MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól IV.
Heller Erik (1880–1958)
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1329pmtat_763/#m1329pmtat_763 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1329pmtat_763/#m1329pmtat_763)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1329pmtat_763/#m1329pmtat_763)
Heller Erik 1880. május 15-én született Budapesten Heller Ágost mérnök, fizikus és bleybachi Bolberitz Georgina gyermekeként. Testvérei Heller Farkas, Heller René Lothár és Heller Georgina voltak. Heller Erik felesége Nemeskéry Kis Irént vette feleségül, és 1922-ben született fiuk, Heller György.
Heller Erik alap- és középfokú tanulmányait 1890 és 1898 között a budapesti II. kerületi királyi katolikus főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem (az ELTE jogelődje) jog- és államtudományi karának hallgatója volt, ahol 1904-ben avatták jogi doktorrá.
A közszolgálatban végigjárta az igazságügyi rendszer lépcsőfokait és itt szerzett gyakorlati tapasztalatokat. Már egyetemi tanulmányai alatt 1902-től a Pestvidéki Királyi Törvényszéken gyakornokoskodott, majd 1906-ban bírósági aljegyző, 1908-ban jegyző lett, később, 1913-ban aljárásbíróvá nevezték ki Nezsideren (mai Neusiedl am See), azután pedig a Budapesti Királyi Büntető Járásbíróságon. 1914-ben kapott bírói pulpitust a Budapesti Királyi Törvényszéken. 1916-tól az Igazságügyminisztériumba került, ahol 1919-ben miniszteri titkárként, 1921-től királyi főügyészhelyettesként dolgozott.1
Heller Erik érdeklődése 1923-ban a közszolgálatot követően a tudományos pálya felé fordult. Anyagi büntetőjoggal, büntető eljárásjoggal s a fiatalkorúak büntetőjogával foglalkozott.
A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karán magántanári képesítést szerzett, és ebben a minőségben tanított. 1925-ben Klebelsberg Kunó javaslatára a kormányzó a szegedi Ferenc József Tudományegyetem büntető anyagi jogi tanszék vezetőjeként nyilvános rendes tanárnak nevezte ki. Az 1933/34. évi tanévben a jogi kar dékánjává választották. A következő, 1934/35. évi tanévben a kar prodékáni teendőit látta el. 1940 őszén – azt követően, hogy a Ferenc József Tudományegyetem a II. bécsi döntést követően visszatért Kolozsvárra – a kolozsvári egyetem tanszékvezető nyilvános rendes tanára, majd a kolozsvári jogi kar dékánja lett. 1944 és 1949 között az anyagi büntetőjog és a bűnvádi eljárási jog nyilvános és rendes tanára volt a Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karán. Fontos megemlíteni, hogy tagja volt a Jog c. folyóirat szerkesztőbizottságának.
Heller Eriket 1943-ban választotta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. Hat évvel később, 1949. október 31-én testvérével és az MTA 122 levelező és rendes tagjával együtt a Magyar Tudományos Akadémia tanácskozó tagjává minősítették vissza. Négy tizeddel később, 1989-ben állították helyre akadémiai tagságát.
Ideológiai és politikai okokból történő félreállítása azonban nem jelentett törést a tudomány iránti elkötelezettségében. Továbbra is, egészen haláláig dolgozott, szenvedélyes kutatói lelkesedése mindvégig megmaradt. Móra Mihály német nyelvű nekrológjában írta róla, hogy a halála előtt előtti néhány héttel, még „gyermeki érdeklődéssel” vetette bele magát egy jogi kandidátusi disszertáció körül kialakult akadémiai vitába.
Heller Erik, a kiváló jogtudós 1958. október 15-én, 78 éves korában hunyt el.
Czine Ágnes
| 1 | Németh György Attila: Heller Erik (1880–1953), A Szegedi Tudományegyetem professzorai I., Forum Acta Iuridica et Politica, 2020. X/1. szám, 279–280. |
Tartalomjegyzék
- PORTRÉK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGJAIRÓL IV.
- Impresszum
- Előszó
- Andorka Rudolf (1931–1997)
- Id. Andrássy Gyula (1823–1890)
- Ifj. Andrássy Gyula (1860–1929)
- Angyal Pál (1873–1949)
- Apáthy István (1829–1889)
- Balogh Jenő (1864–1953)
- Balogh Tamás (1905–1985)
- Bengt Broms (1929–2023)
- Bernát István (1854–1942)
- Bertha Sándor (1796–1877)
- Déchy Mór (1851–1917)
- Duka Tivadar (1825–1908)
- Finkey Ferenc (1870–1949)
- Gratz Gusztáv (1875–1946)
- Greguss Gyula (1829-1869)
- Grünwald Béla (1839–1891)
- György Endre (1848–1927)
- Gyurikovits György (1780–1848)
- Hegedüs Lajos Candid (1831–1883)
- Hegedüs Lóránt (1872–1943)
- Hekler Antal (1882–1940)
- Heller Erik (1880–1958)
- Herczeg Ferenc (1863–1954)
- Joannovics György (1821–1909)
- Jókai Mór (1825–1904)
- Karvasy Ágoston (1809–1896)
- Kautz Gyula (1829–1909)
- Kazinczy Ferenc (1759–1831)
- Kazinczy Gábor (1818–1864)
- Kerkapoly Károly (1824–1891)
- Kolosváry Bálint (1875–1954)
- Kolosváry Sándor (1840–1922)
- Kovács István (1921–1990)
- Kulcsár Kálmán (1928–2010)
- Kuncz Ödön (1884–1965)
- Ladányi Gedeon (1824–1886)
- Lévay József (1825–1918)
- Nagy Ernő (1853–1921)
- Petrovics Elek (1873–1945)
- Petrovics Frigyes Keresztély (1799–1836)
- Pompéry János (1819–1884)
- Rákosi Jenő (1842–1929)
- Salamon Ferenc (1825–1892)
- Franz Anton Schiefner (1817–1879)
- Schönherr Gyula (1864–1908)
- Szabó Dénes (Denis Szabo) (1929–2018)
- Szabó Imre (1912–1991)
- Szarvas Gábor (1832–1895)
- Széchenyi Bertalan (1866–1943)
- Székely György (1924–2016)
- Szilágyi Dezső (1840–1901)
- Szilágyi Sándor (1827–1899)
- Szinovácz György (1807–1867)
- Teleki Ferenc (1785–1831)
- Teleki Géza (1843–1913)
- Teleki Pál (1879–1941)
- Tisza István (1861–1918)
- Tisza Kálmán (1830–1902)
- Virozsil Antal (1792–1868)
- Weltner Andor (1910-1978)
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 167 2
E hiánypótló és a Magyar Tudományos Akadémia falain kívül is joggal nagy érdeklődésre számot tartó mű, a 2021. évben indult és kedvező fogadtatásra talált sorozat folytatása, annak negyedik kötete. A kötetben többségükben hazai (magyarországi), a jogtudomány, s ezen belül a római jog, a kánonjog, a jogtörténet, a magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a jogbölcselet (jogfilozófia), a közjog (korabeli kifejezéssel élve államtudomány), illetve alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, az eljárásjogok, továbbá a közgazdaságtudomány, a statisztika és a szociológia területén maradandó életművet hátrahagyó, kimagasló jelentőségű művelőinek életrajza és sok esetben nemzetközileg is ismert és nagyra értékelt munkásságának átfogó, értékelő jellegű elemzése kapott helyet.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hamza-portrek-a-magyar-tudomanyos-akademia-tagjairol-iv//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
