4.2. A kódexek csoportjai az allatívuszi alakok szerint
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1449/#m1296anyt_37_1449 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1449/#m1296anyt_37_1449)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1449/#m1296anyt_37_1449)
Az allatívuszi alakok viselkedése szerint a kódexek (illetve azok jelentősen elkülönülő részei) alapvetően négy csoportba sorolhatók. Történetileg a legrégebbi nyelvi állapotot mutatják (még ha nem is a legrégebbi szövegek) azok, amelyekben a toldaléknak csak labiális alakjai vannak, azaz az adatolt mintázatok csak LL és IL típusúak. Teljes egészében ide tartozik a GuaryK, a KazK és a TihK; ide tartozik továbbá a DebrK 1. és 5. keze, a LobkK első fele (kb. a 200. oldalig), a WinklK második fele (a passióval kezdődően, kivéve a más kéz által írott utolsó 10 oldalt). Nem tartalmaznak elegendő számú adatot, de ami látható bennük, annak alapján vélhetőleg ide tartozna a WeszprK első fele és a LázárK.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1450/#m1296anyt_37_1450 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1450/#m1296anyt_37_1450)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1450/#m1296anyt_37_1450)
A második csoportba azok a szövegek sorolhatók, amelyekben már megjelenik ugyan az illabiális toldalékvariáns, de a labiális változat dominánsnak tűnik, azaz előfordul illabiális tőmagánhangzó után is. Pontosabban megfogalmazva ezekre a szövegekre az a jellemző, hogy az LI típusnál külön-külön gyakoribb mind az LL, mind az IL típus. Ide tartozik az ÉrdyK, a NádK, a NagyszK, a SándK teljes egészében; ide tartozik továbbá a TelK 1. fele (kb. a 233. oldallal bezárólag), a DebrK 2. és 3. keze, valamint a JordK újszövetségi része. Ha több adat volna benne megtalálható, valószínűleg ide tartozna a SzékK második keze is. Ezen a csoporton belül elkülöníthetjük az ÉrdyK-et és a JordK újszövetségi részét, mert ezek a labiális dominancia mellett már erősebben harmonizáló tendenciát mutatnak, azaz több II típusú alakot tartalmaznak, mint IL típusút. A fentebb felsoroltak közül az összes többire az áll, hogy a számokat tekintve IL > II > LI.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1451/#m1296anyt_37_1451 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1451/#m1296anyt_37_1451)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1451/#m1296anyt_37_1451)
A harmadik csoportba azok a szövegek sorolhatók, amelyek tisztán mutatják a labiális harmóniát, azaz ahol csak II és LL típusú alakokat találunk. Ide tartozó szövegek az AporK, a BécsiK, a JókK, a KrisztL és a MünchK; ide sorolható még a DöbrK is, amely 62 harmonizáló alak mellett mindössze egyetlen LI típusú alakot mutat (dičo̗seito̗khez 64v).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1452/#m1296anyt_37_1452 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1452/#m1296anyt_37_1452)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_1452/#m1296anyt_37_1452)
Végezetül a negyedik csoportba a kizárólag illabiális toldalékváltozatot (azaz II és LI típusokat) mutató szövegek tartoznak. Ilyen a DomK, a HorvK és a KeszthK; ide sorolhatjuk a CornK-et, valamint a JordK ószövetségi részét, hiszen ezek mindössze egy-egy LL alakot mutatnak (CornK 60r keſelevhevz, JordK 52/Kiv_19 feleſſeeghtó̗khó̗z).
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
