Hamza Gábor

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.


Szabó Imre tudományszervezési és intézetigazgatói tevékenysége

Szabó Imre tudományszervezői munkája a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének élén teljesedett ki. Az intézetet 1955-től 1981-ig vezette, amely idő alatt az intézmény a jogtudomány hazai központjává vált. Szabó igyekezett a politikai elvárások és a tudományos munka közötti egyensúly megteremtésére. Olyan környezetet alakított ki, amely lehetőséget adott különböző gondolkodási irányzatok művelésére, miközben intézményileg megfelelt a korszak politikai elvárásainak.
Szabó igazgatóként fontos szerepet játszott a nemzetközi kapcsolatok építésében, a tudományos kutatás előmozdításában és a magyar jogtudomány nemzetközi elismertetésében. Arra törekedett, hogy az intézet kutatói állományát tekintélyes tudósokkal és professzorokkal, és legfőképp tehetséges fiatal kollégákkal erősítse.
A magyar állam- és jogtudomány eredményeinek megismertetése a nemzetközi kutatási térben az intézet egyik kiemelt feladata volt irányítása alatt. A jogösszehasonlítást tartotta az egyik legígéretesebb új területnek, amelyre külön osztályt is létrehozott Péteri Zoltán vezetésével. Szabó Imrének köszönhető, hogy 1978-ban sor kerülhetett a Nemzetközi Összehasonlító Jogi Akadémia (International Academy of Comparative Law) négyévente aktuális kongresszusának budapesti megrendezésére, és Szabó e világszervezet elnökeként is tevékenykedett 1978 és 1982 között.
A magyar jogtudomány képviselői Szabó vezetésével intenzív kapcsolatokat alakítottak ki nem csak a Szovjetunióval és a keleti blokk országaival, hanem egyes nyugati tudományos műhelyekkel is.
Ez a felfogás és irányítási modell jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy olyan kutatók például, mint Eörsi Gyula és Peschka Vilmos, vezették az akadémiai intézet polgári jogi és jogelméleti osztályát, és számos kutató jelentős nemzetközi ismertségre tett szert, illetve a magyar jogtudomány kiemelkedő alakjaivá vált.
Szabó Imre intézetigazgatói tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult a magyar jogtudomány nemzetközi presztízsének növeléséhez, és olyan intézményi kultúrát teremtett, amely elősegítette a tudományos kiválóságot és a magas színvonalú kutatást.
 
Gárdos-Orosz Fruzsina

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 167 2

E hiánypótló és a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal nagy érdeklődésre számot tartó mű, a 2021. évben indult és kedvező fogadtatásra talált sorozat folytatása, annak negyedik kötete.

A kötetben többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-iv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave