Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Hamza Gábor

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.

Ladányi Gedeon (1824–1886)

A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Ladányi Gedeon történész, jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Hiripen (Szatmár vármegye) született 1824. május 24-én. Kolozsváron hunyt el 1886. február 4-én. Édesapja református lelkész volt.
Középiskolai tanulmányait a szatmári református líceumban végezte. A bölcseleti tanfolyam két első évét a máramarosszigeti református líceumban hallgatta. 1841. november elején iratkozott be a debreceni református kollégiumba. 1845. augusztus végéig Debrecenben végezte a bölcselet III. évét is. Ezt követően az abban az időben egyéves jogi, és kétéves hittudományi tanfolyamot látogatta és tette le vizsgáit. Tanulmányait mindvégig kitűnő eredménnyel folytatta.
Ladányi Gedeon már fiatalon egyházi, lelkipásztori pályára készült. Számos alkalommal ment legációba a református tanintézményekben uralkodó szokás szerint. Máramarosszigetről három, Debrecenből pedig öt év alatt nem kevesebb mint tizenöt alkalommal ment legációba partiumi református gyülekezetekbe.
1845. november 1-jén a debreceni gimnázium I. osztályának tanári állását nyerte el. 1847-ben a szalontai hat osztályos református gimnázium elöljárósága Ladányi Gedeont választotta meg a gimnázium tanárává. Ebben az állásban március 1-jétől 1851 augusztus végéig működött. A gimnázium három felső osztályban oktatott.
Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharcban nem vállalt aktív szerepet. 1851. szeptember 1-jétől két évig a debreceni református gimnáziumban szolgált a felekezeti, mely szorosan kapcsolódott a nemzeti ügyhöz. A klasszikus nyelvek, a latin és az ógörög (klasszikus görög) nyelv oktatását vállalta. Később két éven át a főgimnáziumban az egyetemes történelem tanára volt.
Ladányi Gedeont 1860-ban az egyházkerület megválasztotta a debreceni jogakadémia tanárává. A debreceni jogakadémián a magyar állam és alkotmány története tanszékének lett oktatója. Fontos megemlíteni, hogy a magyar állam és jog történetének előadása mellett az egyetemes történelem oktatását is vállalnia kellett a főgimnázium két legfelsőbb osztályában.
A Magyar Tudományos Akadémia Ladányi Gedeont 1872. május 24-én tartott közgyűlésén levelező tagjává választotta. Akadémiai székfoglaló előadását – jogtörténeti témában – még abban az évben, 1872. november 11-én A modern alkotmányos monarchiai intézmények a középkori államokban címmel tartotta. Az előadás kivonatban nyomtatásban is megjelent (Értekezések a Társadalmi Tudományok köréből, 2. kötet, Akadémiai Értesítő, Pest, 1872.).
Ladányi Gedeont még ebben az évben, szeptember 29-én az 1872-ben felállított kolozsvári egyetemre az egyetemes történelem rendes tanárává, november 10-én pedig a jogtörténelmi államvizsgálati bizottság tagjává nevezték ki. Az 1873–1874. évi tanévben a kolozsvári egyetem bölcsészet-, nyelv-és történettudományi karának dékáni tisztét is betöltötte. Nemzetközi ismertségének és elismertségének jele volt az, hogy egyetemi tanárként vitapartnere volt több osztrák jogtörténésznek az 1867-es osztrák–magyar kiegyezést követően a dualizmus (Doppelmonarchie) korában aktuális közjogi problémák történelmi alapjairól.
Említést érdemel, hogy 1878-ban Ladányi Gedeont a tiszántúli református középiskolai tanáregyesület tiszteletbeli tagjává választotta. Tiszteletbeli taggá választása iránti hálájának jele volt az, hogy a tiszántúli református középiskolai tanáregyesület két évvel később, 1880-ban Szatmáron tartott gyűlésén A vallás az emberiség őskorában című értekezését olvasta fel.
Ladányi Gedeon kisebb cikkei a debreceni református gimnázium Értesítőjében (1854. A görögök műveltségének előmozdító okai, 1856. A harmincz éves háború); a Családi könyvében (III. 1858. Mohammed vallása és állama); az Egyházi könyvtárban (1859.), a Hazánkban (II. 1860. Budának török kézre jutása); a Csokonai Albumban (1861.); a Protestáns Népkönyvtárban); a Sárospataki Füzetekben (V. 1861. Rienzi, VII. 1863. A protestáns papok ellen 1674-ben Pozsonyban tartott delegatum judicium jegyzőkönyve, Az egyházi hatalom története a középkorban, VIII. 1864. Az európai civilisatio története, IX. 1865. Tanulmány a szív élettanáról, XIII. 1869. Választási vagy öröklési volt-e a magyar királyság?); a Budapesti Szemlében (Uj folyam XV. 1869. A magyar királyság alkotmánya az Árpádok alatt); az Erdélyi Múzeum-egylet Évkönyvében (1874. könyvismertetés 1876. történelmi cikk.)
Hosszú, éveken át tartó betegség után 1886. február 4-én hunyt el Kolozsváron.
A Magyar Tudományos Akadémián 1887. október 31-én Szabó Károly, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tartott Ladányi Gedeon felett emlékbeszédet.
 
Hamza Gábor
Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 167 2

Művelődéstörténet

E hiánypótló és a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal nagy érdeklődésre számot tartó mű, a 2021. évben indult és kedvező fogadtatásra talált sorozat folytatása, annak negyedik kötete.

A kötetben többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-iv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave