Cikkemben a laringális oppozícók unáris jegyekre építő rendszerét vizsgálom meg a modern angol referenciaváltozatain és az izlandi példáján, két olyan nyelven, amelyekben a GW (angolul glottal width, azaz glottális nyílás) fonológiai dimenziója, és annak két (fonetikai) gesztusa található meg: a [nyílt (glottisz)] (avagy [aspiráció], angolul [spread]) és a [zárt (glottisz)] (avagy [glottalizált], angolul [constricted]), l. Avery–Idsardi (2001).1 Megvizsgálom, hogy az angol (pre)glottalizációt és az izlandi preaspirációt, valamint a mindkét nyelvben megfigyelhető posztaspirációt ugyanazzal a GW dimenzióval lehetséges‑e megragadni. Kiderül, hogy a GW a közgermán obstruensekben is tetten érhető volt (vagy mint az indoeurópai hagyatéka, vagy mint germán újítás), így minden germán nyelvben megtalálható (legalábbis eredetileg). A holland, nyugati fríz, skót stb., mint közismerten zöngés germán nyelvek, újító nyelveknek számítanak ilyen szempontból (a GW dimenziót a GT glottal tension ’glottális feszesség’ dimenziójára cserélték le). Megvizsgálom röviden, mennyire tekinthető ősinek a preaspiráció. Látni fogjuk, hogy minden valószínűséggel már az óészakiban is megtalálható volt. Ezt a neutralizációk mutatják, vagyis olyan folyamatok, amelyek az (ó)angolban mint nyugati germán nyelvben nem voltak megtalálhatók. Itt a preglottalizáció lehetett jelen, amelynek ortográfiai vetülete nem keletkezett. A neutralizációk elmaradása mutatja, hogy a glottális zárhangnak kontrasztfenntartó szerepe lehetett, de kontrasztot megszüntető szerepe nem. Dolgozatom felépítése a következő: a 2. pontban az explozívák oppozícióinak alapját vizsgálom, a 3. pontban a zönge szerepét elemzem az angolban és az izlandiban. A 4. pontban arra keresem a választ, hogy az északi germán nyelvekben a zönge vagy az aspiráció jelent‑e meg előbb. Ezt követően a GW-dimenziónak az izlandi nyelvben betöltött szerepét elemzem az 5. pontban, majd ugyanezt az angol nyelv vonatkozásában a 6. pontban. A 7. pontban a GW dimenzió jelenlétét vizsgálom a frikatívák esetében, valamint kitérek Vaux törvényére is. Végül a 8. pontban röviden áttekintem a laringális oppozíciók eltűnését, illetve esetleges fennmaradását.