MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
„S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”1
A tudósítások egyik – témából fakadóan – legfontosabb kritériuma az aktualitás.2 A szövegekben található információknak frissnek, újnak kellett lenniük, hiszen csak így szólalhattak meg érdemben egy olyan változékony témáról, mint a (női) divat. A levelek kontextusba ágyazottsága miatt fontos információ lehet megjelenésük ideje, hiszen az évszak (de akár a hónap is) igen nagy mértékben befolyásolja a szövegek tartalmi elemeit. Bár az Életképekben kezdetben minden számban publikáltak divattudósítást, később ’Sarolta’ levelei ritkulni kezdtek, és szabálytalan időközönként jelentek meg. (1847-től esetleges, hogy egy lapszámban helyet kap-e a divatrovat, míg a divatkép havonta egyszer továbbra is rendszeresen megjelent.) A tudósítások eloszlása a megjelenés idejét tekintve nem egyenletes: az Életképek évfolyamainak áttekintése során körvonalazódnak azok a csomópontok, időszakok az évben, amelyek a divat szempontjából érdekesebbek, izgalmasabbak, vagy amelyekben a divat maga fontosabbá válik. A társadalmi eseményekkel párhuzamosan a levelek is sűrűsödnek. Ilyen például a farsangi báli szezon, amelyről ’Sarolta’ minden évben hosszabb terjedelemben, több levélben értekezik. Bizonyos időszakok azonban nem nyújtanak újítást a divat terén, a téma hiányára ’Sarolta’ is gyakran reflektál. Jellemzően ilyen a téli időszak – a felsőkabátok szabása nem túl sokat változik: „Az uj alakra nézve annyit mondhatni, hogy, a’ mint látszik, alig várhatni e’ télszakon valamelly erőteljes változást. […] Többet 's részletesebben irandok hölgyeink ruhaviseletéről ’s divatokról a’ következő hosszu vigadó (farsang) lefolyta alatt.”3 ’Sarolta’ leveleiben alapvetően a női divatról tudósít: jellemzően kétféle módszert alkalmaz a ruhák, öltözékek leírására. (1) Vagy egy társadalmi eseményről számol be, például egy bálról, amelyen részt vett, és az ott látott, ízlésesnek talált öltözeteket írja le viszonylag részletesen:
„E’ pillanatban készült el néhány balöltözet, mellyeket leirni sietek. Az egyik ruha selyemgázból van két szoknyával, ugyanazon kelmébőli bokrokkal füzérezve, a’ második szoknya térdmagasnyira három rózsa által felemelve ’s gázcsokortól tartva. Sima kivágott csücsmellény három haránt csíkkal a’ vállak körül, mellyeket egy rózsa ’s csokor tart össze; igen rövid ujjak, három hárántos sáv által képeztetve.”4
(2) Vagy általánosságban, az aktuális divat tendenciáiról ír, rendszerint nem előíró, hanem ajánló hangvételben:
„A’ divatszerü hölgyek most is, valamint mindig, főkép öltözékük egyszerüsége által jeleskednek; […] A’ legtöbbnek 2–3 lebenyök (volánjok) van ruháikon, de a’ 2 igen széles lebenynyel ellátottak diszesebbek. E’ lebenyek elseje kezdődik igen magasan, a’ csipők közelében, ’s annyira bocsájtkozik, hogy alfödje azon vonult, mellyen a’ második kezdődik. A’ fehér szin igen kedveltetik.”5
A divatleveleket tekintve megállapítható, hogy Szlávy Sarolta stratégiája a pozitív megerősítésen alapult: egyetlen alkalommal sem nyilvánult meg negatív vagy elmarasztaló hangon egy nőtársa öltözködését illetően. Sokkal inkább követendő példát akart állítani, és nem korlátozó szabályokat hozni; így, érthető módon, írásaiban arra helyezte a fókuszt, hogy mit érdemes hordani, semmint arra, hogy mit nem. ’Sarolta’ számára az öltözködésben a fő értéket az ízlésesség és visszafogottság jelentette; olvasónőit óvatosságra intette a szélsőségekkel, figyelemfelkeltő ruhadarabokkal kapcsolatban. A ruhák kiválasztása kapcsán nem merült fel a férfi tekintet vagy a tetszeni vágyás kérdése. (Ellentétben a Honderü „Divatcsörgetyü” rovatának férfiak által írt szövegeivel, amelyek a divat és a divatos öltözködés fő céljaként gyakran a szépség, kívánatosság kiemelését nevezik meg: „Ha ki szépeink közől fiatal kellemű arczának bájait […] még hódítóbbá akarja tenni […].”8)
| 1 | Sarolta [Szlávy Sarolta], „Divat”, Életképek 3, 2:8. sz. (1845. aug. 23.): 259–260, 259. |
| 2 | Niklas Luhmann, A tömegmédia valósága, ford. Berényi Gábor, (Budapest: Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet – Gondolat Kiadó, 2008), 38. |
| 3 | Sarolta [Szlávy Sarolta], „Divat”, Életképek 3, 2:24. sz. (1845. dec. 13.): 776. |
| 4 | Sarolta [Szlávy Sarolta], „Divat”, Életképek 4, 1:6. sz. (1846. febr. 7.): 196. |
| 5 | Sarolta [Szlávy Sarolta], „Divat”, Életképek 3, 2:8. sz. (1845. aug. 28.): 260. |
| 6 | A férfidivatról szó esik az alábbi szövegekben: S** [Szlávy Sarolta], „Divat”, Életképek 2, 1:2. sz. (1844. d. n.): 111–112; Sarolta [Szlávy Sarolta], „Divat”, Életképek 3, 2:12. sz. (1845. szept. 20.): 387–388. Gyerekdivatról is ír: Sarolta [Szlávy Sarolta], „Divat”, Életképek 4, 1:1. sz. (1846. jan. 3.): 36. |
| 7 | S** [Szlávy Sarolta], „Divat”, Életképek 2, 1:2. sz. (1844. d. n.): 112. |
| 8 | N. n., „Divatcsörgetyü”, Honderü 1, 1:1. sz. (1843. jan. 7.): 38. |
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
