Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII. - 3. Az uráli nyelvek igeidő- és aspektusrendszere: az alapnyelv(ek) hagyományos leírása

Oszkó Beatrix, Cser András (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.

›

III. Megjegyzések az uráli igeidők és igeaspektus kérdéséhez

›

3. Az uráli nyelvek igeidő- és aspektusrendszere: az alapnyelv(ek) hagyományos leírása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_642/#m1296anyt_37_642 (2026. 05. 13.)

Chicago

Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641238 (Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_642/#m1296anyt_37_642)

APA

Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641238. (Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_642/#m1296anyt_37_642)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Ami a TAM(E) rendszereket illeti, az uráli nyelvek nagy változatosságot mutatnak: morfológiai markerektől (időjelek, akcióminőség-képzők) kezdve, igemódosítókon (határozószók) és perifrasztikus kifejezéseken át a lexikai aspektusig nagyon sokféle módot találunk időviszony kifejezésére. Nem egyszerű ezek alapján egységes képet alkotni, és az egyes nyelvek, nyelvágak közötti megfeleléseket indokolni, elsősorban funkcionális szempontból. Minden uráli nyelvben találunk morfológiai igeidőrendszert, ami interakcióban áll az aspektualitással. Jellemző a jelen és múlt megkülönböztetése, s csupán néhány uráli nyelvben alakult ki a jövő idő grammatikalizálódott jele.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Chicago

APA

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Az uráli nyelvek igeidőrendszere vektoriális, nem metrikus: az igeidő egy zéróponttól (jelen) való konkrét távolságot mutat (múlt, jövő). A három deiktikus igeidő (múlt, jelen, jövő) – amely elméletileg hatféle módon kódolható – általában a hármas rendszert valósítja meg (múlt ~ jelen ~ jövő), de még jellemzőbb a jelen/jövő vs. múlt kettes kódolása (pl. magyar, finn). Bizonyos nyomai lehetnek a múlt/jövő ~ jelen megkülönböztetésének a szamojéd nyelvekben (l. Szeverényi 2012). Múlt/jelen ~ jövő kettes rendszert nem találunk. L. még Kiefer (2000, 257–259). Egyes vagy zéró rendszernek tekinthető bizonyos szempontból (vagyis múlt, jelen és jövő nincs vagy ugyanazzal a jelölővel van deiktikusan kódolva) az alapnyelv feltételezett rendszere, amelyben a jelöletlen lexikális aspektus momentán–duratív oppozíció volt általános.