MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
Ács Gábor. „Kiss József irodalmi indulása”. Budapesti Negyed 16, 2. sz. (2008): 225–242.
Ambrus Zoltán, Levelezése. Szerkesztette Fallenbrüchl Zoltán. A kísérőtanulmányt írta Diószegi András. Új Magyar Múzeum 6. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963.
Angyalosi Gergely. A minta fordul egyet: Esszék, tanulmányok, kritikák. Budapest: Kijárat Kiadó, 2009.
Bednanics Gábor. Kerülőutak és zsákutcák: A modern magyar líra kezdetei. Ráció-Tudomány 13. Budapest: Ráció Kiadó, 2009.
Bornstein, George. „Hogyan olvassuk a könyvoldalt?: Modernizmus és a szöveg materialitása”. Fordította Vince Máté. In Metafilológia 1.: Szöveg, variáns, kommentár, szerkesztette Déri Balázs, Kelemen Pál, Krupp József és Tamás Ábel, 81–117. Filológia 2. Budapest: Ráció Kiadó, 2011.
Bourdieu, Pierre. A művészet szabályai: Az irodalmi mező genezise és struktúrája. Fordította Seregi Tamás. Budapest: Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, 2013.
Calder, William M. „How Did Ulrich Von Wilamowitz-Moellendorff Read a Text?”. The Classical Journal, 4. sz. (1991): 344–352.
Chélard, Raul. La Hongrie Contemporaine. Paris: J. Kugelmann, 1891.
Dede Franciska. Justh Zsigmond, az irodalmi dendi: Egy XIX. századi irodalmár társasági kapcsolatai és irodalomszervező, művészetpártoló tevékenysége. PhD-disszertáció. Budapest: ELTE, 2005.
Denisoff, Dennis. „Decadence and Aesthetism”. In The Cambridge Companion to the Fin-de-Siécle, szerkesztette Gail Marshall, 31–52. Cambridge: Cambridge University Press, 2007.
Dersi Tamás. A századvég katolikus sajtója. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973.
Dersi Tamás. Századvégi üzenet: Sajtótörténeti tanulmányok. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1973.
Eco, Umberto. „A rossz ízlés struktúrája”. Fordította Szabó Győző. In Umberto Eco, A nyitott mű, 220–270. Budapest: Gondolat Kiadó, 1976.
Eisemann György. „Líra és bölcselet”. In A magyar irodalom történetei II: 1800-tól 1900-ig, szerkesztette Szegedy-Maszák Mihály és Veres András, 598–610. Budapest: Gondolat Kiadó, 2007.
Farkas Gyula. A magyar irodalom története. Máriabesenyő: Attraktor Kiadó, 2015.
Greguss Ágost. Magyar költészettan. Budapest: Eggenberger, 1880.
Guy, Josephine M. „Introduction”. In The Edinburgh Companion to Fin-de-Siécle Literature, Culture and Arts, szerkesztette Josephine M. Guy, 1–22. Edinburgh: Edinburgh University Press, 2018.
Hewett, Waterman Thomas. „Wilhelm Scherer”. The American Journal of Philology 8, 1. sz. (1887): 34–45.
Ignotus. „Kiss József és kerek asztala”. In Kiss József és kerek asztala: A költő prózai írásai és kortársainak visszaemlékezései, szerkesztette Kiss Géza, 125–130. Budapest: Kiss József prózai munkáinak kiadóvállalata, 1934.
Kárpáti Aurél. „Kiss József, A Hét szerkesztője”. In Kiss József és kerek asztala: A költő prózai írásai és kortársainak visszaemlékezései, szerkesztette Kiss Géza, 167–171. Budapest: Kiss József prózai munkáinak kiadóvállalata, 1934.
Kiss József. Zsidó dalok. Pest: Deutsch-féle Könyvny. és Kiadó-Részt.-Társ., 1868.
Kiss József. „Előfizetési felhívás a »Képes Világ« szépirodalmi és ismeretterjesztő képes folyóirat hatodik évfolyamára”. Képes Világ 5, 1. sz. (1870): szennycímlap.
Kiss József (Szentesi Rudolf), szerk. Zsidó évkönyv. Budapest: 1876.
Kiss József. „Előfizetési felhívás”. A Hét 1, Mutatványszám (1889. dec.): 20.
Kosztolányi Dezső. „Arcképvázlat Kiss Józsefről”. In Kiss József és kerek asztala: A költő prózai írásai és kortársainak visszaemlékezései, szerkesztette Kiss Géza, 137–142. Budapest: Kiss József prózai munkáinak kiadóvállalata, 1934.
K-s [Kiss József]. „Heltai Jenő”. A Hét 5, 4. sz. (1894. jan. 28.): 59.
K-s [Kiss József]. „Ignotus”. A Hét 5, 48. sz. (1894. dec. 2.): 760.
Kosáry Domokos és Németh G. Béla, szerk. A magyar sajtó története II/2: 1867–1892. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985.
Lakatos Éva. Sikersajtó a századfordulón. Budapest: Balassi Kiadó – OSZK, 2004.
Leighton, Angela. On Form, Poetry, Aestheticism, and the Legacy of a Word. Oxford – New York: Oxford University Press, 2007.
Lengyel András. „»Minden forradalom elfeledi megindítóit«: Ignotus és A Hét alapozó közös másfél évtizedéről”. In Lengyel András. Irodalom és modernizáció – kollíziós szerkezetben, 139–160. Szeged: Quintus Kiadó, 2017.
Lipták Dorottya. „A családi lapoktól a társasági lapokig”. Budapesti Negyed 5, 2–3. sz. (1997): 45–70.
Mezarthim [Báró Kempelen Farkas]. „Soror Baptiszt”. A Hét 2, 40. sz. (1891. okt. 4.): 636.
N. n. „A gyermek és a pillangó”. A Hét 2, 28. sz. (1891. júl. 12.): 456.
N. n. A Hét 4, 32. sz. (1893. aug. 6.): 96.; 33. sz. (1893. aug. 13.): 112.; 34. sz. (1893. aug. 20.): 128.; 35. sz. (1893. aug. 27.):144. 36. sz. (1893. szept. 3.): 160.
N. n. „A Hét”. Magyar Szemle 1, 51. sz. (1889. dec. 8.): 620.
N. n. „A klinika tanuságai”. Magyar Szemle 3, 47. sz. (1891. nov. 22.): 562.
N. n. „A-nne”. A Hét 4, 28. sz. (1893. júl. 15.): 32.
N. n. „Atalus”. Képes Világ 7, 5. sz. (1872): 96.
N. n. „Az élet”. Magyar Szemle 4, 6. sz. (1892. febr. 7.): 71.
N. n. „Budapest. ”. A Hét 3, 26. sz. (1892. jún. 26.): 419.
N. n. „Budapest. »Dalolj dalolj«”. A Hét 1, 40. sz. (1890. okt. 5.): 224.
N. n. „Budapest. Fűzfapoéták”. A Hét 4, 7. sz. (1893. febr. 12.): 111.
N. n. „Budapest. S. K. »Phaeton.«”. A Hét 1, 47. sz. (1890. nov. 23.): 337.
N. n. „Cyclamen”. A Hét, 32. sz. (1893. aug. 6.): 96.
N. n. „Emléklap egy fiatal irónő albumába”. Magyar Géniusz 1, 4. sz. (1892. jan. 24.): 64.
N. n. „Eperjes”. A Hét 1, 45. sz. (1890. nov. 9.): 304.
N. n. „Farkas Jolán urnőnek”. A Hét 5, 41. sz. (1894. okt. 14.): 652.
N. n. „Genoveva”. A Hét 10, 1. sz. (1899. jan. 1.): 16.
N. n. „Jász-Alsó-Szt.-György”. Képes Világ 8, 17. sz. (1873): 256.
N. n. „Kassa. R.”. A Hét 7, 42. sz. (1896. okt. 18.): 749.
N. n. [Kóbor Tamás?]. „Hilda”. A Hét 4, 2. sz. (1893. jan. 8.): 32.
N. n. „Korszellem”. Magyar Szemle 4, 4. sz. (1892. jan. 24.): 47.
N. n. „L. M. B-Ujfalu”. A Hét 4, 15. sz. (1893. ápr. 9.): 244.
N. n. „L. S.”. Képes Világ 6, 40. sz. (1871): 640.
N. n. „Mezarthim”. A Hét 2, 38. sz. (1891. szept. 20.): 616.
N. n. „Mezarthim”. A Hét 3, 4. sz. (1892. jan. 24.): 64.
N. n. „Monte Rosa”. A Hét 2, 52. sz. (1891. dec. 27.): 854.
N. n. „Nagylaki”. A Hét 5, 35. sz. (1894. szept. 2.): 558.
N. n. „Nagyvárad. Melinda”. A Hét 4, 17. sz. (1893. ápr. 23.): 275.
N. n. „Nagyvárad. R. J.”. A Hét 2, 7. sz. (1891. febr. 15.): 112.
N. n. „Nagyvárad. T. B.”. A Hét 4, 31. sz. (1893. júl. 30.): 79.
N. n. „Nagyvárad. Z.”. A Hét 2, 42. sz. (1891. okt. 18.): 696.
N. n. „Napraforgók”. Magyar Szemle 3, 32. sz. (1891. aug. 9.): 383.
N. n. „Pécs. I. Ferike kisasszonynak”. A Hét 2, 41. sz. (1891. okt. 11.): 664.
N. n. „Pest, V. R. J.”. Képes Világ 6, 40. sz. (1871): 640.
N. n. „R. L. »Örömdal«”. Magyar Szemle 3, 46. sz. (1891. nov. 15.): 550.
N. n. „S. K.”. Képes Világ 6, 10. sz. (1871): 160.
N. n. „T. B.”. Magyar Géniusz 1, 6. sz. (1892. febr. 7.): 96.
N. n. „Többeknek”. A Hét 3, 2. sz. (1892. jan. 10.): 32.
N. n. „Uj irodalmi lap”. Magyar Szemle 1, 46. sz. (1889. nov. 3.): 557.
N. n. „V. T.”. Képes Világ 6, 3. sz. (1871): 48.
N. n. „Virágárus leányka”. Magyar Géniusz 1, 14. sz. (1892. ápr. 3.): 240.
Norton, Robert E. „Wilamowitz at War”. International Journal of the Classical Tradition 15, 1. sz. (2008): 74–97.
Pintér Jenő. Magyar irodalomtörténete: Tudományos rendszerezés. 9 köt. Budapest: A magyar irodalomtörténeti társaság kiadása, 1934.
Rédey Tivadar. „Egy régi küszöb körül”. In Kiss József és kerek asztala: A költő prózai írásai és kortársainak visszaemlékezései, szerkesztette Kiss Géza, 180–185. Budapest: Kiss József prózai munkáinak kiadóvállalata, 1934.
Rudnyánszky Gyula. „Zászlóbontás”. Magyar Szemle 1, 1. sz. (1888. dec. 2.), [1.]
Scheiber Sándor és Zsoldos Jenő, szerk. Ó mért oly későn. Levelek Kiss József életrajzához. A kísérőtanulmányt írta Seifert Géza. Budapest: Magyar Izraeliták Országos Képviselete, 1972.
Szerb Antal. Magyar irodalomtörténet. Kolozsvár: Erdélyi Szépmíves Céh, 1934.
Telekes Béla. „Dal egy nőhöz”. A Hét 3, 37. sz. (1892. szept. 11.): 583.
Telekes Béla. „Intés”. Magyar Szemle 8, 22. sz. (1896. máj. 31.): 256.
Telekes Béla. „Káprázat”. A Hét 4, 21. sz. (1893. máj. 21.): 330.
Telekes Béla. „Mánia”. A Hét 3, 45. sz. (1892. nov. 6.): 712.
Telekes Béla. „Perditának”. A Hét 4, 11. sz. (1893. márc. 12.): 167.
Telekes Béla. „Szent út”. Magyar Szemle 8, 32. sz. (1896. aug. 9.): 376.
Telekes Béla. „Szőke hajad”. A Hét 3, 16. sz. (1892. ápr. 17.): 247.
[Tolsztoj, Alexei[sic!]]. „A bünös nő”. Fordította Telekes Béla. Magyar Szemle 8, 19. sz. (1896. máj. 10.): 222.
Wirth, Uwe. „A szerző kérdése mint a kiadó kérdése”. Fordította L. Varga Péter. In Metafilológia 2.: Szerző – könyv – jelenetek, szerkesztette Kelemen Pál, Kulcsár Szabó Ernő, Tamás Ábel és Vaderna Gábor, 57–94. Budapest: Ráció Kiadó, 2014.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
