MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.
Greguss Gyula (1829-1869)
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1329pmtat_601/#m1329pmtat_601 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1329pmtat_601/#m1329pmtat_601)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1329pmtat_601/#m1329pmtat_601)
Greguss Gyula természettudós (fizikus), műfordító és pedagógus Eperjesen (Sáros vármegye) 1829. december 3-án született. 1869. szeptember 5-én hunyt el Pesten.
A Magyar Tudományos Akadémia 1864. január 20-án tartott ülésén választotta levelező tagjának. Levelező taggá választását követően, 1865. február 27-én tartotta Az állandó nyomás és állandó térfogat mellett hőfoghatóságok különbségéről címmel székfoglaló értekezését. Az értekezés még abban az évben nyomtatásban is megjelent az Akadémiai Értesítő Matematikai és Természettudományi Osztály Közlönyében.
Megemlítjük, hogy Greguss Gyula Greguss Ágost (1825–1882), író és esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és igazgatósági tagjának testvére volt.
Greguss Gyulát a Kisfaludy Társaság 1867-ben rendes tagjának választotta. A Kisfaludy Társaságban székfoglalóját a következő évben, 1868. április 29-án tartotta Határkérdések a szép- és a természettudományok között címmel, mely nyomtatásban is megjelent.
Említést érdemel, hogy munkatársa volt továbbá az Egyetemes M. Encyclopaediának is.
Greguss Gyula édesapja Greguss Mihály, édesanyja Farkas Lívia volt.
Pozsonyban járt elemi iskolába, édesapja 1838-ban bekövetkezett elhunyta után özvegy édesanyjával Rozsnyóra költözött. Tanulmányait ezért Rozsnyón folytatta. A donátus, grammatika, szintaxis és retorikai osztályokat Rozsnyón, a felsőbb, a logika és fizika osztályait Pozsonyban végezte.
Greguss Gyula 1847 őszén Eperjesen, a „magyar Heidelbergben”, illetve a „Tarca-parti Athénben” kezdte meg jogi tanulmányait. A következő évben, 1848-ban azonban megszakította jogi tanulmányait.
Greguss Gyula még rozsnyói diák korában néhány társával együtt, írói pályát kívánt választani. Diáktársaival egyetértésben Shakespeare és Calderon drámáinak fordítását, magyar nyelvre való átültetését vállalta. Ebből a célból magas szinten elsajátította az angol és a spanyol nyelvet. Később portugálul is megtanult.
1848-ban júniusában távozott Rozsnyóról. Ragályi Ferdinánd rozsnyói kerületi képviselővel együtt gyakornokként a pesti országgyűlésen kívánt részt venni, pontosabban jelen lenni. Tüzérként vállalt katonai szolgálatot a magyar honvédségnél. Említést érdemel, hogy részt vett a schwechati csatában. 1849. január 5-én, miután Windisch-Grätz elfoglalta Pestet, hagyta el a fővárost.
1850 és 1856 között tanulmányait Bécsben folytatta. A polytechnikumban és az egyetemen tanult. Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharcban folytatott tevékenysége miatt üldöztetésben volt része a Bach-korszakban. Bécsben 1854 januárjában megfosztották személyi szabadságától, és csak néhány hét elteltével került ismét szabadlábra. Bécsi tanulmányai során magas szintű tudományos ismeretekre tett szert, melyekre tekintettel a császárvárosban tanszékhez juthatott volna. Greguss Gyula azonban nem az egyetemi pályát választotta, hanem nevelői állást vállalt 1856 és 1857 között az aradi vértanú, Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok özvegye családjánál.
Greguss Gyula 1857-től kezdve tizenkét éven át, egészen elhunytáig a pesti ágostai evangélikus gimnázium tanára volt. Hat éven át a gimnázium igazgatójaként is működött. Tanár kollégája, Horváth Zsigmond, tanártársa temetésénél tartott gyászbeszédében kiemelte, hogy a Greguss Gyula tanárrá történt megválasztására a gimnázium megújítása céljából került sor.
Greguss Gyula első írásai versek, költemények voltak. Ezeket azonban nem jelentette meg nyomtatásban. Jeles természettudós volt, fizikával, továbbá bölcseleti kérdésekkel foglalkozó írásai, könyvei széles körben voltak ismertek. A korabeli műfordítók sorában kiemelkedő helyet foglalt el. Toldy Ferenc (1805–1875) is értékelte Greguss Gyula műfordítói munkásságát.
Számos tekintélyes szépirodalmi és tudományos lap – többek között a Pesti Napló, az Ország, a Budapesti Szemle, Új Magyar Museum és a Politikai Hetilap – közölte írásait, tanulmányait. Foglalkozott a középiskolai oktatás korában szükségesnek tartott reformjának kérdésével is.
Greguss Gyula közéleti tevékenysége (vita activa) vonatkozásában említést érdemel, hogy az országos nőképezde létesítése céljából emlékiratot szerkesztett, melyet 1869-ben Deák Ferenc nyújtott be a képviselőháznak.
Kiemelendő továbbá, hogy Greguss Gyula 1867-től egészen elhunytáig szerkesztője volt a Magyar Tudományos Akadémia természettudományi szakosztálya értekezéseinek.
Élete utolsó éveiben súlyos betegséggel küzdött. 1869. szeptember 5-én bekövetkezett halála után temetésére a Kerepesi úti sírkertben került sor. Sírhelye ma már nem azonosítható, ezért csak jelképes sírja őrzi emlékét a temetőben.
A Kisfaludy Társaságban 1870. február 5-én tartott ülésén bátyja, Greguss Ágost tartott fölötte emlékbeszédet.
Greguss Gyula szépirodalmi munkái, elsősorban fordításai a XIX. században Magyarországon széles körben ismertek voltak. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a jogi tanulmányokat is folytató Greguss Gyulának a Magyar Tudományos Akadémia érdekében kifejtett tevékenysége, munkássága már életében általános elismerésnek örvendett.
Hamza Gábor
Tartalomjegyzék
- PORTRÉK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGJAIRÓL IV.
- Impresszum
- Előszó
- Andorka Rudolf (1931–1997)
- Id. Andrássy Gyula (1823–1890)
- Ifj. Andrássy Gyula (1860–1929)
- Angyal Pál (1873–1949)
- Apáthy István (1829–1889)
- Balogh Jenő (1864–1953)
- Balogh Tamás (1905–1985)
- Bengt Broms (1929–2023)
- Bernát István (1854–1942)
- Bertha Sándor (1796–1877)
- Déchy Mór (1851–1917)
- Duka Tivadar (1825–1908)
- Finkey Ferenc (1870–1949)
- Gratz Gusztáv (1875–1946)
- Greguss Gyula (1829-1869)
- Grünwald Béla (1839–1891)
- György Endre (1848–1927)
- Gyurikovits György (1780–1848)
- Hegedüs Lajos Candid (1831–1883)
- Hegedüs Lóránt (1872–1943)
- Hekler Antal (1882–1940)
- Heller Erik (1880–1958)
- Herczeg Ferenc (1863–1954)
- Joannovics György (1821–1909)
- Jókai Mór (1825–1904)
- Karvasy Ágoston (1809–1896)
- Kautz Gyula (1829–1909)
- Kazinczy Ferenc (1759–1831)
- Kazinczy Gábor (1818–1864)
- Kerkapoly Károly (1824–1891)
- Kolosváry Bálint (1875–1954)
- Kolosváry Sándor (1840–1922)
- Kovács István (1921–1990)
- Kulcsár Kálmán (1928–2010)
- Kuncz Ödön (1884–1965)
- Ladányi Gedeon (1824–1886)
- Lévay József (1825–1918)
- Nagy Ernő (1853–1921)
- Petrovics Elek (1873–1945)
- Petrovics Frigyes Keresztély (1799–1836)
- Pompéry János (1819–1884)
- Rákosi Jenő (1842–1929)
- Salamon Ferenc (1825–1892)
- Franz Anton Schiefner (1817–1879)
- Schönherr Gyula (1864–1908)
- Szabó Dénes (Denis Szabo) (1929–2018)
- Szabó Imre (1912–1991)
- Szarvas Gábor (1832–1895)
- Széchenyi Bertalan (1866–1943)
- Székely György (1924–2016)
- Szilágyi Dezső (1840–1901)
- Szilágyi Sándor (1827–1899)
- Szinovácz György (1807–1867)
- Teleki Ferenc (1785–1831)
- Teleki Géza (1843–1913)
- Teleki Pál (1879–1941)
- Tisza István (1861–1918)
- Tisza Kálmán (1830–1902)
- Virozsil Antal (1792–1868)
- Weltner Andor (1910-1978)
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 167 2
E hiánypótló és a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal nagy érdeklődésre számot tartó mű, a 2021. évben indult és kedvező fogadtatásra talált sorozat folytatása, annak negyedik kötete. A kötetben többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-iv//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
