Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Hamza Gábor

Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.

Pályafutása, munkássága

Sir George Pollocknak, a Brit Indiai Hadsereg tábornagyának javaslatára indiai szolgálatra jelentkezett. A Kelet-indiai Társaság elfogadta jelölését Bengáliába, a Brit Bengáliai Hadsereg egyik alorvosi állására. Kinevezése előtt megkapta a brit állampolgárságot. 1854-től a bengáliai angol hadsereg katonaorvosa lett. Ebben a minőségében először Kalkuttába vezényelték, ahol a hindusztáni nyelveket tanulmányozta, majd a Gangesz menti Mungir területének főorvosaként folytatta India és az indiai nyelvei tanulmányozását. Mungirban, két év megszakítással összesen 11 éven át teljesített szolgálatot.
Kalkuttában kötött házasságot londoni barátja korábban megismert nővérével, Anne Jane Taylorral, Charles Taylor tiszteletes és teológus doktor lányával, akivel fél évszázadon keresztül éltek boldog házasságban.
Indiai évei alatt megmutatkozó érdeklődése és nyelvtudása szinte magától értetődő módon fordították a nagy magyar utazó és nyelvtudós, Kőrösi Csoma Sándor életművének tanulmányozása, hagyatékának gondozása felé. Még 1856-ban ellátogatott Dardzsilingbe, hogy felkeresse Kőrösi Csoma sírhelyét. Mungirban írta meg első ismertetőit Kőrösi Csoma Sándor életéről és munkásságáról, de beszámolókat készített az indiai életről és számos orvosi témájú tanulmánya is napvilágot látott. Itt kezdett perzsául tanulni; később a magyar és a perzsa nyelv kapcsolatáról is közölt tanulmányokat, valamint perzsa szépirodalmi művekből készített rövidebb magyar nyelvű fordításokat.
Munkája elmélyítésében fontos szerepet játszott, hogy megismerkedett Rádzsa Rádzsendralál Mitrával, aki Kőrösi Csoma Sándor tisztségét örökölte meg a Bengáli Ázsia Társaságban. Indiáról és Körösiről szóló ismeretterjesztő írásai magyarországi lapokban is megjelentek: elsősorban a Vasárnapi Ujságban és a Budapesti Szemlében. Mélyreható kutatásokat végzett India természeti viszonyairól is, értékes, több ezer Kelet-Indiából származó tárgyból álló anyagot ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a kolozsvári Erdélyi Múzeumnak.
1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Az igazoló oklevelet 1864-ben, első hazai látogatása alkalmával vehette át. Említést érdemel, hogy ebben az évben meglátogatta a Klagenfurtban emigrációban élő Görgei Artúr tábornokot.
Duka Tivadar széleskörű ismereteit mutatja, hogy akadémiai székfoglalóját a Gangesz delta földrajzi és éghajlati leírásából tartotta meg. Később több előadása és tanulmánya is foglalkozott földrajzi és etnológiai kérdésekkel.
1865 elején ismét Indiába utazott, ahol egy betegség rövidesen arra késztette, hogy újból visszatérjen Európába. 1866-ban újra Magyarországra látogatott, és előadást tartott a Királyi Orvosegyesületben. Még ebben az évben visszautazott Indiába, ahol 1867-ben Szimla főorvosának nevezték ki. A következő években több városba is áthelyezték: 1868–70-ben Kaszauliban, 1870–71-ben Patnában, 1871–1874-ben Dardzsilingben, Kőrösi Csoma Sándor halálának helyén teljesített szolgálatot.
1874 elején elhagyta Indiát és nyugalomba vonulása előtti kétéves szabadságára Európába utazott. 1876 októberében visszatért Indiába, majd 1877-ben nyugdíjba vonult. Aktívan töltött nyugdíjas éveit Londonban élte, ekkor nyílott lehetősége jobban elmélyülni Kőrösi Csoma Sándor munkásságának tanulmányozásába, összegyűjtött anyagainak feldolgozásába.
Tanulmányok egész sorát publikálta orvosi és nyelvészeti témában, de jelentős munkát végzett tudományos és társadalmi szervezetekben is. 1882-ben hivatalos felkérést kapott az Magyar Tudományos Akadémia részéről Kőrösi Csoma életrajzának megírására. Ennek kapcsán 1883-ban ismét Indiába utazott, hogy ott Kőrösi Csomára vonatkozó dokumentumokat gyűjtsön. A Bengáli Ázsiai Társaság levéltárában 16, a Külügyminisztérium levéltárában pedig 30 vonatkozó levelet talált, de Kőrösi Angliában élő tanítványát, S. C. Malant is sikerült rábeszélnie, hogy a Csomától kapott 36 tibeti könyvet, adományozza az Akadémiának.
Fő műve, Kőrösi Csoma életrajza – ami ma is alapműnek számít – 1885-ben jelent meg angolul és magyarul. Duka Tivadar kutatásai és munkássága nélkülözhetetlenek voltak Kőrösi Csoma Sándor életének megismeréséhez, emlékének azóta is tartó ápolásához. Duka Tivadar még a Kőrösi Csoma-életrajz megjelenésének évében alapítványt hozott létre az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület keretén belül Kőrösi Csoma emlékére.
1889-ben a Magyar Tudományos Akadémián is létesített egy alapítványt, melynek kamataiból háromévente konferenciát rendeztek Kőrösi Csoma Sándor emlékére. Jótékonykodással összekötött hagyományőrző és tudományszervező tevékenysége ezzel nem ért véget: alapítványt hozott létre az eperjesi Evangélikus Kollégium diákjai számára, és jelentősebb pénzadományban részesítette a sárospataki Református Kollégium könyvtárát. Nevéhez fűződik a Károli-féle bibliafordítás revíziójának előmozdítása is.
Munkájáért számos elismerésben részesült: megkapta a Semmelweis-emlékérmet és a Vaskoronarendet, tiszteletbeli doktora (doctor honoris causa) lett a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemnek és vezető tisztségviselőjévé választotta a Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland, valamint a Brit és Külföldi Bibliatársulat.
Nemzetközi vonatkozásban is nagyra értékelt tudományos munkássága legnagyobb elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia 1900-ban tiszteleti tagjává választotta.
Röviddel halála előtt egy dél-angliai kisvárosban, Bournemouthban telepedett le, itt is hunyt el 1908. május 5-én.
1925-ben, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 100. évfordulóján a Brit Akadémia köszöntőlevelet küldött Budapestre, melyben öt magyar tudós nevét emelték ki, akik – megítélésük szerint – a legtöbbet tettek az egyetemes tudományosság szempontjából. Ezek a következők voltak: Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin, Stein Aurél, Goldziher Ignác és Duka Tivadar.
Kőrösi Csomára vonatkozó gyűjtésének anyagát, valamint saját levelezését, publikációinak különlenyomatait, és egyéb önmagára vonatkozó gyűjteményét az MTA-nak ajándékozta. Hagyatéka az MTAK Keleti Gyűjteményében található. Az anyag katalógusa 2006 októberétől az érdeklődők számára elektronikusan is hozzáférhető [online: https://konyvtar.mta.hu/index.php?name=v_3_2].
 
Kelemen Miklós
Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 167 2

Művelődéstörténet

E hiánypótló és a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal nagy érdeklődésre számot tartó mű, a 2021. évben indult és kedvező fogadtatásra talált sorozat folytatása, annak negyedik kötete.

A kötetben többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-iv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave