Andorka Rudolffal 1961-ben vagy 1962-ben találkoztam először. Akkor lettem a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) külföldi levéltárának vezetője, s az én dolgom volt, hogy találjak fordítókat, akik lefordítják azokat a cikkeket, amiket a KSH munkatársai olvasni szeretnének. Rudinak nem volt állása – 1957-ben öt hónapot börtönben is ült, ezért ügyvédként se dolgozhatott, és sok nyelvből nagyon sokat és gyorsan dolgozott, így sok pénzt is keresett. A Gellérthegyen házat épített, és első felesége, Iza sok házibulit szervezett. Rudival nagyon jó barátságba kerültünk. Ő is szerzett nekem fordításokat az országos fordító irodában. Rudi édesapja diplomata volt, egy ideig követ Spanyolországban, azonban amikor Horthy átengedte a németeket Szerbiába, tiltakozásból lemondott és hazajött Magyarországra. Rudi 1949-ben leérettségizett és beiratkozott a jogi karra, de édesapját meghurcolták, és 1951-ben kitelepítették őket. Rudi ezután fizikai munkát végzett, illetve fordított. 1957-ben öt hónapot börtönben töltött – semmiért. Én is azok között voltam, akik ajánlották Dányi Dezsőnek, a könyvtár igazgatójának, hogy vegye fel a könyvtárba, s néhány hónapig ott dolgozott, s onnan vitték fel a társadalomstatisztikai könyvtárba, ahol átvette Ferge Zsuzsa társadalmimobilitás-kutatását. Sok matematikát tanult, így korszerű mobilitáskutatást végzett, amivel komoly nemzetközi elismerés jutott osztályrészéül.