MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.
Schönherr Gyula (1864–1908)
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1329pmtat_1466/#m1329pmtat_1466 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1329pmtat_1466/#m1329pmtat_1466)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1329pmtat_1466/#m1329pmtat_1466)
Schönherr Gyula történész, levéltáros és jogász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Nagybányán (Szatmár vármegye) született 1864. szeptember 26-án. Ugyancsak szülővárosában, Nagybányán hunyt el 1908. március 24-én.
Bajorországi eredetű polgári családból származott. Édesapja, Schönherr Antal ügyvéd, aki Nagybánya előbb választott, majd később kinevezett rendőrkapitánya volt. Édesanyja Csausz Anna volt.
Schönherr Gyula Szatmáron érettségizett. 1882-ben családja késztetésére a bécsi Pázmáneumba került. Bécsben azonban csak egy tanévet, két szemesztert töltött.
Schönherr Gyula 1883 és 1886 között jogi tanulmányokat folytatott a budapesti tudományegyetemen. Jogi tanulmányai befejezését követően, 1886–1887-ben az Institut für Österreichische Geschichtsforschung ösztöndíjasaként történeti segédtudományokat tanult Bécsben. Budapestre visszatérve 1889-ben államtudományi oklevelet, diplomát szerzett a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán.
1889 és 1893 között a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának gyakornokaként, 1893–1894-ben a levéltári osztály segédeként, 1894-től 1900-ig segédőreként, 1900 és 1907 között őreként, majd igazgató őreként tevékenykedett. 1901-től 1907-es visszavonulásáig a budapesti egyetem habilitált magántanáraként oktatott.
1892 és 1898 között a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság jegyzője, 1899 és 1907 között pedig titkára volt. A Magyar Történelmi Társulat 1893-ban választmányi tagjául választotta, ami a szakmai elismerés komoly jele volt.
Schönherr Gyulát Magyar Tudományos Akadémia 1896. május 15-én tartott közgyűlésén levelező tagjául választotta. Akadémiai székfoglaló előadását a következő évben, 1897. április 5-én Nápolyi László trónkövetelésének külföldi vonatkozásai címmel tartotta. Az értekezés kivonatos formában nyomtatásban még abban az évben az Akadémiai Értesítőben jelent meg. Az értekezés teljes szövege a következő évben az MTA. Értekezések a Történeti Tudományok köréből sorozat 17. kötetében (Budapest, 1898.) került közlésre nyomtatásban.
1897-ben az újonnan létrehozott Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége titkárává nevezték ki.
A következő évben, 1898-ban elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Scitovszky János Alapítványának díját.
Schönherr Gyula fő kutatási területe a közép- és kora újkori magyar történelem, azon belül is a XIV–XV. századi intézmény- és politikatörténet volt. Fontos megemlíteni, hogy már egyetemi hallgatóként foglalkozott tudományos munkával. Kutatásai középpontjában Thököly Imre és Wesselényi Pál vetélkedése okainak feltárása és Nagybánya régi pecsétjeinek vizsgálata állt.
Az 1890-es években megírta Corvin János élettörténetét, valamint a Szilágyi Sándor-féle millenniumi kiadványsorozat számára az Anjou-ház örököseinek történetét. Kutatta továbbá Nápolyi László trónkövetelésének külföldi vonatkozásait is. 1889–1890. évi olaszországi tanulmányútja eredményeként a Monumenta Vaticana című sorozatban publikálta Hunyadi Mátyás pápákkal folytatott levelezését.
Schönherr Gyula genealógiai, heraldikai és művelődéstörténeti kutatások mellett, bibliográfusi tevékenységet is végzett. Kétkötetesre tervezett Nagybánya-monográfiájából azonban sajnos csak néhány fejezetet tudott elkészíteni.
