MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.
Hegedüs Lajos Candid (1831–1883)
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1329pmtat_699/#m1329pmtat_699 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1329pmtat_699/#m1329pmtat_699)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1329pmtat_699/#m1329pmtat_699)
Hegedüs Lajos Candid jogtudós Nagyváradon (Bihar vármegye) született 1831. október 3-án. Rákospalotán (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) hunyt el 1883. június 13-án. A Magyar Tudományos Akadémia 1874. május 28-án tartott közgyűlésén választotta levelező tagjává.
Hegedüs Lajos Candid Sopron vármegyei régi magyar családból származott. Édesapja katonatiszt volt.
A pesti egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. 1851-től a pesti bíróságon öt éven át gyakornokként és vizsgálóbíróként működött. 1853-ban a pesti egyetemen avatták jogi doktorrá. Jogi doktori disszertációja Értekezés a föld alatti tulajdon viszonyairól, általán s különösen Magyarhonban, a magyar jog és újabb törvényhozás alapján címmel még a védés esztendejében nyomtatásban is megjelent (Pest, 1853.).
1856-tól Bécsben, az igazságügyi minisztériumban (Ministerium für Justiz) vállalt állást. Feladata a birodalmi törvénylapok (Reichsjustizblätter) szerkesztése volt.
Hegedüs Lajos Candid 1860-ban a visszaállított magyar udvari kancelláriánál lett fogalmazó. Néhány évvel később, 1864-ben lett udvari titkárrá léptették elő. 1865-ben a budai helytartóságnál kapott tanácsosi kinevezést.
Az osztrák–magyar kiegyezést követően, 1867-ben, a felelős kormány megalakulása után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban osztálytanácsi kinevezést nyert. Az általa vezetett osztály ügy- és feladatkörébe a minisztérium kezelésében álló alapítványok – a felsorolás nem teljes – az országos műemlékek, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint az Országos Képtár tartoztak.
Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter (1872-től egészen 1888-ban bekövetkezett elhunytáig) vezetése alatt végzett munkájának eredménye volt többek között az 1875-ben elhunyt Toldy Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és igazgatósági tagja könyvtárának megszerzése, a Nemzeti Múzeum könyvtárának korszerű módszerek alapján történő rendezése, az országos gyűjtemények gyarapítása, a kassai székesegyház, valamint a budai koronázó templom felújítása. Említést érdemel, hogy Hegedüs Lajos Candid nevéhez fűződik a visegrádi romterület szanálása is.
Hegedüs Lajos Candid cikkei, tanulmányai számos országos lapban, folyóiratban jelentek meg. Az 1850-es években a Vasárnapi Ujságban publikált ismeretterjesztő cikkeket, igaz, ezek német nyelven már más lapokban megjelent írások fordításai voltak. A széles körben ismert és olvasott Jogtudományi és Törvénykezési Tárban is jelentek meg munkái. Itt jelent meg 1855-ben A kőszéntelepek birtokviszonyai hazánkban és a következő évben, 1856-ban a Tanulmányok a mozlemjog köréből című tanulmánya. Ez a munkája a hazai jogtörténészek által korábban egyáltalán nem, vagy pedig csak kevéssé ismert és kutatott, a hazai jogra (ius patrium) hatást nem gyakorló iszlám jog szélesebb körben való megismertetését szolgálta. Ez a tanulmánya német nyelvterületen, főleg Németországban már publikált munkák alapulvételével készült.
Hegedüs Lajos Candid a Jogtudományi és Törvénykezési Tárban A kőszéntelepek birtokviszonyai hazánkban, „A szavatossági eljárás a polgári perrendtartásban” és A beismerés általi bizonyításról címmel publikált tanulmányokat. A Kelet Népében jelent meg 1856-ban A magyar jogirodalom kifejlődése 1850–1856. című munkája. A Hazánkban tette közzé 1858-ban Sz. István apostoli királynak vitéz rende című írását. A Jogtudományi Közlönyben jelent meg 1866-ban A táviratokról a kereskedelmi jogban című cikke. Említést érdemel még a Századokban 1877-ben publikált Szalay Ágoston emlékezete és a következő évben, 1878-ban ugyancsak ebben a tekintélyes folyóiratban közzétett A Theresianum s magyar alapítványai történetéhez című tanulmánya. Említést érdemel, hogy Hegedüs Lajos Candid munkatársa volt a Szent-István-Társulat által 1859 és 1876 között 13 kötetben megjelentetett Egyetemes Magyar Encyclopaediának is.
