MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
A Hét: 1889‒1914
„A Hét” kiadóhivatala. „Bekötési táblák »A HÉT« számára”. A Hét 2, 2. sz. (1891. jan. 11.): 32.
[A Hét szerkesztősége], Előfizetési felhivás, A Hét 2, 13. sz. (1891. márc. 29.): 212.
Ambrus Zoltán, Levelezése. Szerkesztette Fallenbrüchl Zoltán. A kísérőtanulmányt írta Diószegi András. Új Magyar Múzeum 6. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963.
András Edit. „A Hét képzőművészeti kritikája 1890 és 1914 között”. Ars Hungarica 6, 2. sz. (1978): 205‒243.
Bigler, Ingrid. „Marie Madeleine”. In Deutsches Literatur-Lexikon Biographisch-Bibliographisches Handbuch, szerk. Wilhelm Kosch, 10:430. 47 köt. Bern/München/Zürich/ [h. n.]: Francke Verlag – K. G. Saur Verlag – De Gruyter, 1968‒20213.
Dede Franciska. „Személyesség és tartózkodás: A Hét első tíz évfolyamának címlapképei”. In Hagyomány, közösség, művelődés: Tanulmányok a hatvanéves Kósa László tiszteletére, szerk. Ablonczy Balázs, ifj. Bertényi Iván, Hatos Pál és Kiss Réka, 312–322. Budapest: BIP, 2002.
Dede Franciska. „Szerzők a lámpa előtt: Az írószerep változó képe A Hét és az Új Idők évfolyamaiban 1895 és 1900 között”. Irodalomtörténeti Közlemények 109, 2–3. sz. (2005): 287‒312.
Dede Franciska. „A Hét kerekasztala: Gondolatok a szerkesztőről, a szerzőkről és a lapról a tízéves jubileumi szám kapcsán”. In Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 3, szerk. Biró Annamária és Boka László, 151‒184 (Budapest–Nagyvárad: Reciti ‒ Partium Kiadó, 2018).
Dede Franciska. „A Hét et la France. Influences et présences françaises dans les vingt premières années de la revue”. Revue d’Études Françaises, Édition spéciale (5) (2019): 46‒61.
Dede Franciska. „Közönség-kapcsolatok: A Hét és az Uj Idők »interaktív« kezdeményezései (1890‒1914)”. Magyar Könyvszemle 139, 3–4. sz. (2023): 507‒527.
Dede Franciska. „»... miniszter, diplomata, fűzfapoéta, táncosné...«: A Hét címlapképei (1889–1914)”. In Médiatörténeti mozaikok 2022, szerk. Paál Vince, 89‒138. [Budapest]: Médiatudományi Intézet, 2023.
Dersi Tamás. Századvégi üzenet: Sajtótörténeti tanulmányok. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1973.
Dula Borbála, Majoros Etelka és L. Simon László, szerk. A Nyugat tartalomjegyzéke 1908–1941, I. Budapest: Universitas Kiadó, 1997.
Endrődi Sándor, szerk. A Magyar Költészet kincsesháza. Budapest: Atheaeum, [1895].
Galambos Ferenc, szerk. „A Hét” irói és irásai 1889‒1924, [repertórium] 2 köt. [Budapest: OSZK], 1954.
Gellért Oszkár. „Ignotus novellái és versei”. Nyugat 11, 6. sz. (1918):515‒521.
Gulyás Pál. Magyar írói álnév lexikon. A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1956.
Gulyás Pál. Magyar írók élete és munkái: Új sorozat 9, szerk. Viczin János. Budapest: Argumentum – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1992.
György Lajos. A magyar és az orosz irodalom kapcsolatai. Erdélyi Tudományos Füzetek 200. Kolozsvár: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, 1946.
Harkins, William E. Dictionary of Russian Literature. New London – New York: Routledge, 2021. Hozzáférés: 2025. 02. 10. https://books.google.hu/books?id=cccqEAAAQBAJ&pg=PT27&lpg=PT27&dq=Kazimir+Stanislavovich+Barantsevich&source=bl&ots=rGJygTLQ9v&sig=ACfU3U0QuPKLHMTTlFqprK6G4wBONd8bZQ&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwiwr7Kw-
Hellebrant Árpád. „A magyar philologiai irodalom 1902-ben”. Egyetemes Philologiai Közlöny 27, 6–7. sz. (1903): 531‒639.
Kardos László, ford. Héber költők antológiája. Budapest: Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, [1943]
Ignotus. [V]erseiből. Budapest: A Nyugat folyóirat kiadása, 1918.
Ignotus. „Kiss József és kerekasztala”. In In [Kóbor Tamás et al.], Kiss József és kerek asztala: A költő prózai írásai és kortársainak visszaemlékezései, 125‒131. Budapest: Kiss József prózai munkáinak kiadóvállalata, 1934.
Kenyeres Ágnes, szerk. Magyar életrajzi lexikon 1990‒1990: Javított, átdolgozott kiadás. Hozzáférés: 2025. 02. 10. https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html
Killy, Walther, szerk. Literatur lexikon. Autoren und Werke deutscher Sprache III. Gütersloh/München: Bertelsmann Lexikon Verlag, 1989.
Kiss Dezső Sándor. „A Hét születése és halála”. Ujság, 1943. dec. 28., 9.
Kiss József. „Egy lapról, egy évfordulóról és egy szerkesztőről”. A Hét 10, 52. sz. (1899. dec. 24.): 845‒846.
Kóbor Tamás. „[Előszó]”. In In [Kóbor Tamás et al.], Kiss József és kerek asztala: A költő prózai írásai és kortársainak visszaemlékezései, 3‒6. Budapest: Kiss József prózai munkáinak kiadóvállalata, 1934.
Kóbor Tamás. „Huszonöt év”. A Hét 24, 52. sz. (1913. dec. 28.): 830‒831.
Kononov, V. „A Csendes Don szerzőjének nevezték”. Valóság 36, 6. sz. (1993): 128.
Osvát Ernő. Tessék színt vallani: Osvát Ernő szerkesztői levelezése. Szerkesztette és a kísérőtanulmányt írta Kosztolánczy Tibor és Nemeskéri Erika. 2 köt. Budapest: Gondolat Kiadó – Országos Széchényi Könyvtár, 2019.
Kosztolányi Dezső, [ford., szerk.]. Idegen költők anthológiája. 2 köt. Kosztolányi Dezső összegyűjtött munkái. Budapest: Révai Kiadás, 1937.
Kovács József. „Hearn, Lafcadio”. In Világirodalmi lexikon, főszerkesztő (I–XI.:) Király István, (XII–XIX.:) Szerdahelyi István, felelős szerkesztő (I–XI.:) Szerdahelyi István, (XII–XIX.:) Juhász Ildikó, 4: 300‒301. 19 köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970‒1996).
Krúdy Gyula. „Mese a varrógépről” [1925]. In Krúdy Gyula, Irodalmi kalendáriom: Írói arcképek, 210‒218. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989.
Laffont, Robert és Bompiani, Valentino. Dictionnaire Bibliographique des Auteurs de tous les temps et de tous les pays. I‒IV. [Paris]: Robert Laffont, 1985.
Lipták Dorottya. Újságok és újságolvasók Ferenc József korában: Bécs – Budapest – Prága. Budapest: L’Harmattan, 2002.
Mádl Péter és Annus Ildikó. A svéd irodalom magyarországi fogadtatása – a kezdetektől 1900-ig. Budapest: Argumentum, 2018.
Mondadori, Arnoldo, szerk. Dizionario universale della letteratura contemporanea I‒V. [h. n.]: Arnoldo Mondadori, 1959–1963.
P. Á. [Pásztor Árpád]. „Elga: Hauptmann Gerhart uj drámája”. A Hét 16, 13. sz. (1905. márc. 26.): 205‒207.
Pouilliart, Raymond. Le romantisme III. 1869‒1896. Litterature française. Paris: Arthaud, 1968.
Radó Antal. Az olasz irodalom története, II. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1896.
Radó Antal és Vajthó László, ford. Német költők. A kísérőtanulmányt írta Vajthó László. Élő könyvek – Külföldi klasszikusok. [Budapest]: Franklin-Társulat, [1930].
Sturm Albert, szerk. Új Országgyülési Almanach 1887–1892: Rövid életrajzi adatok a főrendiház és képviselőház tagjairól. Budapest: Ifjabb Nagel Ottó bizománya, [1888].
Szabó (Bancsik) Ágnes. „Skandináv irodalmi hatások Magyarországon”. Ághegy, 40. sz. (2012): 5412–5418.
Sz. E. [Szabó Endre]. „Barancevics”. In A Pallas Nagy Lexikona, [szerkesztette Gerő Lajos], I‒XVIII. 2:623. 18 köt. Budapest: Pallas, 1893‒1904.
Székely Dávid. Magyar irók álnevei a multban és a jelenben. Budapest: Szilágyi Béla, 1904.
Szini Gyula. „Balzac”. A Hét 19, 27. sz. (1908. júl. 5.): 439.
Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. 14 köt. Budapest: Hornyánszky, 1891‒1914.
Szomaházy István. „[Cím nélkül]”. A Hét 10, 52. sz. (1899. dec. 24.): 850.
The Editors of Encyclopædia Britannica. „Lafcadio Hearn”, in Encyclopædia Britannica, hozzáférés: 2025. 02. 10., https://www.britannica.com/biography/Lafcadio-Hearn.
W. „Marie Madeleine, »Aber das Fleisch ist stark«”. Kaschauer Zeitung, Kassa-Eperjesi Értesítő, 1910. jún. 25., 5.
Willison, I. R., szerk. The New Cambridge Bibliography of English Literature vol. 4. Cambridge: The University Press, 1972.
Zsoldos Benő. Lalla Radha és egyéb műfordítások régi és modern angol költők verseiből. Budapest: Franklin-Társulat, 1909.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
