Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Magyar női szerzők A Hétben

„Ezt a kis zengő fülemilét [Szalay Fruzinát] nagyon szeretem, talán azért, mert én vezettem be az irodalomba és tényleg [tényleges, valódi] népszerüségét A Hétnek köszönheti” – írta Czóbel Minkának szóló levelében Kiss József.1

A Hét (egyik) legnépszerűbb költőnője (aki a lap első évfolyamától kezdve mindvégig jelen van verseivel és a szépirodalmi alkotók között az összesített névsorban a hatodik helyen szerepel) nemcsak arra jó példa, hogy a szerkesztő új tehetségeket fedezett fel, hanem arra is, hogy a munkatársai és szerzői esetében elsősorban a művészi tehetséget nézte. Kóbor Tamás ezt az írások tartalmára vonatkoztatva fogalmazta meg,2 de a megállapítás a szerzők családjára, származására, személyiségére, egyéniségére vonatkozóan is igaznak tűnik. Kiss József, aki 1882-ben a tiszaeszlári vérvád hatására írta meg Az ár ellen című versét, és – egyik levele szerint – részben emiatt mondta vissza a Magyarország és a Nagyvilág szerkesztését,3 alig nyolc évvel később (és azután több mint két és fél évtizedig folyamatosan) közölte a vád akkori képviselője leányának verseit és műfordításait.4

A költő- és írónők sorát végigböngészve az is egyértelmű (és ez természetesen a férfi szerzőkre is igaz), hogy az alkotók köre nemcsak származásuk és életkoruk, hanem személyiségük és művészi stílusuk, érdeklődésük tekintetében is rendkívül sokszínű. Elég csak a legtöbbször megjelent hölgyek névsorát végignézni: a már említett Szalay Fruzinát Erdős Renée követi (50 költeménnyel), majd M. Kornis Aranka következik (32 közleménnyel). Kaffka Margit szinte ugyanennyi művel követi őt (30), a művek megoszlása azonban az ő esetében sokkal egyenletesebb. Jörgné Draskóczy Ilma (26) elsősorban versekkel, míg Szabóné Nogáll Janka (23) kizárólag novellákkal van jelen. Bár Czóbel Minkának novellái is ismertek, A Hétben csak költeményekkel jelentkezett (23). Őt Balázs Mária (21) és Pap Mariska (18), majd Gyarmathy Zsigáné (14) követi (míg az első kizárólag verseket, a két utóbbi kizárólag prózát közölt).

A felsorolt alkotók között találunk a női vágyat merészen megfogalmazó versekkel jelentkező, később katolizáló szerzőt; nemesi származású, vidéki kúriában élő költőnőt; a népművészetet és háziipart is népszerűsítő erdélyi prózaírót; különböző korosztályoknak, így gyermekeknek szóló írásokat is jegyző szerzőt. Az alkotók egy részének a családtagjai is (szép)írók (költők) voltak, akik részben publikáltak is A Hétben. A teljesség igénye nélkül említhető Szalay Fruzina és az édesanyja, Kisfaludy Atala (bár a megjelenés mértéke nagyon különböző), vagy Szabóné Nogáll Janka, a költő, író, újságíró és műfordító Szabó Endre felesége.

6. táblázat

Magyar női szerzők
összes cím		költemények (cím + terjedelem)	prózai művek, jelenetek (cím + terjedelem)
86	Szalay Fruzina	85	1
50	Erdős Renée	50 (51)
32	M. Kornis Aranka (Molnárné Kornis Aranka)	30	2
30	Fröhlichné Kaffka Margit (Kaffka Margit)	19	11
26	Jörgné Draskóczy Ilma	25	1
23	Szabóné Nogáll Janka		23 (27)
23	Czóbel Minka	23
21	Balázs Mária	21
17	Pap Mariska		17
13	Gyarmathy Zsigáné (Egy asszony)		13 (15)
10	Békássy Helén, D. Békássy Helén	10
10	Lys-Noir (Guttmann Irén)	10
8	Fodor Erzsike, Kerekesné Fodor Erzsike, Sternthalné Fodor Erzsike ; S. Fodor Erzsike	7	1
8	Miklós Jutka	8
7	Alba Nevis (Unger Ilona)	7
7	Herman Ottóné	1	6 (22)
7	Mariska (Jeszenszky Sándorné)		7 (8)
7	Zalay Masa	5	2
5	Fehér Judit		5 (6)
5	Kisfaludy Atala	5

1	Kiss József levele Czóbel Minkának, [é. n.], OSZK Kézirattár, Fond 30/96, 5[b] sz. levél.
2	„A Hét-be mindenki akármit irhatott, a mondanivalónak nem volt korlátja és megszabott iránya. De senki sem irhatott müvészietlenül.” Kóbor Tamás, „[Előszó]”, in Kiss József és kerek asztala…, 3‒6, 4–5.
3	Kiss József levele Tolnai Lajosnak, 1882. jún. 4., OSZK Kézirattár, Levelestár, 2. sz. levél. Bővebben ld. Dede, „A Hét kerekasztala…”, 175.
4	Szalay Fruzina Kisfaludy Atala költőnő és Szalay Károly ügyvéd, országgyűlési képviselő leánya volt. „A tiszaeszlári perben mint országos hírű ügyvédet őt hívták meg, hogy Solymosi Eszter anyja nevében a magánvádat fenntartsa.” A képviselőházba 1884-ben „antiszemita programmal jutott be”. Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt (Budapest: Hornyánszky, 1891‒1914), 13:333. Ld. még: Sturm Albert, szerk., Új Országgyűlési Almanach 1887–1892: Rövid életrajzi adatok a főrendiház és képviselőház tagjairól (Budapest: Ifjabb Nagel Ottó bizománya, [1888]), 300. Köszönöm Fábri Annának, hogy felhívta a figyelmemet a rokoni kapcsolatra.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero