Tisza Kálmán 1830. december 16-án Geszten (Békés vármegye)1, más források szerint december 10-én,2 Nagyváradon3 született.4 Atyja Tisza Lajos (1798–1856) gróf, nagybirtokos, Bihar vármegye alispánja, majd főispáni helytartó, országgyűlési követ. Édesanyja Teleki Júlia (1805–1863) grófnő, gróf Teleki József (1790–1855) erdélyi főkormányzó, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója, és első elnöke rokona. Tisza Kálmánnak hat testvére volt, hárman érték meg a felnőttkort, három elhalt testvére közül ketten kisgyermekként, egyikük fiatalon hunyt el.5 Tisza Kálmán magántanuló volt, nevelője 1839 és 1849 között Geszten Szőnyi Pál (1808–1878) pedagógiai író, ásványgyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1846), a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke. Tisza Kálmán tanulóévei végeztével 1848-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban6 lett számfeletti, később rendes segédfogalmazó. 1848-ban, 17 és fél évesen letette a jogi vizsgákat a Pesti Tudományegyetemen.7 A kormánnyal együtt ő is Debrecenbe távozott,8 ekkor már minisztériumi fogalmazó volt.9 A szabadságharc után testvéreivel együtt másfél évet10 (más források szerint teljes egészében három évet)11 a külföldi politikai és gazdasági viszonyok megismerésére fordított. Elsősorban a berlini egyetemet, a Friedrich-Wilhelms Universitätet látogatta.12 Ekkoriban itt a történettudományt Leopold von Ranke (1795–1886), az államtudományt Friedrich Ludwig Georg von Raumer (1781–1873) oktatta, a jogállam kérdéseivel pedig Rudolf von Gneist (1816–1895) foglalatoskodott. Szükséges megjegyezni, hogy mindhárman a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjai voltak. A romanisták közül Heinrich Eduard Dirksen (1790–1868), Friedrich Ludwig Keller (1799–1860), és Adolf August Friedrich Rudorff (1803–1873) neve emelendő ki. Fontos volt Friedrich Adolf Trendelenburg (1802-1872) jogbölcsész és etikaprofesszor szerepe is.13 Azonban mindez nem jelentette azt, hogy Tisza egyoldalú német befolyás alá került volna, annak ellenére sem, hogy az 1850-es évek ifjúságát (legalább részben) érintette a germanista jellegű hatás. A Tisza testvéreket megóvta a német egyoldalúságtól, hogy Belgiumot, Franciaországot és Angliát is beutazták, illetve eredetiben olvasták nemcsak a német, hanem az angol és francia államtudósok, filozófusok, és jogelméleti szakemberek munkáit is. Vécsey Tamás (1839–1912) jogtudós, római jogász, az MTA levelező (1881), rendes (1889) és tiszteleti tagja (1911) szerint a magyar érzés, észjárás, és gondolkodás, mint az atyai Tisza, és az anyai Teleki famíliák öröksége, a három Tisza fiú sajátossága maradt.14 Kozári Monika a Tiszák kapcsán az alföldi magyar emberek jellegzetes tulajdonságait hangsúlyozza. Tehát a magyar hagyományok és a kálvinista puritanizmus szellemében, az elnémetesedés veszélye nélkül történt a Tisza családban való nevelkedés.15