alkalmazásával létrehozott lokatív módosítókra (pl. városbeli) bőséggel találunk példát. Az alábbi mondat különösen figyelemre méltó, mivel a kérdéses jelzős szerkezet koordinált határozott főnévi kifejezések utolsó tagjaként szerepel, névelő nélkül, míg az előtte álló kifejezéseket névelő vezeti be:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(54)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Névelős és névelőtlen minimálpárt az ilyen módosítókkal is találhatunk, méghozzá egyazon kéziratban, ami ismét a névelőhasználat opcionális jellegét illusztrálja:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(55)
(56)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy PP-módosító, azaz névutós kifejezés posztnominálisan is megjelenhet a mai magyarban, tehát a főnévi alaptag után (pl. a beszélgetés a szomszéddal, a beszélgetés a kerítés mellett, vö. Szabolcsi−Laczkó 1992, 256–258). Ez a szerkezettípus azért is fontos, mert itt biztosan nem zavarja meg az értelmezést annak a lehetősége, hogy a frázis élén álló névelő nem az alaptagot determinálja, hanem a módosítón belül található. Ugyanakkor a hátravetett határozó jelzői szerepben – ahogy hagyományosan nevezik ezt a szerkezetet – Honti–H. Varga (2012, 50, 52–53) szerint egészen a nyelvújításig csak ritkán adatolható, mi több, a szerzők azt feltételezik, hogy ez a szórendi minta csak latin hatásra jelent meg. A kései ómagyar kor első feléből eddig fellelt példák mindegyike birtokszót bővít, ezek sajnos nem diagnosztikusak, de S. Hámori (1995, 345–346) nyomán mégis idéznék egy előfordulást, mivel itt a megfelelő latin forrásszövegben a főnévi alaptagok mellett nincs birtokos (fidem et amorem). A főnévi kifejezés egésze határozott, ahogy ezt az ige ragozása mutatja, névelő azonban nem áll szerkezet élén:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(57)
 
1 Deverbális főnevek mellett a PP önmagában is megjelenhet, mindenféle jelzősítő stratégia nélkül, pl. a Budapestre érkezés, ilyenkor ugyanis az (ige)módosító a deverbális főnévvel komplex predikátumot alkot (vö. Szabolcsi–Laczkó 1992, 258–264).
2 Az (53) példában két, az elemzés szempontjából egyenrangú lokatív módosító is található, de ez elvben nem befolyásolja a névelő disztribúcióját.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave