A huszadik századi finnugrisztikában általánosan elfogadott, nyugat felé binárisan elágazó uráli családfa elméletét az 1980-as évektől kezdve egyre több kritika érte. A mai uráli nyelvcsoportok közvetlen alapnyelvei és a proto-uráli közötti feltételezett elágazásokat és alapnyelveket (pl. a finn-volgai1 és a finn-permi alapnyelvet) mindenekelőtt azért vitatták, mert vagy alig lehetett rekonstruálni bennük hangtani újításokat, vagy az újítások kora és elterjedése tűnt kétségesnek; még egy egészen lapos, elágazás nélküli „fésű-modellt” is javasoltak a hagyományos fa helyett (K. Häkkinen 1984; Salminen 2002). Az uráli nyelvcsalád belső történeti viszonyai tehát vitatottak, és jelenleg több különböző taxonómiai modell létezik (l. Aikio 2022, 3–4). Jaakko Häkkinen (2007) ötlete a finnségi-számi-mordvin („nyugat-uráli”) alapnyelvről2 azonban eléggé kedvező fogadtatásban részesült és a legújabb nyelvtörténeti ismertetésekben, kézikönyvekben is szerepel, említi többek között Grünthal (2019; 2022), Grünthal et al. (2022), Lang (2020), Prillop et al. (2020) és Zhivlov (2023, 121) is.3 Bár egyes korábbi kutatásokban is lehetségesnek tartották a finn, számi és mordvin közelebbi rokonságát (a marihoz képest; Bereczki 1996, 26; 2000, 11; Keresztes 1991, 82; 2011, 12–13; újabban l. Maticsák 2020, 236), Häkkinen érvelt először mellette konkrét bizonyítékokat is felhozva. Jelen cikkünkben viszont rámutatunk, hogy a fenti elmélet elfogadása jelenleg nem tűnik kellően megalapozottnak, mivel kevés igazán meggyőző érv áll a nyugat-uráli egység megléte mellett: J. Häkkinen (2007) eredeti hangtörténeti érvelései azóta részben elavultak, köszönhetően Aikio (2012; 2015) magánhangzó-történeti kutatásainak, és a többi nyugat-urálinak feltételezett hangtani újítás státusa is nagyon kétséges. A cikk végén morfológiai és lexikális újításokat is fogunk röviden tárgyalni, de mivel éppen a közös hangváltozások a legfontosabbak a nyelvek genealógiai viszonyainak feltérképezésekor (Anttila 1989, 318; Hoenigswald 1966, 9; Fox 1995, 220), elsősorban ezekre fogunk figyelmet fordítani.4