Hamza Gábor

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.


Salamon Ferenc történészi munkássága

Az irodalomtörténet felől való „átpártolását” az 1864-es évre teszik, Salamon ekkor kérte áthelyezését a Magyar Tudományos Akadémia első, nyelv- és széptudományi osztályából a negyedik, történettudományi osztályba, ezután publikált rendszeresen történettudományi tanulmányokat. 1867. március 7-én a Budapesti Közlöny című hivatalos lap szerkesztőjévé nevezte ki a minisztertanács.
1870–71-től a Magyar Királyi Tudományegyetemen (1873-tól budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem) a magyar történelem nyilvános rendes tanára, 1873–74-től a gimnáziumi tanárképzőben is tanított, 1876–77-es tanévtől pedig a tanárvizsgáló bizottság tagja lett.
Első számú kutatási területe a török hódoltság korának Magyarországa – ami azért is nevezhető „érdekesnek”, mivel születésnapja (augusztus 29.) egybe esett a török hadsereg „legszerencsésebb” napjával (Nándorfehérvár, Buda ezen a napon esett el és a mohácsi csata is ekkor zajlott), amely dátum ugyanakkor a magyar történelem sorstragédiáit jelentette. A Magyarország a török hódítás korában, valamint Az első Zrínyiek, egyaránt átfogó képet ad a török megszállás koráról, de részletesen vizsgálta a XVI–XVII. századi diplomáciai csatározások és békék, békerendszerek történetét, kialakulását is.
1881-ben a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem bölcsészettudományi kara díszdoktorrá (honoris causa doktorrá) avatta. Salamon Ferenc lett az 1886 őszén indult történelmi szeminárium első igazgatója. Az 1881–82-es tanévtől 1889-ig Salamon Ferenc középkori történelmet tanított, ezután egészen haláláig ismét a magyar történelem tanáraként dolgozott az egyetemen. 1887. augusztus 18-án Pro Litteris et artibus-éremmel jutalmazták.
Salamon Ferenc 1893. október 9-én hunyt el Budapesten.
 
Kelemen Miklós

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 167 2

E hiánypótló és a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal nagy érdeklődésre számot tartó mű, a 2021. évben indult és kedvező fogadtatásra talált sorozat folytatása, annak negyedik kötete.

A kötetben többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-iv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave