Szakály Zoltán (szerk.)

Élelmiszer-marketing


A marketinginformáció-rendszer (MIR) fogalma

A marketinginformáció-rendszert elsőként Cox és Good (1967) definiálta. A szerzőpáros a rendszeresen használt elemzések módszereként és eszközeként határozta meg a MIR-t. Kezdetben a marketinginformáció-rendszerek a menedzserek információigényének kielégítését szolgálták, ennek megfelelően történt az adatok összegyűjtése és elemzése (Brien–Stafford, 1968; Jobber, 2002). A MIR azonban az egész (marketing) szervezet számára nélkülözhetetlen eszköz. Ez a szemlélet érződik Bauer és Berács (1998) definíciójában is: „Marketinginformáció-rendszeren a különböző külső és belső információk koordinált és folyamatos gyűjtését, feldolgozását, szelektálását, tárolását, áramoltatását és megjelenítését megvalósító rendszert értik.” Kotler és Keller (2006) megfogalmazásában a marketinginformáció-rendszer emberek, berendezések és eljárások összessége, amelyek összegyűjtik, rendszerezik, elemzik és eljuttatják a szükséges, időszerű és pontos információkat a marketing döntéshozóihoz. Más oldalról megközelítve a marketinginformáció-rendszer keretet jelent a rendszeresen gyűjtött információk naprakész feldolgozása és rendszerezése számára. Ezek az információk származhatnak a vállalaton belülről és kívülről egyaránt (Hoffmann–Molnár, 1990).

Élelmiszer-marketing

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 025 0

Az élelmiszer témakör ma egyre nagyobb figyelem mellett egyre több gondolat, elvárás összekapcsolódását testesíti meg, megjelenik benne a biztonság, a kényelem, a bizalom, a felelősség, az élvezet, a kontroll, a megosztás, a félelem… Az Élelmiszer-marketing szakkönyv érinti a jelen sokszínű kérdéseit, miközben fókuszában tartja a klasszikus marketingmunka területeit.

Az Élelmiszer-marketing szakkönyvvel olyan széles körű ismeretanyagot magában foglaló szakirodalmi munkát nyertünk, ami egyszerre segíti a tematikus megismerést, valamint a friss problémafelvetésekkel az új ismeretek befogadását.

Törőcsik Mária

egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Az élelmiszer- és táplálkozásmarketing szerepe leginkább a meglévő fogyasztói szükségletek kielégítésében, a folyamatos termékfejlesztésben mutatkozik meg.

A könyv tökéletesen reprezentálja az élelmiszer-marketing jelenlegi helyzetét, és mint egy agrár- és élelmiszeripari enciklopédiaként sorra veszi a szakma összes részterületét, melyből kiemelném egyik új keletű, felkapott témáját, a neuromarketinget. Az idegtudományban egyre inkább teret nyernek az érzelmekkel kapcsolatos vizsgálatok, így a neuromarketing eszközei segíthetnek feltárni, hogy mely tényezők ragadják meg a fogyasztók figyelmét, mik váltanak ki kötődést, és mi segít az emlékezésben.

A szerzők átfogóan mutatják be a legmodernebb marketingmegoldásokat az élelmiszer-gazdaságban. Ezért úgy gondolom, hogy egyetlen agrár-élelmiszer szakmában dolgozó marketingesnek sem hiányozhat a könyvespolcáról!

Hinora Ferenc

elnök, Magyar Marketing Szövetség

Szédületes sebességgel változó világunkban az élelmiszer-gazdaság marketingszakemberei komoly kihívások előtt állnak. Válaszokat kell találniuk az új évezred fogyasztóinak azon igényeire, ahol a tápláló és ízletes összetétel, az egészségesség, a környezettudatosság és az etikus vállalati működés már szinte „belépő kategóriáknak” számítanak. Emellett úgy kell jövedelmező utakat keresniük vevőikhez, hogy az elfogyasztott élelmiszer a fogyasztók önkifejezésének részévé is válhasson. Ezen feladatok ellátásához ad támogatást e szakkönyv, mely tartalmazza a tárgykör legfrissebb ismereteit, és kézikönyvként is kiválóan használható. Szívből kívánom, hogy forgassa eredménnyel, és a könyv tudásanyagát alakítsa fenntartható értékekké!

Avramucz Attila

vállalati kapcsolatok igazgató, Univer Product Zrt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szakaly-elelmiszer-marketing//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave