MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
Anda Róza. „Anda Róza üdvözli a Honderüt”. Honderü 1, 1:3. sz. (1843. jan. 21.): 100.
Barthes, Roland. „Az öltözködés története és szociológiája”. Fordította Klaniczay Gábor. In Divatszociológia, szerkesztette Klaniczay Gábor és S. Nagy Katalin, 106–119. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1982.
Bódi Katalin. „Narrato-poétikai vizsgálódások az érzékenység magyar napló- és levélregény-irodalmában”. Irodalomtörténet 80, 4. sz. (1999): 530–555.
Bozsoki Petra. „Bővülő értelmiségi női szereprepertoár a 19. századi Magyarországon: A Kánya Emília-féle honleányi szerepváltozatról”. Irodalomismeret 20, 3. sz. (2019): 19–54.
Bozsoki Petra. A honleányság mint női emancipáció: Kánya Emília alakja és munkássága. PhD-disszertáció. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, 2020.
Buzinkay Géza és Kókay György. A magyar sajtó története I: A kezdetektől a fordulat évéig. sajto.com sorozat 1. Budapest: Ráció Kiadó, 2005.
Császár Ferenc. „Lelkes Honleányok!”. Életképek 2, 1:1. sz (1844): 1–4.
Fábri Anna, Borbíró Fanni és Szarka Eszter, szerk. A nő és hivatása: Szemelvények a magyarországi nőkérdés történetéből 1777–1865. Budapest: Kortárs Kiadó, 1999.
Fábri Anna. „»Határozz, és kimondtad sorsodat«: A nőkérdés megjelenítése a reformkori magyar irodalomban”. In Nők és férfiak…, avagy a nemek története, szerkesztette dr. Láczay Magdolna, 141–146. Rendi társadalom – polgári társadalom 16. Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola Gazdaságtudományi Kar, 2003.
Fáy András. „Előszó”. Magyar Életképek 1, 1:1. sz. (1843): I–VII.
Fazekas Júlia. „Olvasó honleányok, bajuszos írónők: Nők a reformkori divatlapokban”. In Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság, szerkesztette Török Zsuzsa, 63–88. Budapest: Reciti Kiadó, 2020.
Frankenburg Adolf. „Levelek Saroltához”. Életképek 2, 1:25. sz. (1844): 25–28.
Frankenburg Adolf. „Mi hír Budán?”. Életképek 4, 2:7. sz. (1846. aug. 15.): 224–228.
Frankenburg Adolf. Emlékiratok II. Pest: Emich Gusztáv Kiadója, 1868.
Garay János. „Előszó”. Regélő Pesti Divatlap 1, 1:1. sz. (1842. jan. 1.): 1–2.
Garay János. „Irodalom: Visszapillantás első évi pályánkra”. Pesti Divatlap 1, 88. sz. (1842. nov. 3.): 987–988.
Gulyás Pál. Magyar írói álnév lexikon: A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1956.
Gyimesi Emese. „Versíró nők a 19. század közepén.” In. Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok, szerkesztette Török Zsuzsa. Budapest: Reciti Kiadó, 2019.
Hansági Ágnes. Irodalmi kommunikáció és műfajiság: A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2022.
Honderina. „Nyílt levél a Regélőhez”. Honderü 2, 1:9. sz. (1844. márc. 2.): 291–294.
Höslinger, Clemens. Musikindex zu „Wiener Zeitschrift für Kunst, Literatur, Theater und Mode”: 1816–1848. Publikationen der Sammlungen der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien 4. München–Salzburg: Katzbichler, 1980.
Karacs Teréz. „Néhány szó a nőnevelésről I.”. Életképek 3, 2:18. sz. (1845. nov. 1.): 549–555.
Karacs Teréz. „Néhány szó a nőnevelésről II.”. Életképek 3, 2:20. sz. (1845. nov. 15.): 613–618.
Karacs Teréz. „Néhány szó a nőnevelésről III.”. Életképek 3, 2:21. sz. (1845. nov. 22.): 645–648.
Kerpics Judit. „»A mit külföldi divatlapok adni nem képesek«: A nyugati és a nemzeti divat vetélkedése a Nővilág hasábjain az 1850-es és 1860-as évek fordulóján”. Forrás 51, 1. sz. (2020): 73–81.
Kerpics Judit. Jósika Júlia irodalmi munkássága. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2025. https://doi.org/10.1556/9789636640958
Kiss A. Kriszta. „Egy »nyelvi álarc« születése és kiteljesedése: Kakas Márton, Jókai »házi szelleme«”. Acta Historiae Litterarum Hungaricum 35–36, 4–5. sz. (2021): 257–275.
Kittler, Wolf. „Irodalom, szövegkiadás és reprográfia”. In Metafilológia 2., szerkesztette Kelemen Pál, Kulcsár Szabó Ernő, Tamás Ábel és Vaderna Gábor, 19–56. Budapest: Ráció Kiadó, 2014.
Kókay György, Buzinkay Géza és Murányi Gábor, szerk. A magyar sajtó története. Budapest: Magyar Újságírók Országos Szövetsége, 1994.
Kókay György. „I. rész: A magyar sajtó története a kezdetektől 1849-ig”. In A magyar sajtó története, szerkesztette Kókay György, Buzinkay Géza és Murányi Gábor, 9–103. Budapest: Magyar Újságírók Országos Szövetsége, 1994.
Lesi Viktor. A Frankenburg-féle Életképek. Debrecen: Lehotai Könyvnyomda, 1941.
Linda. „Divatcsörgetyü”. Honderü 1, 2:3. sz. (1843. aug. 26.): 255–256.
Lingvay Julianna. „Az emlékezés kontextusai és narratívái Lövei Klára íráshasználatában”. In Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században, szerkesztette Török Zsuzsa. Budapest: Reciti Kiadó, 2022.
Luhmann, Niklas. A tömegmédia valósága. Fordította: Berényi Gábor. Budapest: Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet – Gondolat Kiadó, 2008.
Lukács Anikó. Nemzeti divat Pesten a 19. században. Budapest: Budapest Főváros Levéltára, 2017.
McHale, Brian. „A Poet May Not Exist”. In The Faces of Anonymity: Anonymous and Pseudonymous Publication from the Sixteenth to the Twentieth Century, szerkesztette Robert J. Griffin, 233–252. New York: Palgrave Macmillan, 2013.
N. n. „Divatcsörgetyü”. Honderü 1, 1:1. sz. (1843. jan. 7.): 38–40.
N. n. „Hírharang”. Hölgyfutár 14, 17. sz. (1863. febr. 7.): 134.
N. n. „Modebericht”. Wiener Zeitschrift, 1840. jan. 9., 40.
N. n. „Műmelléklet: Pesti magyar divat”. Pesti Divatlap 2, 2:20. sz. (1844. nov. 17.): 112.
N. n. „Pesti Salon’ heti szemléje”. Honderü 1, 1:21. sz. (1843. máj. 27.): 668–674.
N. n. „Tárcza: Nemzeti irodalom – lapszemle”. Pesti Divatlap 3, 2:10. sz. (1845. jún. 5.): 306–310.
N. n. „Viszonüdvözlet Anda Rózához”. Honderü 1, 1:3. sz. (1843. jan. 21.): 100.
Örzsi. „Vidéki hírek”. Pesti Divatlap 2, 2:3. sz. (1844. júl. 21.): 85.
Petrichevich Horváth Lázár. „Vezérhang”. Honderü 1, 1:1. sz. (1843. jan. 7.): 1–3.
Petrichevich Horváth Lázár. „Néhány szó a tisztelt olvasóközönséghez a Honderü ügyében”. Honderü 1, 1:15. sz. (1843. ápr. 15.): 489–492.
Pongrácz Anna. „Nőszerelem I”. Honderü 4, 2:12. sz. (1846. szept. 22.): 224–227.
Pongrácz Anna. „Nőszerelem II”. Honderü 4, 2:13.sz. (1846. szept. 29.): 245–248.
Pongrácz Anna. „Nőszerelem III”. Honderü 4, 2:16. sz. (1846. okt. 20.): 306–308.
Róthkrepf Gábor. „Előszó”. Regélő 1, 1:1. sz. (1833. ápr. 4.): 1–2.
Sáfrán Györgyi, szerk. Teleki Blanka és köre: Karacs Teréz, Teleki Blanka, Lővei Klára. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1963.
S** barátnéd [Szlávy Sarolta]. „Divat”. Életképek 1, 1:1. sz. (1844. d. n.): 60–62.
S** [Szlávy Sarolta]. „Divat”. Életképek 2, 1:2. sz. (1844. d. n.): 111–112.
Sarolta [Szlávy Sarolta]. „C.n.”. Életképek 2, 1:7. sz. (1844. d. n.): 344.
Sarolta [Szlávy Sarolta]. „Divat”. Életképek 2, 1:12. sz. (1844. d. n.): 564.
Sarolta [Szlávy Sarolta]. „Divat”. Életképek 2, 1:13. sz. (1844. d. n.): 36.
Sarolta [Szlávy Sarolta]. „Divat”. Életképek 2, 2:22. sz. (1844. nov. 27.): 724.
Sarolta [Szlávy Sarolta]. „Divat”. Életképek 3, 1:1. sz. (1845. jan. 4.): 32–33.
Sarolta [Szlávy Sarolta]. „Divat”. Életképek 3, 1:4. sz. (1845. jan. 25.): 128–129.
Sarolta [Szlávy Sarolta]. „Divat”. Életképek 3, 1:20. sz. (1845. máj. 17.): 645–647.
Sarolta [Szlávy Sarolta]. „Nyílt levél Rózához”. Életképek 3, 1:24. sz. (1845. jún. 14.): 771–772.
Sarolta [Szlávy Sarolta]. „Divat”. Életképek 3, 2:8. sz. (1845. aug. 23.): 259–260.
Sarolta [Szlávy Sarolta]. „Divat”. Életképek 3, 2:12. sz. (1845. szept. 20.): 387–388.
Sarolta [Szlávy Sarolta]. „Divat”. Életképek 3, 2:24. sz. (1845. dec. 13.): 776.
Sarolta [Szlávy Sarolta]. „Divat”. Életképek 4, 1:1. sz. (1846. jan. 3.): 36.
Sarolta [Szlávy Sarolta]. „Divat”. Életképek 4, 1:6. sz. (1846. febr. 7.): 196.
Sarolta [Szlávy Sarolta]. „Divat”. Életképek 4, 1:9. sz. (1846. febr. 28.): 291–292.
Sarolta [Szlávy Sarolta]. „Divat”. Életképek 4, 1:18. sz. (1846. máj. 2.): 575–576.
Sarolta [Szlávy Sarolta]. „Divat”. Életképek 5, 1:4. sz. (1847. jan. 23.): 125–126.
Schöpf, Cornelia. Die „Wiener-Moden-Zeitung und Zeitschrift für Kunst, Literatur und Theater” (1816–1848) als literarische Zeitschrift, Diplomarbeit. Wien: Universität Wien, 2004.
Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. 1. köt. Budapest: Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, 1891.
Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. 5. köt. Budapest: Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, 1897.
Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. 9. köt. Budapest: Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, 1903.
Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. 10. köt. Budapest: Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, 1905.
T. Erdélyi Ilona. Irodalom és közönség a reformkorban: A Regélő Pesti Divatlap. Irodalomtörténeti füzetek 69. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970.
T. Erdélyi Ilona. „Az irodalmi divatlapok”. In A magyar sajtó története I.: 1705–1848, szerkesztette Kókay György, 435–465. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1979.
T. Szabó Levente. „A fogyasztható hazaszeretet: Az irodalmi nemzetépítés fordulata Petőfinél és társainál az 1840-es évek közepén”. In Poétai ökonómiák: Költészet és gazdaság az irodalomtörténetben, szerkesztette Balogh Gergő, Hites Sándor és S. Lackó András, 59–76. Pécs: Verso könyv, 2023.
Taba István. „Lövei Klára”. In Magyar neveléstörténeti tanulmányok, szerkesztette Felkai László, 13–44. Budapest: Tankönyvkiadó, 1959.
Takáts Éva. „Egy-két szó a’ házasságban lévő Aszszonyok kötelességeikről”. Tudományos Gyűjtemény 7, 8. sz. (1823): 68–87.
Tamás Anna. Az Életképek 1846–1848. Irodalomtörténeti füzetek 68. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970.
Tinyanov, Jurij. Az irodalmi tény. Fordította Réthy Ágnes és Soproni András. Szerkesztette Könczöl Csaba. Budapest: Gondolat Kiadó, 1981.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
