MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.
Szabó Imre életútja
Szabó Imre 1912. november 25-én született Beregszászon (Bereg vármegye). Prágában, a Károly Egyetemen végezte jogi tanulmányait, ahol 1937-ben szerzett jogi diplomát. Jogászi pályáját Munkácson kezdte, először ügyvédjelöltként, majd közjegyzői irodában dolgozott.
1930 és 1938 között haladó értelmiségi mozgalmakban tevékenykedett. Számos tanulmánya jelent meg különböző folyóiratokban, például a kolozsvári Korunk hasábjain, a liberális Századunk folyóiratban, valamint a konzervatív Társadalomtudomány című lapban egyaránt.
A második világháború alatt szovjetbarátság vádjával internálták, majd 1942-ben egy különleges büntetőszázaddal a keleti frontra vezényelték. A háború után Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispáni titkáraként működött, majd az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, ahol jelentős szerepet játszott az új jogrendszer kialakításában. Beér Jánossal ő jegyezte az 1949-es Magyar Népköztársaság Alkotmányának első kommentárját, amelynek szövegezésében is közreműködött. Irányítása mellett zajlottak az ötvenes évek elejének jelentős kodifikációs munkálatai a polgári jog, a polgári eljárásjog, a családjog, a munkajog terén. A minisztériumi feladatokat követően 1955-től halálág kizárólag jogtudósként és intézmény-vezetőként tevékenykedett, jogelméleti kérdésekkel foglalkozott, a gyakorlattól tudatosan távolodott el.
1949-től a Pázmány Péter Tudományegyetem – 1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetem – jogi karának professzora, 1949 és 1955 között az Állam- és Jogelméleti Tanszék vezetője. 1955-től az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének intézetigazgatója 1981-ig. 1956-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta. 1955 és 1960 között az MTA II. Osztályának titkára, 1960–1970 között az MTA főtitkárhelyettese, 1970-től 1976-ig a testület alelnöke volt. Számos szakmai elismerésben részesült. Az Akadémiai Aranyérmet 1970-ban kapta meg. 1975-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1977-ben a párizsi Panthéon-Assas Egyetem avatta díszdoktorává. Szabó munkásságát nemzetközi szinten is elismerték, amit a Szovjet Tudományos Akadémia mellett a Nemzetközi Összehasonlító Jogi Akadémia taggá és később elnökké választása is mutat. 1991-ben, életének 79. évében hunyt el Budapesten.
Tartalomjegyzék
- PORTRÉK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGJAIRÓL IV.
- Impresszum
- Előszó
- Andorka Rudolf (1931–1997)
- Id. Andrássy Gyula (1823–1890)
- Ifj. Andrássy Gyula (1860–1929)
- Angyal Pál (1873–1949)
- Apáthy István (1829–1889)
- Balogh Jenő (1864–1953)
- Balogh Tamás (1905–1985)
- Bengt Broms (1929–2023)
- Bernát István (1854–1942)
- Bertha Sándor (1796–1877)
- Déchy Mór (1851–1917)
- Duka Tivadar (1825–1908)
- Finkey Ferenc (1870–1949)
- Gratz Gusztáv (1875–1946)
- Greguss Gyula (1829-1869)
- Grünwald Béla (1839–1891)
- György Endre (1848–1927)
- Gyurikovits György (1780–1848)
- Hegedüs Lajos Candid (1831–1883)
- Hegedüs Lóránt (1872–1943)
- Hekler Antal (1882–1940)
- Heller Erik (1880–1958)
- Herczeg Ferenc (1863–1954)
- Joannovics György (1821–1909)
- Jókai Mór (1825–1904)
- Karvasy Ágoston (1809–1896)
- Kautz Gyula (1829–1909)
- Kazinczy Ferenc (1759–1831)
- Kazinczy Gábor (1818–1864)
- Kerkapoly Károly (1824–1891)
- Kolosváry Bálint (1875–1954)
- Kolosváry Sándor (1840–1922)
- Kovács István (1921–1990)
- Kulcsár Kálmán (1928–2010)
- Kuncz Ödön (1884–1965)
- Ladányi Gedeon (1824–1886)
- Lévay József (1825–1918)
- Nagy Ernő (1853–1921)
- Petrovics Elek (1873–1945)
- Petrovics Frigyes Keresztély (1799–1836)
- Pompéry János (1819–1884)
- Rákosi Jenő (1842–1929)
- Salamon Ferenc (1825–1892)
- Franz Anton Schiefner (1817–1879)
- Schönherr Gyula (1864–1908)
- Szabó Dénes (Denis Szabo) (1929–2018)
- Szabó Imre (1912–1991)
- Szarvas Gábor (1832–1895)
- Széchenyi Bertalan (1866–1943)
- Székely György (1924–2016)
- Szilágyi Dezső (1840–1901)
- Szilágyi Sándor (1827–1899)
- Szinovácz György (1807–1867)
- Teleki Ferenc (1785–1831)
- Teleki Géza (1843–1913)
- Teleki Pál (1879–1941)
- Tisza István (1861–1918)
- Tisza Kálmán (1830–1902)
- Virozsil Antal (1792–1868)
- Weltner Andor (1910-1978)
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 167 2
E hiánypótló és a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal nagy érdeklődésre számot tartó mű, a 2021. évben indult és kedvező fogadtatásra talált sorozat folytatása, annak negyedik kötete. A kötetben többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-iv//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
