4. Létigéből idő- és módjel: mordvin
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_370/#m1296anyt_37_370 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_370/#m1296anyt_37_370)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_370/#m1296anyt_37_370)
A két mordvin nyelv, az erza és a moksa az uráli nyelvcsalád finn-volgai ágába tartozik. Beszélői Oroszország európai részén, a Kelet-európai síkságon, az Oka és a Szura folyók közötti vidéken élnek. Több százezres lélekszámukkal az erzák és a moksák a legnépesebb oroszországi finnugor nép.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_371/#m1296anyt_37_371 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_371/#m1296anyt_37_371)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_371/#m1296anyt_37_371)
A mordvin nyelvek tipológiailag különleges helyet foglalnak el az uráli nyelvek között: sok szempontból közel állnak a balti-finn nyelvekhez, de szibériai vonásokat is találunk bennük. Az ugor és a szamojéd nyelvekkel az köti őket össze, hogy ismerik az alanyi és tárgyas (határozatlan és határozott) igeragozást. A mordvin nyelvek (poli)szintetikus volta felé mutat, hogy a tárgyas ragozásban az igei személyrag a tárgy számára és személyére is tud utalni. Ezen kívül van egy közös sajátságuk a szamojéd nyelvekkel – erről is szó lesz az alábbiakban.