Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Bibliográfia

Ábrányi Emil. „Rossz természet”. Magyar Szalon 7, 11. sz. (1889): 157.

Ábrányi Kornél, id. Jókai és a király-hymnusz: Egy kis visszaemlékezés. Magyar Szalon 11, [Jókai Mór emlékfüzet] különszám (1894. jan.): 771–776.

Berzsenyi Dániel. „Kézirata: Részlet Döbrentey Gáborhoz írt leveléből”, Magyar Szalon 2, 3. sz. (1885): 664.

Balogh Arthur. „Egy szó”. Magyar Szalon 7, 9. sz. (1889): 669–675.

Barthold, Willi. „»’s kommt doch alles an die Sonnen«: Theodor Fontanes Unterm Birnbaum und die visuellen Regime massenmedialer Kommunikation im 19. Jahrhundert”. Colloquia Germanica 52, 1–2. sz. (2021): 47–68.

Blumenberg, Hans. „A korszakfogalom korszakai”. Fordította Török Ervin. Helikon 46 (2000): 303–323.

Bucher, Hans-Jürgen. „Mehr als Text mit Bild: Zur Multimodalität der Illustrierten Zeitungen und Zeitschriften im 19. Jahrhundert”. In Illustrierte Zeitschriften um1900: Mediale Eigenlogik, Multimodalität und Metaisierung, szerkesztette Natalie Igl és Julia Menzel, 25–73. Bielefeld: Transcript Verlag, 2022.

Faragó Gyula. „Az 1889. évi országos kisdednevelési kiállítás”, Magyar Szalon 6, 8. sz. (1888): 554–555.

Faragó Gyula. „A mama babája”, Magyar Szalon 7, 11. sz. (1889): 140–142.

Fekete József. „Szerkesztői üzenetek”. Magyar Szalon 11, 1. sz. (1894. jan.): 1159–1160.

Festetich Andor. „Jókai a Nemzeti Szinházban”. Magyar Szalon 11, [Jókai Mór emlékfüzet] különszám (1894. jan.): 905–908.

Gauss Viktor. „Modern olasz írók és művészek”. Magyar Szalon 11, 4. sz. (1894. ápr.): 19–22.

Guttenberg Pál. „A mai skandinávia”. Magyar Szalon 12, 2. sz. (1895. febr.): 963–968.

Győrffy Miklós. „Jegyzetek”. In Jókai Mór Levelezése (1876–1885), szerkesztette Győrffy Miklós, 347–829. Jókai Mór összes művei, Levelezés 3. Budapest: Akadémiai Kiadó – Argumentum Kiadó, 1992.

Hansági Ágnes. „Jókai, a himnuszköltő: Színpadiasság, performansz és bukás három felvonásban”. In „… nekem is van egy hőstettem, ….”, 273–315.

Hansági Ágnes. „Kánonon innen és kánonon túl: Megjegyzések a »gyerekirodalmi kánon« és a »gyerekirodalmi klasszikusok« kérdéséhez”. In Hansági Ágnes, Láthatatlan limesek: határjelenségek az irodalomban, 208–225. Tempevölgy könyvek 30. Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2018.

Hegedüs Sándor. „Levél Jókai Mórról: A »Magyar Salon«-ból”. Fővárosi Lapok, 1884. szept. 26., 1460–1461.

Hevesi József. „A gépvezető”. Magyar Szalon 7, 9. sz. (1889): 689–690.

[Hevesi József]. „Kisdednevelési kiállítás”. Magyar Szalon 7, 9. sz. (1889): 661–666.

Jankó János. „Mikor az ember ábrándozik”. Magyar Szalon 1, 1. sz. (1884. máj.): 92.

Fekete József, szerk., Jókai Mór emlékfüzet. Magyar Szalon 11, [Jókai Mór emlékfüzet] különszám (1894. jan.): 669–936.

Jókai Mór. „A zsidó fiú”. Magyar Szalon 11, [Jókai Mór emlékfüzet] különszám (1894. jan.): 705–750.

Kosáry Domokos és Németh G. Béla, szerk., A magyar sajtó története II/2: 1867–1892. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985.

Kőrösi Henrik, szerk., Jókai (1825–1925) emlékkönyv születésének százéves évfordulójára. A kísérőtanulmányt írta Rákosi Viktor. Budapest: Légrády Nyomda és Könyvkiadó Részvénytársaság, 1925.