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a XIX. század második felében már rendelkezésre álltak magyar nyelven publikált jogi és történeti munkák, melyeket Hegedüs Lajos Candidnak is módjában volt olvasni. Utalnunk kell ugyanakkor arra, hogy sok esetben ezek a publikációk külföldi, elsősorban német és osztrák szerzők munkáinak fordításai voltak. A hazai jog (ius patrium) egyes intézményeit elemezve Hegedüs Lajos Candid nem egyszer utalt a római jogi forrásokra (fontes iuris Romani) is, csakúgy, mint a jelentős európai polgári törvénykönyvekben található szabályozásra. Jogi tárgyú írásainak olvasása alapján megállapítható, hogy ismerte a kodifikált osztrák magánjogot és az ugyancsak kodifikált francia polgári jogot és kereskedelmi jogot. Járatos volt továbbá az osztrák, a német és a francia jogirodalomban is.
Hegedüs Lajos Candid életpályája, munkássága, jogász, jogi tanulmányokat is folytató, jogtudós kortársai nagy többségétől eltérően, nem a politikai élethez, aktivitáshoz, hanem a jogászi, elsősorban minisztériumi tevékenységhez kapcsolódik. Hegedüs Lajos Candid a XIX. század második felében a magyarországi jogászok körében tekintélynek örvendő jogtudósnak számított. Magánjoggal és közjoggal egyaránt foglalkozó munkái, melyekben nem egyszer a jogösszehasonlítás is szerepet kap, ma is figyelmet érdemelnek.
Hamza Gábor
Tartalomjegyzék
- PORTRÉK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGJAIRÓL IV.
- Impresszum
- Előszó
- Andorka Rudolf (1931–1997)
- Id. Andrássy Gyula (1823–1890)
- Ifj. Andrássy Gyula (1860–1929)
- Angyal Pál (1873–1949)
- Apáthy István (1829–1889)
- Balogh Jenő (1864–1953)
- Balogh Tamás (1905–1985)
- Bengt Broms (1929–2023)
- Bernát István (1854–1942)
- Bertha Sándor (1796–1877)
- Déchy Mór (1851–1917)
- Duka Tivadar (1825–1908)
- Finkey Ferenc (1870–1949)
- Gratz Gusztáv (1875–1946)
- Greguss Gyula (1829-1869)
- Grünwald Béla (1839–1891)
- György Endre (1848–1927)
- Gyurikovits György (1780–1848)
- Hegedüs Lajos Candid (1831–1883)
- Hegedüs Lóránt (1872–1943)
- Hekler Antal (1882–1940)
- Heller Erik (1880–1958)
- Herczeg Ferenc (1863–1954)
- Joannovics György (1821–1909)
- Jókai Mór (1825–1904)
- Karvasy Ágoston (1809–1896)
- Kautz Gyula (1829–1909)
- Kazinczy Ferenc (1759–1831)
- Kazinczy Gábor (1818–1864)
- Kerkapoly Károly (1824–1891)
- Kolosváry Bálint (1875–1954)
- Kolosváry Sándor (1840–1922)
- Kovács István (1921–1990)
- Kulcsár Kálmán (1928–2010)
- Kuncz Ödön (1884–1965)
- Ladányi Gedeon (1824–1886)
- Lévay József (1825–1918)
- Nagy Ernő (1853–1921)
- Petrovics Elek (1873–1945)
- Petrovics Frigyes Keresztély (1799–1836)
- Pompéry János (1819–1884)
- Rákosi Jenő (1842–1929)
- Salamon Ferenc (1825–1892)
- Franz Anton Schiefner (1817–1879)
- Schönherr Gyula (1864–1908)
- Szabó Dénes (Denis Szabo) (1929–2018)
- Szabó Imre (1912–1991)
- Szarvas Gábor (1832–1895)
- Széchenyi Bertalan (1866–1943)
- Székely György (1924–2016)
- Szilágyi Dezső (1840–1901)
- Szilágyi Sándor (1827–1899)
- Szinovácz György (1807–1867)
- Teleki Ferenc (1785–1831)
- Teleki Géza (1843–1913)
- Teleki Pál (1879–1941)
- Tisza István (1861–1918)
- Tisza Kálmán (1830–1902)
- Virozsil Antal (1792–1868)
- Weltner Andor (1910-1978)
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 167 2
E hiánypótló és a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal nagy érdeklődésre számot tartó mű, a 2021. évben indult és kedvező fogadtatásra talált sorozat folytatása, annak negyedik kötete. A kötetben többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-iv//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