1893 és 1907 között a Magyar Könyvszemle, 1897-től 1907-ig, Fejérpataky Lászlóval, majd Varjú Elemérrel a Turul, 1899 és 1903 között a Magyar Történeti Életrajzok, 1901 és 1904 között a Magyar Minerva című sorozat szerkesztője volt. Megjegyezzük, hogy Schönherr Gyula ifjúkori tanulmányai egy részét Décsényi Gyula írói álnéven tette közzé.
Komoly szerepet játszott az országos könyvtári és múzeumi hálózat kialakításában. Foglalkozott ezen felül aradi, máramarosszigeti, nagybányai és temesvári könyvtári és múzeumi intézményekkel is.
Halálának 95. évfordulója alkalmából 2003 márciusában a nagybányai Teleki Házban az Erdélyi Féniks Szabadegyetem keretein belül Kacsó Károly történész, régész méltatta Schönherr Gyula Nagybányára vonatkozó helytörténeti kutatói munkásságát.
Hamza Gábor
Tartalomjegyzék
- PORTRÉK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGJAIRÓL IV.
- Impresszum
- Előszó
- Andorka Rudolf (1931–1997)
- Id. Andrássy Gyula (1823–1890)
- Ifj. Andrássy Gyula (1860–1929)
- Angyal Pál (1873–1949)
- Apáthy István (1829–1889)
- Balogh Jenő (1864–1953)
- Balogh Tamás (1905–1985)
- Bengt Broms (1929–2023)
- Bernát István (1854–1942)
- Bertha Sándor (1796–1877)
- Déchy Mór (1851–1917)
- Duka Tivadar (1825–1908)
- Finkey Ferenc (1870–1949)
- Gratz Gusztáv (1875–1946)
- Greguss Gyula (1829-1869)
- Grünwald Béla (1839–1891)
- György Endre (1848–1927)
- Gyurikovits György (1780–1848)
- Hegedüs Lajos Candid (1831–1883)
- Hegedüs Lóránt (1872–1943)
- Hekler Antal (1882–1940)
- Heller Erik (1880–1958)
- Herczeg Ferenc (1863–1954)
- Joannovics György (1821–1909)
- Jókai Mór (1825–1904)
- Karvasy Ágoston (1809–1896)
- Kautz Gyula (1829–1909)
- Kazinczy Ferenc (1759–1831)
- Kazinczy Gábor (1818–1864)
- Kerkapoly Károly (1824–1891)
- Kolosváry Bálint (1875–1954)
- Kolosváry Sándor (1840–1922)
- Kovács István (1921–1990)
- Kulcsár Kálmán (1928–2010)
- Kuncz Ödön (1884–1965)
- Ladányi Gedeon (1824–1886)
- Lévay József (1825–1918)
- Nagy Ernő (1853–1921)
- Petrovics Elek (1873–1945)
- Petrovics Frigyes Keresztély (1799–1836)
- Pompéry János (1819–1884)
- Rákosi Jenő (1842–1929)
- Salamon Ferenc (1825–1892)
- Franz Anton Schiefner (1817–1879)
- Schönherr Gyula (1864–1908)
- Szabó Dénes (Denis Szabo) (1929–2018)
- Szabó Imre (1912–1991)
- Szarvas Gábor (1832–1895)
- Széchenyi Bertalan (1866–1943)
- Székely György (1924–2016)
- Szilágyi Dezső (1840–1901)
- Szilágyi Sándor (1827–1899)
- Szinovácz György (1807–1867)
- Teleki Ferenc (1785–1831)
- Teleki Géza (1843–1913)
- Teleki Pál (1879–1941)
- Tisza István (1861–1918)
- Tisza Kálmán (1830–1902)
- Virozsil Antal (1792–1868)
- Weltner Andor (1910-1978)
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 167 2
E hiánypótló és a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal nagy érdeklődésre számot tartó mű, a 2021. évben indult és kedvező fogadtatásra talált sorozat folytatása, annak negyedik kötete. A kötetben többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-iv//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
