Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Bibliográfia

Angyalosi Gergely. Ignotus-tanulmányok: Közelítések az „impresszionista” kritika problémájához. Budapest: Universitas Kiadó, 2007.

Balázs Eszter. Az intellektualitás vezérei: Viták az irodalmi autonómiáról a Nyugatban és a Nyugatról, 1908–1914. Budapest: Napvilág Kiadó, 2009.

[Beöthy Zsolt] B—y. „Népszínház”. Pesti Napló, 1882. jan. 19., 1.

Boka László. „Homogenizáció, diametrális ellentétek vagy árnyalt »szellemi térképvázlat«”. In Műfordítás és más extrém sportok. Írások Kappanyos András 60. születésnapjára, szerkesztette Földes Györgyi, Major Ágnes, Szénási Zoltán, 53–72. Budapest: Reciti Kiadó, 2022.

Császtvay Tünde. „A halottak nem kérdeznek vissza”. In Kegyelet és irodalom, szerkesztette Kalla Zsuzsa, 60–68. Budapest: PIM, 1997.

Császtvay Tünde. „A Hét bagoly esete a magyar irodalomban”. Budapesti Negyed 5, 16–17. sz. (1997): 243–264.

Császtvay Tünde. „A tintakuli ára. A korai dualizmus irodalmának pénzgazdasága”. Helikon 57, 4. sz. (2011): 592–614.

Farkas Judit Antónia. „Állam, társadalom és könyvfogyasztás: A »jó« magyar könyvek kiadásának, vásárlásának és olvasásának serkentésére tett kísérletek a 19. század utolsó harmadában”. In Veritas Évkönyv 2019, szerkesztette Farkas Judit Antónia, Gali Máté, Schwarczwölder Ádám és Ujváry Gábor, 74–94. Budapest: Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár – Magyar Napló Kiadó, 2020.

Fenyő Miksa. „Hadi készülődések”. Nyugat 2, 1. sz. (1909): 48–51.

Gyulai Pál. „Az irodalom és hírlapjaink”. Budapesti Szemle 81, 219. sz. (1895): 458–464.

Hites Sándor. „A világirodalom protekcionista gazdaságpolitikáiról”. Literatura 47, 3. sz. (2021): 319–334.

Ignotus. „Az üldözött irodalom”. In Kísérletek, 85–94. Budapest: Nyugat Kiadása, 1910.

Király István. Intés az őrzőkhöz: Ady Endre költészete a világháború éveiben, 1914–1918, 2 köt. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1982.

Komlós Aladár. Gyulaitól a marxista kritikáig: A magyar irodalmi kritika hét évtizede. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1966.

Lengyel Imre Zsolt. „Szénási Zoltán: Néma várostrom”. Irodalomtörténet 101, 1. sz. (2020): 110–119.

Lengyel Imre Zsolt. „Újságírás, közönség, irodalom: Az 1900 körüli évtizedek irodalmi diskurzusa a piacosodással kapcsolatos dilemmák kontextusában”. Irodalomtörténet 103, 1. sz. (2022): 15–36.

Lo Bello, Maya. „Impressziók hajszolása. A magyar impresszionista kritika komparatív kulturális elemzése”. Fordította Márjánovics Diána. Literatura 45, 3. sz. (2019): 300–312.

N. Pál József. Modernség, progresszió, Ady Endre és az Ady-Rákosi vita: Egy konfliktusos eszmetörténeti pozíció természete és következményei. Jyväskylä–Pécs: University of Jyväskylä, 2008.

Nagy Ildikó. „Rákosi Jenő és a harmincmilliós magyar impérium”. In Híd a századok felett: Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára, szerkesztette Hanák Péter, Nagy Mariann, 295–307. Pécs: University Press, 1997.

Németh G. Béla. „Létharc és nemzetiség. Az „irodalmi” értelmiség felső rétegének ideológiájához, 1867 után”. Irodalomtörténeti Közlemények 74, 5–6. sz. (1970): 588–602.

Németh G. Béla. A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. Budapest: Akadémiai Kiadó 1981.

Papp Ferenc. Rákosi Jenő, a hírlapíró. Budapest: Kisfaludy-Társaság, 1924.

Rákai Orsolya. A teljes zenekar: Schöpflin Aladár és a társadalmi modernség irodalmi jelentősége. Budapest: EditioPrinceps Kiadó, 2013.

[Rákosi Jenő] –ő. „A Holnap”. Budapesti Hirlap, 1908. dec. 20., 1–5.

[Rákosi Jenő] –ő. „Versek”. Budapesti Hirlap, 1909. máj. 20., 1–5.

Rákosi Jenő. A magyarságért. Bibliotheca vitae – Az „Élet” könyvei. Budapest: Élet Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság, 1914.

Rákosi Jenő. Tiszavirág: Cikkek, levelek, beszédek 1916–1919, 2 köt. Budapest: Rákosi Jenő Budapesti Hirlap Ujságvállalata, 1920.

Rákosi Jenő. Tárcák, cikkek I–III. Rákosi Jenő művei. Budapest: Franklin Társulat Kiadása, 1927.

Rákosi Jenő. Alakok a múlt ködében. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, [1929?].

Schein Gábor. „Az irodalmi modernizáció pillanatfelvétele a Nyugat megindulásakor”. In Schein Gábor, Traditio – folytatás és árulás, 22–40. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2008.

Sikabonyi Antal. „Rákosi Jenő, a publicista”. In Rákosi Jenő élete és művei, szerkesztette Süle Antal, 153–191. Budapest: Fővárosi Könyvkiadó, 1930.

Sipos Balázs. „Modernizmus és liberalizmus: A Budapesti Hírlap és a Nyugat párbeszédei”. In A Nyugat párbeszédei: A magyar irodalmi modernizáció kérdései, szerkesztette Finta Gábor, Horváth Zsuzsa, Sipos Lajos és Szénási Zoltán, 26–35. Budapest: Argumentum Kiadó, 2011.

Sipos Balázs. Személyes források és a történelmi tapasztalat elbeszélése: Egyének és közösségeik Magyarországon, 1848–1948. Budapest: Napvilág Kiadó, 2022.

Süle Antal, szerk. Rákosi Jenő élete és művei. Budapest: Fővárosi Könyvkiadó, 1930.

Szénási Zoltán. Néma várostrom: Népnemzeti tradicionalizmus és konzervatív kritika a magyar irodalmi modernség kontextusában 1920 előtt. Budapest: Universitas Kiadó, 2018.

T. Szabó Levente. „A modern magyar szerzőség feltalálása és ideológiái: A szerzői jog első magyar törvényéről”. Helikon 57, 4. sz. (2011): 570–591.

T. Szabó Levente. „International Exhibitions, Literary Capitalism, and the Emergence of Comparative Literature”. Journal of World Literature 7, 3. sz. (2022): 332–347.

Woodmansee, Martha. The Author, Art, and the Market: Rereading the History of Aesthetics. New York: Columbia University Press, 1994.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero