Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Bibliográfia

Abonyi Árpád. „Gombák a levegőben”. Magyar Hirlap: Melléklet a „Magyar Hirlap” 1891-ik évi 5. számához, 1891. márc. 25., 9–11.

Abonyi Árpád. „Fiedler et comp”. Élet 3, 19. sz. (1893): [613]–617.

Abonyi Árpád. „Pásztorleány és pásztorfiú”. Élet 3, 24. sz. (1893): [772]–776.

Abonyi Árpád. „A bibliai treffer”. Élet 4, 2. sz. (1894): [45]–52.

Anthropos. „»Élet«”. Népszava 19, 16. sz. (1891): [2]–[3].

-a -s.. „Gerecze Péter: A pécsi székesegyház”. Élet 3, 21. sz. (1893): [700]–702.

A szerkesztő [Katona Lajos]. „»Élet«”. Élet 1, 1. sz. (1891): 1–4.

Asztalos Veronka Örsike. „Egy sokk megszelídítése: Ibsen korai magyar recepciója”. Irodalomismeret 30, 2. sz. (2019): 74–96.

Az Élet szerkesztői és kiadói. „Az ÉLET t. olvasóihoz”. Élet 2, 1. sz. (1892): [1]–3.

Bartók Lajos. Mohács után. Budapest: Athenaeum, 1898.

Besant, Walter. „Nóra leánya”. Fordította Dolnai Tibor. Élet 3, 4. sz. (1893): [133]–138; 5. sz. (1893. márc. 1.): [171]–176.

Bjørn Andersen Zsuzsanna. The Voice from Outside, A Study in the Reception of Georg Brandes in Hungary. Fordította Tom Lundskær-Nielsen és Jean Lundskær-Nielsen. Officina Hungarica 3. Budapest: Nemzetközi Hungarológiai Központ, 1994.

Brandes György [Georg Brandes]. „Lengyelország romantikus irodalmából”. Fordította Lenkei Henrik. Élet 1, 1. sz. (1891): 5–16.

Buzinkay Géza. „Világnézetek és folyóiratok”. In Buzinkay Géza, A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig, 304–309. Budapest: Wolters Kluwer, 2016.

Canth, Minna. „A szegény nép”. Élet 2, 3. sz. (1892): [124]–130; 4. sz. (1892): [155]–158; 5. sz. (1892): [201]–207; 6. sz. (1892): [254]–258; 7. sz. (1892): [291]–297.

Caragiale, Ion Luca. „Leiba Zibal”. Fordította Jancsó Benedek. Élet 2, 18. sz. (1892): 644–653.

Ciampoli, Domonkos [Domenico]. „Paraszt Hamlet (elbeszélés az Abruzzokból)”. Fordította. Arrivederci. Élet 4, 5. sz. (1894): [161]–169; 6. sz. (1894): [209]–214.

Császár Elemér. Katona Lajos. Budapest: Franklin-Társulat, 1912.

Császár Elemér, szerk. Katona Lajos irodalmi tanulmányai II. Budapest: Franklin-Társulat, 1912.

Csereklye Bálint [Diner-Dénes József]. „Az antik művészet és a modernség”. Élet 1, 5. sz. (1891): 388–396.

[Diner-]Dénes József. „A szerelem iskolája”. Élet 1, 6. sz. (1891): 471–481.

[Diner-]Dénes József. „Nemzeti szinház”. Élet 1, 11. sz. (1891): 395–402.

D. J. [Diner-Dénes József?]. „Alltagsfrauen: Ein Stück moderner Liebephysiologie. Írta Ola Hansson–Der Materialismus in der Litteratur. Írta Ola Hansson”. Élet 1, 10. sz. (1891): 318–319.

Demolins, Edmond. „A szocializmus”. Élet 2, 1. sz. (1892): 34–36; 2. sz. (1892): 73–75; 2. sz. (1892): 121–123; 4. sz. (1892): 159–163.

Dersi Tamás. A századvég katolikus sajtója. Irodalomtörténeti Füzetek 81. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973.

Dersi Tamás. Századvégi üzenet: Sajtótörténeti tanulmányok. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1973.

Diósy Béla. „Kifejezés a zenében”. Élet 1, 7. sz. (1891): 26–30.

-f [Diner-Dénes József?]. „Knud Hamsun: Éhség”. Élet 1, 3. sz. (1891): 243–244.

Flaneur. „Bécsi levél”. Élet 5, 24. sz. (1895): 7–8.

Fónagy Béla. „Diner-Dénes József”. In Magyar zsidó lexikon, szerkesztette Ujvári Péter, 202–203. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon, 1929.

Galambos Ferenc, szerk. Az Élet repertóriuma 1891–1896. Budapest: k. n., 1977.

Ganz, Hugó [Hugo]. „Hedda Gabler”. Élet 1, 2. sz. (1891): 161–163.

Garborg, Arne. „A házasság problémája”. Élet 1, 3. sz. (1891): 228–235.

Garsin, Vszevolod. „Vészjelző”. Fordította Sármai József. Élet, 1. sz. (1892): 18–23.

Gerő Ödön. „Hó”. Élet 1, 2. sz. (1891): 111–116; 3. sz. (1891): 205–216.

Gerő Ödön. Művészetről, művészekről: Tanulmányok, vázlatok, emlékezések. Budapest: Gergely R. Kiadása, [1939].

Gulyás Pál. Magyar írói álnév lexikon: A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1956.

H. Laborc Júlia. „Egy finnugor vonatkozásokban gazdag századvégi folyóirat: az Élet”. In Bereczki emlékkönyv (Bereczki Gábor 60. születésnapjára), szerkesztette Domokos Péter és Pusztay János, 251–256. Uralisztikai tanulmányok 2. Budapest: ELTE BTK, 1988.

Hajdu Algernon László, szerk. és Haraszti Emil, tan. A Nemzeti Színház műsorlexikona: 1837-től 1941-ig. [kefelevonat] Budapest: k. n., 1944.

Hannson, Ola. „Meddő virág”. Fordította Gerő Ödön. Élet 1, 1. sz. (1891): 48–54; 2. sz. (1891): 118–128.

Ibsen, Henrik. „A népgyűlölő”. Fordította Vikár Béla. Élet 2, 14. sz. (1892): 516–525; 16. sz. (1892): 586–593; 17. sz. (1892): 620–628; 18. sz. (1892): 661–667; 19. sz. (1892): 700–704; 20. sz. (1892): 741–749; 22. sz. (1892): 817–820.

Isztrayné Teplán Ágnes. „»Egy ilyen jó európai és kultúrmisszionárius« Magyarországon”. In Idegen költők – örök barátaink: Világirodalom a magyar kulturális emlékezetben, szerkesztette Gárdos Bálint, Péter Ágnes, Ruttkay Veronika, Timár Andrea és Vince Máté, 77–91. Budapest: L’Harmattan, 2010.

K. L. [Katona Lajos?]. „A Gyurkovics-lányok: Írta Herczeg Ferenc”. Élet 3, 8. sz. (1893): [286]–287.

Kabos Ede. „Szárnyatlan madár”. Élet 1, 1. sz. (1891): 32–38.

Katona Lajos. „A karácsony-ünnep történetéhez”. Élet 3, 2. sz. (1893): [70]–74.

Katona Lajos. „Buddha a keresztyén szentek sorában”. Élet 3, 19. sz. (1893): [624]–628; 20. sz. (1893): [651]–655.

Katona Lajos. „Genfi levél”. Élet 3, 16. sz. (1893): [523]–525.

Katona Lajos. „Sulpicia”. Élet 3, 11. sz. (1893): [373]–376.

Katona Lajos. „Venus tavasz-ünnepe (Pervigilium Veneris)”. Élet 3, 9. sz. (1893): [293]–297.

Kiss Endre. A világnézet kora: Nietzsche abszolútumokat relativizáló hatása a századelőn. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982.

Komlós Aladár. „Diner-Dénes József 1857–1937”. In „Jöjj el szabadság!” Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből II., szerkesztette Szabolcsi Miklós, Illés László és József Farkas, 47–80. Irodalom–Szocializmus 2. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967.

Komlós Aladár. Vereckétől Dévényig. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1972.

Laczkó András, szerk. Vikár Béla nyomában. Kaposvári Kiskönyvtár 2. Kaposvár: Városi Tanács V. B. Műv. Oszt., 1984.

Laczkó Sándor. „A magyar nyelvű Nietzsche-irodalom bibliográfiája 1872-tól 1995-ig (közelítés)”. In Nietzsche-tár: Szemelvények a magyar Nietzsche-irodalomból 1956-ig, szerkesztette Kőszegi Lajos, Kunszt György és Laczkó Sándor, 563–584. Pannon Panteon. Veszprém: Comitatus, 1996.

Laczkó Sándor. „Nietzsche első magyar olvasatai”. In Laczkó Sándor, A dolog és a szó. Tanulmányok a magyar filozófiai hagyományról, 140–164. A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai 14. Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia Kiadó, 2013.

Lakatos Éva, szerk. A magyar sajtótörténet válogatott bibliográfiája 1705–1944. 5 köt. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2010.

Lazarevics, K. L. [Lazar K. Lazarević]. „Majd aranyba foglalja a nép!”. Fordította Rajics Dusán. Élet 3, 6. sz. (1893): [208]–214.

Lengyel Béla. Nietzsche magyar utókora. Minerva-Könyvtár 125. Budapest: Minerva Társaság, 1938.

Litván György. „A szociológia első magyar műhelye”. In Litván György, Magyar gondolat – szabad gondolat. Válogatott történeti tanulmányok, szerkesztette Gyurgyák János, 105–136. Budapest: Osiris Kiadó, 2008.

Litván György. „»Magyar gondolat – szabad gondolat«: Nacionalizmus és progresszió a század eleji Magyarországon”. In Litván György, Magyar gondolat – szabad gondolat: Válogatott történeti tanulmányok, szerkesztette Gyurgyák János, 15–104. Budapest: Osiris Kiadó, 2008.

Lyka Károly. „Modern művészet”. Élet 1, 1. sz. (1891): 17–30.

Mansanti, Céline. „Mainstreaming the Avant-Garde. Modernism in Life Magazine (New York, 1883–1936)”. Journal of European Periodical Studies 1, 2. sz. (2016): 113–128.

Márton-Simon Anna. „A Hét verseinek modernsége. Mit árul el Kiss József szerkesztési gyakorlatáról a »Heti posta« rovat?”. Tempevölgy 15, 2. sz. (2023): 27–57.

Márton-Simon Anna. „A Hét költészeti ideálja és a hangulat századvégi fogalma”. Irodalomtörténet 105, 2. sz. (2024): [131]–162.

Mezőfi Vilmos. „Az igazi szocializmus”. Élet 2, 10. sz. (1892): 389–394; 11. sz. (1892): 428–433; 12. sz. (1892): 457–460; 13. sz. (1892): 483–485; 15. sz. (1892): 550–553; 17. sz. (1892): 613–617.

N. n. „[c. n.]”. Borsszem Jankó 27, 23. sz. (1894): 12.

N. n. „[c. n.]”. Budapesti Hirlap, 1892. dec. 25., 21.

N. n. „[c. n.]”. Élet 2, 8. sz. (1892): [borító].

N. n. „[c. n.]”. Élet 5, 27. sz. (1895): 12.

N. n. „[c. n.]”. Élet 5, mutatványszám (1894): [borító].

N. n. „[c. n.]”. Élet 6, 1. sz. (1895): [borító].

N. n. „[c. n.]”. Magyar Iparművészet 5, 2. sz. (1902): [borító].

N. n. „Csatangolás”. Élet 1, 4. sz. (1891): 338–340.

N. n. „»Élet«”. Nemzet, 1891. jan. 28., [3].

N. n. „(Élet)”. Pesti Hirlap, 1891. jan. 30., 5.

N. n. „Előfizetési felhívás”. Élet 6, 1. sz. (1895): [1].

N. n. „Nemzeti színház (Otthon: Sudermann; Könyves Kálmán Jókai Mórtól; 231-ik cikk, Paul Ferrier bohózata)”. Élet 4, 10. sz. (1894): [387]–390.

N. n. „Szerkesztői üzenetek”. Élet 2, 17. sz. (1892): 639.

N. n. „Szerkesztői üzenetek”. Magyar Géniusz 5, 2. sz. (1896): 30.

Németh G. Béla. „Katona Lajos”. In A magyar irodalom története, főszerkesztő Sőtér István, 4: 1013–1019. 6 köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964–1966.

Nietzsche, [Friedrich]. „A Schopenhauer-féle ember (Schopenhauer als Erzieher. 52–60.)”. Élet 1, 8. sz. (1891): 131–135.

Nietzsche, [Friedrich]. „Schopenhauer als Erzieher 4. l.”. Élet 1, 6. sz. (1891): 470.

Nonquis. „József főhercegről”. Élet 3, 24. sz. (1893): 769–771.

Ortutay Gyula. „Katona Lajos”. In Ortutay Gyula, Írók, népek, századok, 269–276. Budapest: Magvető Kiadó, 1960.

P. M. [Palágyi Menyhért]. „Élet”. Pesti Napló, 1891. márc. 24., [2–3].

Palágyi Lajos. „A szocializmusról”. Élet 2, 19. sz. (1892): 681–683.

Paulus. „Stavanger pápája”. Élet 3, 2. sz. (1893): [65]–69.

Philalethes. „Őszinte panaszszó”. Élet 5, 17. sz. (1895): 10.

Riedl Frigyes. „Katona Lajos emlékezete”. In Riedl Frigyes, Három jellemzés. Toldy Ferencz – Greguss Ágost – Katona Lajos, 33–55. Olcsó Könyvtár 1652–1653. Budapest: Franklin-Társulat, 1912.

Sármai József. „Az »Élet« t. olvasóihoz”. Élet 4, 5. sz. (1894): [157].

Sebestyén Károly. „A realizmus Németországban”. Élet 3, 6. sz. (1893): [215]–218.

Senex. „Drachman Holger: Tengeri és tengerparti történetek. Fordította dr. Baján Miksa”. Élet 3, 2. sz. (1893): 78–79.

-s-f. [Diner-Dénes József?]. „Arne Garborg Mamájánál”. Élet 3, 4. sz. (1891): 350–351.

Solymossy Sándor. „Katona Lajos”. Ethnographia 21, 5. sz. (1910): [257]–262.

Stead, Evanghelia. “Reconsidering ’Little’ versus ’Big’ Periodicals”. Journal of European Periodical Studies 1, 2. sz. (2016): 1–17.

Sz. Debreczeni Kornélia. Magyar írói álnév lexikon: A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1992.

Sz. E. [Szabó Ervin]. „Új folyóiratok”. Huszadik Század 6, 1. sz. (1905): [160]–166.

Szilágyi Géza. „Gerő Ödön”. In Magyar zsidó lexikon, szerkesztette Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon, 1929.

Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. 14 köt. Budapest: Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, 1891–1914.

T. Szabó Levente. „Irodalmi kalózok, iparlovagok, üzérek: A negatív érzelmek szerepe a magyar irodalmi kapitalizmus korai történetében”. Irodalomismeret 33, 1. sz. (2022): 21–45.

T. Szabó Levente. „A kis folyóirat mint az irodalmi modernizmus lehetséges határa: Az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok és a globális modernizmus kezdetei”. Korunk 34, 3. sz. (2023): 110–117.

Terbócs Attila, szerk. Vikár Béla-bibliográfia. Budapesti Finnugor Füzetek 13. Budapest: ELTE Finnugor Tanszék, 1999.

Varga P. Ildikó. „Vikár és a nőképzés ügye az 1890-es években”. Erdélyi Múzeum 75, 3. sz. (2013): 176–192.

Varga P. Ildikó. „The personal is political − a személyes egyben politikai: A Westöstliche Rundschau alapításának és szerkesztésének hátteréről”. Erdélyi Múzeum 76, 2. sz. (2014): 69–89.

Varga P. Ildikó, szerk., „Finnország egyik leglelkesebb diplomatája itt több mint 50 éven keresztül”. Vikár Béla levelei. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület, 2017.

Vargha Ilona [Gerő Ödön]. „Csatavonalban”. Élet 1, 8. sz. (1891): 95–105.

Viharos [Gerő Ödön]. „Ibsen Henrik Magyarországon”. Élet 1, 5. sz. (1891): 398–416.

Viharos-Gerő Ödön. Férjnél; A béna. Magyar Könyvtár 384. Budapest: Lampel, 1904.

Viharos-Gerő Ödön. „A harminc év előtt volt »Élet«”. Világ 14, 124. sz. (1923): 3–5.

Vikár Béla. „Az arany ember vagy a rongyos bankó”. Élet 3, 8. sz. (1893): [264]–270.

Voit Krisztina. A budapesti sajtó adattára 1873–1950. Budapest: Argumentum Kiadó, 2000.

Volly István. Somogyi „Kalevala” – Vikár Béla Somogyban. Somogyi Almanach 4. Kaposvár: Somogy Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya, 1959.

Winterhjelm, Keresztély [Kristian]. „»Hervadt levelek«”. Fordította Faragó Henrik. Élet 5, 45. sz. (1895): 2–4.

Zsigmond Gábor. „Katona Lajos és az Élet köre”. Valóság 19, 9. sz. (1976): [74]–92.

Zsigmond Gábor. „Élet (hetilap)”. In Magyar néprajzi lexikon, főszerkesztő Ortutay Gyula, 1:665–666. 5. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1977–1982.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero