6.5. Feltételezett kronológia
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_773/#m1296anyt_37_773 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_773/#m1296anyt_37_773)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_773/#m1296anyt_37_773)
Plungian és van der Auwera tanulmányukban nem szólnak arról, hogy kategorizációjuknak történeti nyelvészeti konzekvenciái lennének. A szamojéd és a finnugor nyelvek története ugyanakkor arra mutat, hogy a 2.2. pontban bemutatott hármas csoportosítás (I. atemporális rendszer, II. egyszerű rendszer standard múlt jelölővel, amely mellett nem standard múlt is megjelenhet, III. komplex igeidő-rendszer kialakulása) kronológiaként is értelmezhető:
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_774/#m1296anyt_37_774 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_774/#m1296anyt_37_774)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_774/#m1296anyt_37_774)
- (i)Atemporális rendszerekben kialakul egy nem standard múltidőjel.
- (ii)Az atemporális rendszerekben (I. típus) megjelenő megszakított múlt idő jelölője grammatikalizálódott standard múlt idő jelölővé válhat.
- (iii)Ez kiválthatja egy új deiktikus kategória kialakulását (pl. jelölt jelen idő az obi-ugorban), és/vagy a standard jelölő mellett egy új „tétlen” múlt megjelenését, amely megvalósíthatja azokat a sajátos szemantikai tartalmakat, amelyeket egy standard időjel már nem képes (II. típus).
- (iv)Ahol ez eltolódik a deiktikus kategóriák irányába és tense-es nyelvek lesznek, ott újabb, jellemzően már összetett igeidők alakulhatnak ki (III. típus), ahol nem, ott viszont az evidencialitás és modalitás morfológiai, nem az igeidőkre épülő gazdagodása várható.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_775/#m1296anyt_37_775 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_775/#m1296anyt_37_775)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_775/#m1296anyt_37_775)
Mindezek alapján a szamojéd és finnugor nyelvek múltjelölőinek kronológiáját az alábbiakkal egészítem ki, ill. módosítom. Az 1. fázisként jelzett aorisztosz/aspektus kezdetben jelöletlen. A 2. fázisban a szamojédban megerősödik az aspektusos jelleg, akcióminőségképzők jönnek létre, gazdagodik az igemódok rendszere, megjelenik a grammatikai evidencialitás. Az első kimutatható múltidő-jelölők ezzel állnak oppozícióban. A finnugor nyelvekben a deiktikus kifejezőeszközök válnak dominánssá, és ehhez képest alakulnak a perfektiváló eszközök, legyen az befejezett melléknévi igenév grammatikalizációja (permi), igekötők (ugor), szeriális igék (mari), vagy a tárgyjelöléssel jelölt (finn) perfektív funkció.