3. Az uráli nyelvek igeidő- és aspektusrendszere: az alapnyelv(ek) hagyományos leírása
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_642/#m1296anyt_37_642 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_642/#m1296anyt_37_642)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_642/#m1296anyt_37_642)
Ami a TAM(E) rendszereket illeti, az uráli nyelvek nagy változatosságot mutatnak: morfológiai markerektől (időjelek, akcióminőség-képzők) kezdve, igemódosítókon (határozószók) és perifrasztikus kifejezéseken át a lexikai aspektusig nagyon sokféle módot találunk időviszony kifejezésére. Nem egyszerű ezek alapján egységes képet alkotni, és az egyes nyelvek, nyelvágak közötti megfeleléseket indokolni, elsősorban funkcionális szempontból. Minden uráli nyelvben találunk morfológiai igeidőrendszert, ami interakcióban áll az aspektualitással. Jellemző a jelen és múlt megkülönböztetése, s csupán néhány uráli nyelvben alakult ki a jövő idő grammatikalizálódott jele.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_643/#m1296anyt_37_643 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_643/#m1296anyt_37_643)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_643/#m1296anyt_37_643)
Az uráli nyelvek igeidőrendszere vektoriális, nem metrikus: az igeidő egy zéróponttól (jelen) való konkrét távolságot mutat (múlt, jövő). A három deiktikus igeidő (múlt, jelen, jövő) – amely elméletileg hatféle módon kódolható – általában a hármas rendszert valósítja meg (múlt ~ jelen ~ jövő), de még jellemzőbb a jelen/jövő vs. múlt kettes kódolása (pl. magyar, finn). Bizonyos nyomai lehetnek a múlt/jövő ~ jelen megkülönböztetésének a szamojéd nyelvekben (l. Szeverényi 2012). Múlt/jelen ~ jövő kettes rendszert nem találunk. L. még Kiefer (2000, 257–259). Egyes vagy zéró rendszernek tekinthető bizonyos szempontból (vagyis múlt, jelen és jövő nincs vagy ugyanazzal a jelölővel van deiktikusan kódolva) az alapnyelv feltételezett rendszere, amelyben a jelöletlen lexikális aspektus momentán–duratív oppozíció volt általános.