4.4. A kódexek csoportjai a multiplikatívuszi alakok szerint
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1474/#m1296anyt_37_1474 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1474/#m1296anyt_37_1474)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1474/#m1296anyt_37_1474)
A multiplikatívuszi alakok viselkedése szerint a kódexek (illetve azok jelentősen elkülönülő részei) alapvetően három csoportba sorolhatók attól függően, hogy a toldalék egy, két vagy három változatban található‑e meg. A legegyszerűbb esetben a toldalék egyalakú, csak szer formában létezik és így járul minden tőhöz. Ebbe a csoportba tartozik a BécsiK, a DebrK első és negyedik keze, az ÉrdyK középső része, a LányiK, a MargL, a MünchK, továbbá elenyészően kis számú kivételes alakkal a CornK (214 szer mellett 3 LL), a DomK (56 szer mellett 3 LL), a HorvK (137 szer mellett 1 LL), a JordK ószövetségi része (54 szer mellett 1 BB), a LobkK 2. fele (a 175. oldaltól, 25 szer mellett 1 BB), továbbá a PéldK (31 szer mellett 1 BB). Lehetséges, hogy ezek a szövegek egy olyan nyelvi állapotot tükröznek, amelyben a szer főnév még nem vált teljes mértékben toldalékká, és ezért nem került a progresszív harmónia hatókörébe. Ugyanakkor elképzelhető, hogy egy hangváltozás is szerepet játszott itt, hiszen a MünchK nyílt e-nek jelöli a szer magánhangzóját, amennyiben pedig nyílt volt, legalábbis a labiális harmonizálás lehetetlenné vált.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1475/#m1296anyt_37_1475 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1475/#m1296anyt_37_1475)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1475/#m1296anyt_37_1475)
A második csoportba azok a szövegek sorolhatók, amelyekben a toldaléknak két alakváltozata található meg. Számszerűen a legritkább esetben csak labiális harmóniát látunk, velárisat nem, tehát szer és ször a két változat. Ilyen a SzékK 1. keze, ahol csak BI, II és LL alakokat látunk. Ilyen a DöbrK is, ahol 17 BI, 13 II, 6 LI és 16 LL mellett egyetlen BB alakot találunk; itt azonban a labiális harmónia nem teljes, hanem némi illabiális dominanciát mutat, hiszen LI alakok vannak (de IL alakok nincsenek).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1476/#m1296anyt_37_1476 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1476/#m1296anyt_37_1476)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1476/#m1296anyt_37_1476)
A második aleset ezen a csoporton belül az, ahol minden palatális tő után ször, és minden veláris után szor a toldalék formája, a történetileg elsődleges szer forma egyáltalán nem adatolható. Egyértelműen ilyen a GuaryK, a KazK és a TihK. Esetleg ide lenne sorolható a WinklK is, de ott a harmóniatulajdonságokat nem lehet a lexikális meghatározottságtól elválasztani, ugyanis az LL típust kizárólag az először, az IL típust kizárólag a kétször képviseli, és mindkét lexémából van egy-egy II típusú alak is (kétszer, elészer).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1477/#m1296anyt_37_1477 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1477/#m1296anyt_37_1477)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1477/#m1296anyt_37_1477)
A harmadik aleset a kétalakúak csoportján belül az, ahol csak szer~szor váltakozást látunk, azaz a BB, II, LI típusok a meghatározóak, nem ritka BI alakok mellett. Ebben a körben jellemző a másodszer alak szemben a harmadszor, utolszor alakokkal, tehát a harmónia lexikálisan meghatározott módon működik. Ide tartozik a TelK, a WeszprK, a SzékK második része (a második kézzel kezdődően), a JordK újszövetségi része, de talán ide sorolható a JókK is, amely mindössze egyetlen LL alakot mutat (16 BB, 1 II és 2 LI mellett). Bár kevés adatot tartalmaznak, talán ide lennének sorolhatók az AporK, a FestK, a KeszthK és a KulcsK is. A TelK-ben, a WeszprK-ben, a SzékK második részében és a JordK újszövetségi részében kizárólagos vagy domináns a másodszer alak (a másod-szorral szemben); ezen felül a JordK-ben kizárólagos a harmadszer, és domináns a háromszer is.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1478/#m1296anyt_37_1478 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1478/#m1296anyt_37_1478)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1478/#m1296anyt_37_1478)
A harmadik csoportba azok a szövegek tartoznak, amelyekben a toldaléknak minhárom alakja előfordul. Ezen belül teljesen tiszta háromirányú harmóniát mutat a Könyvecse, majdnem teljesen tiszta harmóniát a VirgK (mindössze 2 LI alakkal), a többi kódexben a palatális változatok közül vagy a labiális, vagy az illabiális túlsúlyban van. Labiális dominanciát mutat a DebrK 2. és 5. keze, az ÉrdyK nagy része (a középső rész kivételével), inkább illabiális dominanciát mutat a NagyszK. Van, ahol a két palatális toldalékváltozat jóformán véletlenszerű eloszlást mutat, vagy az adatok csekély száma miatt érdemi tendenciákra nem lehet rámutatni; ilyen a DebrK 3. keze, a NádorK, a LázK, avagy a LobkK első fele (kb. a 180. oldalig). Egészen érdekes mintázatot mutat az ÉrsK és a BodK; ezekben a B toldalékváltozat kizárólag B tő után fordul elő (ez persze az összes többi szövegre is igaz), a két palatális toldalékváltozat azonban bármilyen tőmagánhangzó után állhat, azaz egyaránt létezik a BB mellett BI, LI, II, BL (csak az ÉrsK-ben), LL, IL típus is.