Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Hamza Gábor

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.

Bengt Broms (1929–2023)

A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja
Bengt Henry Gabriel Arne Broms finn nemzetközi jogász 1929. október 16-án született a finnországi Sortavala-ban.
Jogi tanulmányait a Helsinki Egyetemen végezte, ahol 1951-ben diplomázott, majd pedig két évvel később ugyanezen az egyetemen politikatudományból szerzett mester fokozatot. Külföldön is folytatott tanulmányokat, így a Michigani Egyetemen (LLM), továbbá az Uppsalai és a Cambridge-i Egyetemen. 1959-ben doktorált a Helsinki Egyetemen, doktori disszertációja az államok egyenlőségének elvével foglalkozott, értekezése 1961-ben könyv alakban is megjelent.
Tanulmányai befejeztével rövid ideig a közigazgatásban dolgozott. Egyetemi oktatói pályáját az Åboi egyetemen kezdte. 1961-től közel tíz éven át docensként, majd egyetemi tanárként a Turkui Egyetemen alkotmányjogot és nemzetközi jogot tanított. 1970-től 1994-ben történt nyugdíjazásáig a Helsinki Egyetemen a nemzetközi jog és az alkotmányjog professzora, tanszékvezető; nyugdíjazását követően professzor emeritus. Több évig volt a Turkui és a Helsinki Egyetem jogi karán dékánhelyettes, illetve dékán.
Első könyve 1961-ben látott napvilágot The Doctrine of Equality of States as Applied in International Organizations címmel. A mű az államok egyenlősége kérdéskörének nemcsak elméleti vonatkozásait dolgozta fel, hanem a nemzetközi gyakorlatot is, s vizsgálta, hogy az államok egyenlősége miképpen érvényesült a két világháború között a Nemzetek Szövetségében, 1945 után pedig az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben. E munkájának megjelenése után két évvel adta közre a Szuezi-csatorna jogi helyzetével foglalkozó angol nyelvű monográfiáját, The Legal Status of the Suez Canal címmel, amely mind a mai napig alapműnek számít. Könyvei közül kiemelést érdemel az ENSZ-ről szóló terjedelmes opusa, amely először finnül (Yhdistyneet Kansakunnat, Helsinki,1968), majd pedig a bővített változata angolul is megjelent (United Nations, 1990). Pályájának első részében több alkotmányjogi munkát is közreadott. Ezek közül érdemes megemlíteni a parlamentek külügyi tevékenységéről szóló összehasonlító jellegű monográfiáját (Eduskunnan ulkoasiainvaliokunta. Vertaileva valtiosääntöoikeudellinen tutkimu, Turku, 1967), de alkotmányjogi és emberi jogi tárgyú tanulmányai is megjelentek.
Tudományos munkásságának jelentős részét nemzetközi jogi publikációi teszik ki, így foglalkozott a nemzetközi viták békés rendezésével, a fegyveres konfliktusok jogával, az államok felelősségével, a nemzetközi szervezetek jogával, a nukleáris fegyvermentes övezetekkel, az államok semlegességével, a gyarmati népeket megillető a természeti erőforrásaik feletti szuverenitás kérdésével. Összesen tíz finn és angol nyelvű könyv szerzője, tanulmányainak száma meghaladja a kétszázat.
Kiterjedt tudományos tevékenységének elismeréseként 1980-ban a Finn Tudományos Akadémia tagjává választották, 1983 és 1989 között tagja volt a Finn Akadémia Elnökségének.
Broms professzor tudományos és egyetemi oktatómunkája mellett számos nemzetközi fórumon képviselte hazáját.
Az 1960-as évektől majd három évtizeden át a finn delegáció tagjaként rendszeresen részt vett az ENSZ Közgyűlésének, valamint a Közgyűlés VI. (jogi) Bizottságának munkájában.
1975-ben beválasztották az ENSZ Közgyűlése által felállított 47 tagú Special Committee on the Charter of the United Nations and on the Strengthening of the Role of the Organization-ba, amelynek 1988-ig volt a tagja. E bizottságot eredetileg az ENSZ Alapokmány módosításának előkészítésére hozták létre; később azonban a bizottság nevéből törölték a „módosítás” szót, s helyébe került az „Alapokmány megerősítése” kitétel, kifejezve azt, hogy nem a meglévő rendszer felülvizsgálata a cél, hanem a világszervezet szerepének a megerősítése. A kiváló nemzetközi jogász e fontos bizottságnak kétszer négy éven át volt az elnöke, mégpedig 1975 és 1979, majd pedig 1983 és 1988 között.
A nemzetközi tudományos életben is számos fontos tisztséget töltött be. 1973-ban megválasztották az Institut de droit international levelező tagjává, majd pedig 1981-ben rendes taggá, 1997–1998-ban az Institut alelnöki tisztét töltötte be. Ő volt a rapporteure az Institut által 1985-ben közreadott The Effects of Armed Conflicts on Treaties című jelentésnek.
Tagja volt az International Law Associationnek. 1996-ban két évre szólóan megválasztották az International Law Association elnökévé, s az ő elnökségének idején Finnország volt a házigazdája a társaság 67. kongresszusának. A Helsinkiben megtartott rendezvényen több fontos határozat első tervezete került megvitatásra, s itt fogadták el a Helsinki Principles on Provisional and Protective Measures in International Litigation című dokumentumot. 1980-tól 23 éven át az International Law Association Finn Tagozatának elnöke, 2008-tól haláláig a Tagozat tiszteletbeli elnöke.
Tagja volt még az Academia Europaea-nak (Cambridge, England), valamint 1992-tól az Institute of International Business Law and Practice (Paris) Executive Counciljának.
Broms professzort több nemzetközi bírói fórumba is beválasztották, így 1985-től tagja lett az International Chamber of Commerce Court of Arbitrationnak, 1986-től pedig haláláig a Permanent Court of Arbitration-nak. 1988 szeptemberében jelölték az Iran-Unites States Claims Tribunalba, s több évén át elnökként vezette a Tribunal egyik kamaráját, ez a megbízatása 2012. szeptemberéig tartott.1 A hágai Nemzetközi Bíróságnak 1991–1992-ben ad hoc bíróként volt a tagja a Finnország és Dánia közötti Case concerning Passage through the Great Belt ügyben.
A neves finn nemzetközi jogász az 1980-as évek elején került kapcsolatba a magyar tudományos élettel; az MTA Jogtudományi Intézetének vendégeként gyakran járt Magyarországon, tartott előadásokat, s részt vett a kutatóhely rendezvényein. Finn részről Broms professzor volt a kezdeményezője a nagy sikerű finn–magyar jogásznapoknak, amelyeken nemzetközi közjogi, alkotmányjogi és közigazgatási jogi kérdések megvitatására került sor Budapesten, illetve Helsinkiben. 1988-ban az Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése Akadémiánk tiszteleti tagjává választotta.
Broms professzor a XX. század második felének egyik legkiválóbb skandináv nemzetközi jogásza volt; szakmai körökben világszerte nagy tekintélynek örvendett, köszönhetően felkészültségének és nem mindennapi diplomáciai érzékének.
Rajongott a képzőművészetekért, kiváló ízlésű műgyűjtő volt, s képzőművészeti tárgyú írásokat is publikált.
Hosszas betegség után, életének 93. évében, 2023. április 4-én érte a halál.
 
Lamm Vanda
1Az 1981-es algíri megállapodással létrejött választottbíróság feladat volt rendezni az Irán és az Egyesült Államok közötti az 1979-es teheráni túszüggyel, illetve az Egyesült Államokban befagyasztott iráni vagyonnal összefüggésben egymás állampolgárainak és jogi személyeinek a másik állammal szembeni igényeit.
Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 167 2

Művelődéstörténet

E hiánypótló és a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal nagy érdeklődésre számot tartó mű, a 2021. évben indult és kedvező fogadtatásra talált sorozat folytatása, annak negyedik kötete.

A kötetben többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-iv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave