MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.
A tanár
Kovács István tanári munkásságából elsőként tankönyvírói és tananyagfejlesztő tevékenységét szükséges említeni. Az 1951-ben publikált első szocialista tankönyvben – amely a Magyar Alkotmányjog címet viseli – Kovács István még nincs ott a szerzői kollektívában. 1953-ban jelent meg A magyar államjog alapjai című kötetben azonban már igen (társszerzőségben Szamel Lajossal és Toldi Ferenccel). Ez a munka is még erősen a sztálinista állam- és jogfelfogást közvetíti. A „nagy” tankönyv: közismert nevén a „Beér – Kovács – Szamel” 1960-ra készült el és öt kiadást ért meg. Noha előszava szerint középpontjában a tételes államjog áll, megjelennek benne egy sajátos szocialista alkotmányelmélet körvonalai is, amelyek már messze túlmutatnak a korabeli politikai propagandán. A Kovács István által írott fejezetek jórészt a tételes magyar államjog bemutatását végzik.
Kovács Istvánt az 1970-es évek elejétől egyre inkább foglalkoztatta, hogy a saját látásmódját tükröző, az ő neve alatt jegyzett tankönyvet írjon. A vállalkozás első kötete Magyar államjog címmel 1977-ben jelent meg Szegeden a jogi kar sokszorosított kiadványaként. Ebben a munkában Kovács István több mint 300 oldalon taglalja az alkotmány fogalmának és funkciójának időbeli alakulását, valamint az alkotmányos eszmék történeti fejlődését. A második kötet 1978-ban jelent meg, ugyancsak a Szegeden, egyetemi kiadásban. Első, rövidebb része tudománytörténeti ismereteket ad, a második, terjedelmesebb rész a jogforrási rendszer elvi kérdéseivel és tételesjogi szabályaival foglalkozik. A tananyagnak szánt, de inkább tudományos műnek tekinthető két publikáció, ha az államjog/alkotmányjog tárgyköreinek egészét nézzük, legfeljebb annak tíz százalékát teszi ki. Kovács István tervezte a megkezdett sorozat folytatását, de ez sajnos már elmaradt. És ezt nem lehet úgy befejezni, mint ahogy Franz Xaver Süssmayr kiegészítette Mozart Requiemjének hiányzó részeit.
Kovács István szerette az egyetemi előadásokat. Legendás előadásain szinte mindig jelen volt a teljes évfolyam. Nemcsak tételes tudást adott át, hanem az összefüggések felismerésének, és ami ennél is fontosabb: élvezetének módját. Ezt különösen azok élhették át, akik az általa vezetett diákkörbe jártak, melynek gyakori üléseiről gazdagodva távoztak a szerencsés résztvevők. Amikor az egyetem vagy a jogtudományi intézet falai között megnyilatkozott, az mindig az államjogról szólt. Kovács István az államjog médiuma volt.
Takács Albert
Tartalomjegyzék
- PORTRÉK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGJAIRÓL IV.
- Impresszum
- Előszó
- Andorka Rudolf (1931–1997)
- Id. Andrássy Gyula (1823–1890)
- Ifj. Andrássy Gyula (1860–1929)
- Angyal Pál (1873–1949)
- Apáthy István (1829–1889)
- Balogh Jenő (1864–1953)
- Balogh Tamás (1905–1985)
- Bengt Broms (1929–2023)
- Bernát István (1854–1942)
- Bertha Sándor (1796–1877)
- Déchy Mór (1851–1917)
- Duka Tivadar (1825–1908)
- Finkey Ferenc (1870–1949)
- Gratz Gusztáv (1875–1946)
- Greguss Gyula (1829-1869)
- Grünwald Béla (1839–1891)
- György Endre (1848–1927)
- Gyurikovits György (1780–1848)
- Hegedüs Lajos Candid (1831–1883)
- Hegedüs Lóránt (1872–1943)
- Hekler Antal (1882–1940)
- Heller Erik (1880–1958)
- Herczeg Ferenc (1863–1954)
- Joannovics György (1821–1909)
- Jókai Mór (1825–1904)
- Karvasy Ágoston (1809–1896)
- Kautz Gyula (1829–1909)
- Kazinczy Ferenc (1759–1831)
- Kazinczy Gábor (1818–1864)
- Kerkapoly Károly (1824–1891)
- Kolosváry Bálint (1875–1954)
- Kolosváry Sándor (1840–1922)
- Kovács István (1921–1990)
- Kulcsár Kálmán (1928–2010)
- Kuncz Ödön (1884–1965)
- Ladányi Gedeon (1824–1886)
- Lévay József (1825–1918)
- Nagy Ernő (1853–1921)
- Petrovics Elek (1873–1945)
- Petrovics Frigyes Keresztély (1799–1836)
- Pompéry János (1819–1884)
- Rákosi Jenő (1842–1929)
- Salamon Ferenc (1825–1892)
- Franz Anton Schiefner (1817–1879)
- Schönherr Gyula (1864–1908)
- Szabó Dénes (Denis Szabo) (1929–2018)
- Szabó Imre (1912–1991)
- Szarvas Gábor (1832–1895)
- Széchenyi Bertalan (1866–1943)
- Székely György (1924–2016)
- Szilágyi Dezső (1840–1901)
- Szilágyi Sándor (1827–1899)
- Szinovácz György (1807–1867)
- Teleki Ferenc (1785–1831)
- Teleki Géza (1843–1913)
- Teleki Pál (1879–1941)
- Tisza István (1861–1918)
- Tisza Kálmán (1830–1902)
- Virozsil Antal (1792–1868)
- Weltner Andor (1910-1978)
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 167 2
E hiánypótló és a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal nagy érdeklődésre számot tartó mű, a 2021. évben indult és kedvező fogadtatásra talált sorozat folytatása, annak negyedik kötete. A kötetben többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-iv//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
