IV. Az igét követő kérdőszós kifejezés szintaktikai korlátozása és szerkezeti magyarázata északnyugat-szibériai nyelvekben1

Kivonat: A tanulmány a Szibéria északnyugati területein beszélt tundrai nyenyec, erdei enyec, ngana-szan és dolgán nyelvek egy viszonylag kevéssé vizsgált szintaktikai sajátosságát elemzi: a kiegészítendő kérdő mondatokban a kérdőszós kifejezések ige mögötti pozíciójának korlátozását. Részletesen tárgyalom, hogyan helyezkednek el a kérdőszós kifejezések az ige előtti tartományban, valamint azt, hogy milyen típusú összetevők fordulhatnak elő az ige után ezekben a nyelvekben, mivel alapvető kérdés, hogy e két aspektus valamelyike felelős-e a vizsgált szórendi megszorításért. Az elemzés szerint a kérdőszók kompozicionális szerkezetűek ezekben a nyelvekben, vagyis kérdő névmásból és egy üres kérdő operátorból épülnek fel. Mivel az ige utáni tartomány kívül esik e kérdő operátor hatókörén, ebben a pozícióban a kérdőszók nem köthetők az operátoruk által, ami magyarázza a vizsgált nyelvekben tapasztalt szórendi korlátozást. A jelenség vizsgálata tágabb összefüggésben annak a kérdésnek a megértéséhez is hozzájárul, hogy miként változik e nyelvek szintaxisa: bár alapvetően SOV típusúak, nem ritkák bennük a nem igevégű mondatok sem, amelyeket a szakirodalom többnyire történeti változási, illetve esetenként nyelvvesztési folyamatok eredményeként értelmez.

Kulcsszavak: in situ kérdőszós kifejezések; intervenciós hatás; kompozicionális kérdőszós kifejezések; operátor-hatókör; hozzáfűzés; háttérbe helyezés; ige mögötti fókusz

 

Abstract: The present study examines a relatively understudied syntactic phenomenon in languages spoken in northwestern Siberia: the restriction on the postverbal placement of wh-phrases in content questions. This phenomenon is investigated in Tundra Nenets, Forest Enets, Nganasan, and Dolgan. The study provides a detailed examination of the positioning of wh-phrases in the preverbal domain and of the types of constituents that may occur postverbally in these languages, with the central question being whether either of these two aspects is responsible for the observed restriction. It is argued that wh-words in these languages are compositional, consisting of a wh-pronoun and a null interrogative operator. Given that the postverbal domain lies outside the scope of this operator, wh-phrases in that position cannot be bound by it. This accounts for the word-order restriction observed in the languages under investigation. More broadly, this phenomenon also contributes to our understanding of syntactic change in these languages: while they are fundamentally SOV, non-verb-final clauses are not uncommon, and these are typically interpreted in the literature as outcomes of diachronic change or, in some cases, language attrition.

Keywords: in situ wh-phrases; intervention effect; compositional wh-phrases; operator scope; afterthought; backgrounding; postverbal focus