Márton-Simon Anna. „A Hét verseinek modernsége: Mit árul el Kiss József szerkesztési gyakorlatáról és ars poétikájáról a „Heti posta” rovat?”. Tempevölgy 15, 2. sz. (2023): 27–57.

Márton-Simon Anna. „A Hét költészeti ideálja és a hangulat századvégi fogalma”. Irodalomtörténet 105, 2. sz. (2024), 131–162, 132. DOI: 10. 62615/iT.2024.2.01.

N. n. „A Magyar Salon eddigi munkatársai”, Magyar Szalon 5, 10. sz. (1887): 112.

N. n. „A »Magyar Salon«”, Fővárosi Lapok, 1884. jún. 10., 889.

N. n. „Az ötödik kötet tartalma”, Magyar Szalon 3, 9. sz. (1886): o. n. [669–672]

N. n. „C. n.”, Magyar Szalon 11, [Jókai Mór emlékfüzet] különszám (1894. jan.): 703–704.

N. n. „Carità e lavoro”, Magyar Szalon 14, 6. sz. (1897. jún.): 449–480.

N. n. „Czimképünk”, Magyar Szalon 1, 1. sz. (1884. máj.): 2.

N. n. „Jókai Mórról”, Nemzet, 1884. szept. 25., esti kiadás, [1.]

N. n., szerk., Jókai album: Képek, adatok, okmányok Jókai Mór életéből. A Pesti Napló előfizetőinek készült kiadás. Budapest: Hornyánszky V. Cs. és Kir. Udvari Könyvnyomdája, é. n. [1925]

N. n. „K.R.”, Magyar Szalon 4, 3. sz. (1887): 665.

N. n. „Magyar Salon”, Pesti Hirlap, 1884. jún. 1., 10.

N. n. „Magyar Szalon”, Fővárosi Lapok, 1893. dec. 24., 2946.

N. n. „Magyar Szalon”, Fővárosi Lapok, 1889. okt. 29., 2201.

N. n. „Nagyszerü irodalmi vállalat”, Czegléd: vegyestartalmú hetilap 2, 17. sz. (1884): 4.

N. n. „Van szerencsénk becses figyelmét egy uj képes havi folyóiratra fölhivni”, Corvina: A Magyar Könyvkereskedők Egyletének közlönye 7, 12. sz. (1884): [49.], [51.]

Igl, Natalia és Menzel, Julia. „Einleitung: Zur medialen Eigenlogik Illustrierter Zeitschriften”. In Illustrierte Zeitschriften um1900…, 11–20.

Nedits Lyubomir, Dr. „Az élő szerb írókról”. Magyar Szalon 11, 11. sz. (1894. nov.): 265–274.

Ompolyi Ernő. „Haynald Lajos”. Magyar Szalon 7, 11. sz. (1889): 114–134.

Pósa Lajos. „Hogyan kell irni a gyermekeknek?”. Magyar Szalon 7, 11. sz. (1889): 136–139.

Friedenthal, Richard szerk., Knaurs Konversationslexikon A−Z. Berlin: Th. Knaur Nachf. Verlag, 1933.

Simonyi Zsigmond. „Jókai mint nyelvművész”. Magyar Szalon 11, [Jókai Mór emlékfüzet] különszám (1894. jan.): 823–828.

Szalai Emil. „Modern spanyol irodalomról és művészetről”. Magyar Szalon 11, 1. sz. (1894. jan.): 941–946.

Szilágyi Márton. „Egy legendásított színműírói pályakezdés különös története: Jókai Mór A zsidó fiú”. In „…nekem is van egy hőstettem, amivel dicsekedni lehet”: Dráma, adaptáció és teatralitás a Jókai-jelenlétben, szerkesztette Hansági Ágnes és Hermann Zoltán, 15–32. Balatonfüred: Tempevölgy Könyvek, 2023.

Szilasi László. A selyemgubó és a „bonczoló kés”. Budapest: Osris Kiadó – Pompeji Kiadó, 2000.

Váradi Antal. „A gyermek”. Magyar Szalon 7, 11. sz. (1889): 135.

Vincze Ferenc. „A karikatúrától a képregényig: Jellem és helyzetkomikum a 19. századi karikatúrákban”. In Képregénykultúrák, műfajok, gyakorlatok: tendenciák a kortársa magyar képregényben és képregénykutatásban III., szerkesztette Maksa Gyula, Vincze Ferenc, 13–51. Képregénytudomány 4. Budapest: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, 2020.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero