Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Hamza Gábor

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.

Teleki Ferenc (1785–1831)

A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja
A széki Teleki grófi famíliából származó Id. Teleki Ferenc életműve kellően feldolgozott.1 (Szükséges személyét2 elkülöníteni a szintén Teleki Ferenc nevet viselő nagybátyjáétól, valamint Ifj. Teleki Ferencétől).3 Id. Teleki Ferenc (a továbbiakban: Teleki Ferenc) matematikus, költő, császári és királyi kamarás,4 erdélyi földbirtokos,5 a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1831. február 16.).6 A későbbi írásaiban idősbnek, vagy paszmosi Telekinek nevezte magát.7
A Teleki család ősei az egyik legnagyobb múltú hazai nemzetségből, a Garázda-nemből valóak voltak. A Telekiek közös tőről fakadtak a horogszeghi Szilágyiakkal. A család 1409-ben, Zsigmond királytól nyerte címeres levelét, miután egy évvel korábban megszerezték a család nevét adó Telek birtokot. Később, 1414-ben újabb szerzemények gazdagították a családi birtokállományt: Záporhida, Szék, és több más puszta, melyek mind megkülönböztető nevet adtak a család egyes ágainak. A család 1685-ben nyerte el a grófi címet.8 A Teleki család alapítói szerepe a nemzeti tudományos köztestület történetében közismert, és számos egyéb tagot adtak a Magyar Tudományos Akadémiának. (Az 1825-ös felajánlásokból a szervezet 1830-ban Magyar Tudós Társaság néven jött létre, és e nevet 1840-ig viselte).9
Teleki Ferenc szülőhelyét illetően részben Beszterce10 (Beszterce-Naszód vármegye), részben Paszmos11 (Beszterce-Naszód vármegye) is felmerült, az azonban bizonyos, hogy 1785. április 4-én született. Apja gróf Teleki Mihály, anyja Dózsa (Dósa) Ágnes. A család Paszmoson élt, de Ferenc születésekor a Horea-Closca-Crisan-féle gyulafehérvári román parasztfelkelés miatt Besztercére,12 a „biztonságosabb városi körökbe” távoztak.13 Teleki Mihály középső fia volt, bátyja a három évvel korábban született Mihály, öccse a két évvel később napvilágot látott Tamás.14
Teleki Ferenc elemi iskoláit Besztercén kezdte a piaristáknál, a latin (közép)iskolát Marosvásárhelyen és Zalatnán,15 továbbá Gyulafehérváron (Károlyfehérvárott)16 végezte. Atyja még a besztercei iskoláztatás során, 1792-ben elhunyt. Édesanyja is sokat betegeskedett, ezért nagybátyjánál, Teleki Ferenc huszárezredes házánál nevelkedett. Később, 1799 és 1801 között a bécsi Theresianum-ba került, ahol nagybátyja is tanult.17 Bár korábban magyarul kezdte a verselést,18 de a germán környezetben elnémetesedett. A német és a latin mellett angolul, franciául is anyanyelvi szinten, olaszul pedig jól beszélt.19 Ezt követően 1805 és 1808 között Kolozsváron jogi stúdiumokat folytatott. Arra nézve a források nem egyértelműek, hogy e tanulmányait befejezte-e.20 Majd 1808-tól Göttingenben matematikát hallgatott.21 Nyelvileg elnémetesedett a német környezetben, és még a kolozsvári nemesség körében is ebben az időben a német nyelvű érintkezés volt szokásos.22 Ekkoriban a magyar beszéd nehezére esett.23
Édesapja halála után testvéri egyezség útján rá szállt a paszmosi kastély és uradalom. Ezt követően, 1808-ban nőül vette unokatestvére, Teleki Paula Ferenc gróf nővérét, Teleki Sarolta grófnőt. Teleki Ferenc a család római katolikus ágából való volt, míg a tőle néhány évvel idősebb Teleki Sarolta református volt. Ennek ellenére békében, nézeteltérések nélkül éltek.24 Összesen négy gyermekük született, három fiú és egy leány. Az első, Alfréd, még csecsemőkorában hunyt el. A második, Tivadar, 12 évesen, balesetben vesztette életét. Harmadik fiuk, Ede Haller Matild grófnőt vette el, míg Sarolta leányuk az Újfalussy családba házasodott be.25
Sipos Pál (1759–1816), az első eredeti értekezést író magyar matematikus tanítványa volt Göttingenben töltött matematikai egyetemei tanulmányain túlmenően.26 Teleki egy olyan szögmérőt alkotott meg 1812-ben, amely szemben az addigi igen nagy készülékekkel, kézben tartható volt. Olcsóbb és könnyebb volt a korábbi eszközöknél, és a napmagasság mérésekor nem volt szükség mesterséges horizontra. Teleki készülékének gyakorlati kivitelezését a bécsi Voigtländer mechanikai üzem végezte.27 Később, 1817-ben felfedezését német nyelven publikálta.28
Majd 1816-ban ismerte meg Döbrentei Gábort (1785–1851),29 ekkor talált vissza a magyar nyelvhez, és a német helyett a magyar verseléshez.30 Döbrenteinek mutatta meg verseit, aki nyelvileg igazított azokon.31 Telekit az irodalomtörténet Kazinczy Ferenc (1759–1831) irodalomszervező, az MTA tagja [rendes tag (1830. november 17.)] köréhez sorolja. Az ún. „deákos” és „magyaros” költők mellett a „németes” költők között van számontartva.32 Költeményeit derült életbölcselet, enyelgő humor és dallamosság jellemzi az egykorú irodalomtörténészek szerint.33
Több tragédia is érte az idők során a családot. 1822. június 3-án Tivadar nevű 12 éves fia megfelelő felügyelet nélkül maradva vétlen baleset áldozata lett. Egy bálványfára mászott madárfészek után, ahol fennakadva meghalt. A tragikus hírt távol lévő feleségével nem akarta közölni, ezért kegyes hazugságként járványos vörhenyben történt elhalálozásként tüntette fel a gyermek halálát. Míg felesége megnyugodott Isten rendelésében, az apa fájdalma a végletekig fokozódott.34 A tragédiát tovább fokozta, hogy 1824. április 27-én éjjel leégett a paszmosi kastély és a kétemeletes mulatóház is. Részben nagynénjénél, gróf Kemény Sámuelnénél Nagysajón, részben Pozsonyban, anyósa birtokain húzták meg magukat az újjáépülésig.35 Teleki Ferenc egészsége is megrendült, 1821-ben ugyan bélgyulladásából felépült, de 1822 áprilisában tüdősorvadás támadta meg.36 Mély vallásossága egész életén át elkísérte, és sok vigaszt talált a hitben. A transzcendentális iránti vonzódása olyan korabeli divatos jelenségek iránt is kiváltotta érdeklődését, mint a mesmerizmus, azaz a Franz Anton Mesmer (1734–1815) német orvosról elnevezett hipnózis.37
A Magyar Tudományos Akadémia (mely ekkor még Magyar Tudós Társaság néven működött) tiszteleti tagjává választotta (1831. február 16.). Választása báró Szepesy (Szepessy) Ignác (1780–1838) pécsi és erdélyi katolikus püspökkel, teológiai doktorral, a Káldi György-féle Szentírás fordításának modernizálójával egyidejűleg történt. Mikor Teleki Ferencnek hírül hozták a tagválasztást, könnyezni kezdett megindultságában, és így kiáltott fel: „Csakhogy megérém egy ily társaság felállítását; pedig nem hittem. Éljen gróf Széchenyi István.”38 Teleki halála előtt Döbrenteit bízta meg összegyűjtött versei kiadásával, aki ennek eleget is tett 1831. december 16-i halála után.39 Az emlékbeszédet Döbrentei tartotta felette.40
 
Koi Gyula
1 Döbrentei Gábor: Idősb széki gr. Teleki Ferenc, cs. k. [császári és királyi] aranykulcsos, és volt tiszteletbeli tag. In: Döbrentei Gábor: A Magyar Tudós Társaság névkönyve az 1832-es évre. Pest, Trattner és Károlyi, 1832. 45–46.; Döbrentei Gábor: Emlékbeszéd gr. [gróf] Teleki Ferenc t.t. [tiszteleti tag] fölött. In: Toldy [Schedel] Ferenc (szerk.): Magyar Tudós Társaság évkönyvei 8. 1845–1847. Egy arcképpel. Buda, cs. k. [császári és királyi] Egyetemi Nyomda, 1860. 48-58. https://real-j.mtak.hu/478/1/MATUDTARSEVK_008.pdf (utolsó megtekintés: 2025.04.05.); Id. Szinnyei József: Id. Teleki Ferenc [szócikk]. In: Id. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. Steiner-Télfy. Budapest, Hornyánszky Viktor, 1909. 1402–1404.; Hoós Ferenc: Teleki Ferenc, mint ember és költő. Veszprém, Pósa Endre Könyvnyomda, 1908. 70; Pintér Jenő: A költészet/Németes költők [Teleki Ferencre vonatkozó részei]. In: Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés V. A magyar irodalom a XIX. század első harmadában. Budapest, Stephaneum Nyomda Rt., 1932. 763–764., 774–774.; S. Mudrinszky Rózsa: [A Telekiek] Ősei. In: Matolay Géza (összeáll.) - S. Mudrinszky Rózsa (közrem.): Gróf Teleki Pál élete és munkássága a magyar revízió szolgálatában. Budapest, Halász Irodalmi és Könyvkiadóvállalat, 1941. 10–12.; Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon II. L-Z. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. 834–834.; Balogh Margit: Teleki Ferenc [szócikk]. In: Balogh Margit-Burucs Kornélia-Hay Diana-Markó László: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai III. R-Zs. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ-Tudománytár, 2003. 1285–1285.; Vaderna Gábor: Gróf Teleki Ferenc (1785–1831) levelei. Lymbus 36 (2015) 1. sz. 235–274.
2 Az „idősb” névelemre: Id. Szinnyei (1909) 1402.
3 Nagybátyja Teleki Ferenc huszárezredes volt. Erre: Id. Szinnyei (1909) 1402. Ifjabb széki Teleki Ferenc gróf 1790 és 1853 között élt, valóságos belső titkos tanácsos, udvari tanácsos, és referendárius. Teleki Sámuel és Serényi Franciska grófnő fia. Id. Szinnyei József: Ifj. Teleki Ferenc [szócikk]. In: Id. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. Steiner-Télfy. Budapest, Hornyánszky Viktor, 1909. 1404–1405.
4 Id. Szinnyei (1909) 1403.
5 Pintér (1932) 774.
6 Döbrentei (1832) 45.; Döbrentei (1860) 48.; Id. Szinnyei (1909) 1402.; Hoós (1908) 6. 3. lj.; Pintér (1932) 774.
7 Hoós (1908) 6.
8 S. Mudrinszky (1941) 10-12.
9 Számos Teleki volt az MTA tagja. Teleki József (1790–1855) történész, nyelvész, Erdély kormányzója, az MTA tagja [igazgatósági tag (1830. november 17.; tiszteleti tag (1838. szeptember 7.)], a Magyar Tudós Társaság, majd a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, korabeli megnevezéssel elölülő (1830. november 17. – 1855. február 15.), aki elsősorban a Hunyadiak korának történetét írta meg és adta ki egy okmánytárral együtt. Teleki László (1811–1861) író, politikus az MTA tagja [levelező tag (1836. szeptember 10.); tiszteleti tag (1844. december 24.)]. Teleki Domokos (1810–1876) történetíró, politikus, jogász, az MTA tagja [levelező tag (1836. szeptember 10.); igazgatósági tag (1855. április 19.); tiszteleti tag (1861. december 20.)]. Teleki Géza (1843–1913) jogász, közgazdász, miniszter, politikus, az MTA tagja [igazgatósági tag (1899. május 4.)], a Magyar Történeti Társulat elnöke. Teleki Sámuel (1845-1916) földrajztudós, az MTA tagja [tiszteleti tag (1894. május 4.)]. Teleki Pál (1879-1941) földrajztudós, jogász, politikus, miniszterelnök, az MTA tagja [levelező (1913. április 24.); igazgatósági tag (1922. május 11.); tiszteleti tag (1925. május 7.)]. Minderre: Balogh (2003) 1283–1289.
10 Az Id. Teleki Józseftől Döbrenteihez érkezett adat szerint Besztercén született. E tényt közli: Hoós (1908) 6. Ennek nyomán: Id. Szinnyei (1909) 1403.; Pintér (1932) 774.; Kenyeres (1969) 834.
11 Az MTA névkönyve a születési helyét Paszmosra tette. Döbrentei (1832) 45. Ennek nyomán: Balogh (2003) 1284.
12 Id. Szinnyei (1909) 1402.; Pintér (1932) 774.
13 Hoós (1908) 6.
14 Hoós (1908) 6–7. Döbrentei tévesen állítja, hogy Teleki Ferenc Teleki Mihály harmadik fia volt. Döbrentei (1832) 45.
15 Döbrentei (1832) 45.; Id. Szinnyei (1909) 1403.; Balogh (2003) 1284.
16 Hoós (1908) 6–7.; Id. Szinnyei (1909) 1403.
17 Hoós (1908) 7.; Id. Szinnyei (1909) 1403.
18 Hoós (1908) 7–8.
19

Döbrentei (1832) 45.; Hoós (1908) 7–8.

Id. Szinnyei (1909) 1403.; Balogh (2003) 1284.

20 Döbrentei (1832) 46.; Hoós (1908) 10.; Id. Szinnyei (1909) 1403.
21 Vajda [Weiss] Pál R. [Rezső]: Teleki Ferenc. In: Vajda [Weiss] Pál R. [Rezső]: Nagy magyar feltalálók. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1958. 355.; Balogh (2003) 1284.
22 „Kolozsvárt is elég olyan úrfi és kisasszony volt, kik maguk közt németül beszéltek, pedig ezek itthon szokták meg. Miért? Mert a francia vagy német gouvernante [nevelőnő] azt mondogatta mindig: „Quelle langue barbare la langue hongrois! [„Minő barbár nyelv a magyar.”] „Pfuj! Klingt die ungarische Sprache hässlich.” [„Fúj! De csúnyán hangzik a magyar nyelv.”]. Továbbá, ha [a nevelőnő] megszidta a gyermekeket, és azok összebújtak, és magyarul suttogtak, félni kezdett, hogy ellene forralnak valamit, tehát eltiltotta őket a magyar beszédtől.” Idézi: Hoós (1908) 7.
23 Hoós (1908) 9–10.
24 Hoós (1908) 10–11.; Id. Szinnyei (1909) 1403.
25 Hoós (1908) 12–13.
26 Vajda [Weiss] Pál R. [Rezső]: Sipos Pál. In: Vajda [Weiss] Pál R. [Rezső]: Nagy magyar feltalálók. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1958. 337.
27 Vajda (1958) 355. Ugyanebben az időszakban találta fel Friedrich König (1774–1833) Londonban az első működő gyorssajtót (1812); valamint Humprey Davy (1778-1829) az elektromos ívlámpát (1815); és vezették be az utcai gázvilágítást Londonban (1814). Minderre: Vajda [Weiss] Pál R. [Rezső]: Magyar feltalálók. Négy évszázad negyvenhat technikusa. Budapest, Országos Közművelődési Szövetség (Országos Közművelődési Tanács), 1943. 274–275.; Vajda [Weiss] Pál [Rezső] – Gáspár László – Hernádi György – Koczkár Ernő – Nemes Iván –Németh Béla – Nyárády Gábor – Pap János – Seres János – Sztrókay Kálmán: Nagy magyar találmányok. Budapest, Népszava – A Szakszervezetek Országos Tanácsa Lap- és Könyvkiadó Vállalata, 1955. 198–199.
28 Teleki, Franz [Ferenc]: Die Spiegelscheibe, ein neues catoptrisches Instrument zur Messung terrestrischer Winkel und Bestimmung der Sonnenhöhen. Erfunden im Jahre 1812. Wien, A. Strauss, 1817. 14, 2 t.
29 Jogász, író, szerkesztő, műfordító, az MTA tagja [rendes tag (1830. november 17.)], és titoknoka, azaz főtitkára (1831. február 20. – 1835. szeptember 12.).
30 Hoós (1908) 10–11., 15-16.; Id. Szinnyei (1909) 1403.
31 Döbrentei (1832) 45.
32 Pintér (1932) 763–764.
33 Pintér (1932) 774.
34 Hoós (1908) 24–25. főszöveg és 25. 1. lj.
35 Hoós (1908) 26–27.
36 Hoós (1908) 27–28.
37 Hoós (1908) 30–31.
38 Hoós (1908) 34.
39 Hoós (1908) 34–35. A mű: Teleki Ferenc – Döbrentei Gábor (kiad.): Gróf Teleki Ferenc versei, s néhány leveléből töredékek. Buda, Egyetemi Nyomda, 1834. xxii, 246, (1); és Gedichte des Franz Teleki. Pest, Druck Joseph Gyurian, 1857. 179, (2).
40 Döbrentei (1860) 48–58.
Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 167 2

Művelődéstörténet

E hiánypótló és a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal nagy érdeklődésre számot tartó mű, a 2021. évben indult és kedvező fogadtatásra talált sorozat folytatása, annak negyedik kötete.

A kötetben többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-iv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave