Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Bibliográfia

Althusser, Louis. „Ideology and Ideological State Apparatuses (Notes towards an Investigation)”. In Louis Althusser, Lenin and Philosophy and Other Essays, 85–126. New York: Monthly Review Press, 1972.

Anderson, Benedict. Elképzelt közösségek: Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. Fordította Sonkoly Gábor. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2006.

Balogh Lídia. A jó gyermekek újságja: Az Én Ujságom című gyermeklap Pósa Lajos szerkesztésében a XIX–XX. század fordulóján. Szeged: József Attila Tudományegyetem, 1998.

Baloghné Puzsár Zsuzsanna. „Gyermekfolyóirat Magyarországon a századfordulón: Az Én Ujságom (1890–1914)”. Elektronikus Könyv és Nevelés, 2011. Hozzáférés: 2024. 07. 30. https://folyoiratok.oh.gov.hu/konyv-es-neveles/gyermekfolyoirat-magyarorszagon-a-szazadfordulon

Bognár Bulcsú. „Rendszerevolúció és társadalmi differenciálódás”. In Kommunikáció és társadalom: Luhmann-olvasókönyv, szerkesztette Bognár Bulcsú és Karácsony András, 115–131. Budapest: Gondolat Kiadó, 2014.

Bognár Bulcsú és Karácsony András, szerk. Kommunikáció és társadalom: Luhmann-olvasókönyv. Budapest: Gondolat Kiadó, 2014.

Borbíró Fanni. „»A nő szüli ugyan a férfiút, de a férfi alkotja a törvényt«: A nők helyzete és a nőkérdés alakulása a 19. századi Magyarországon”. Árkádia, 2011. Hozzáférés: 2024. 07. 30. http://arkadiafolyoirat.hu/images/000_irodalom/IRO004_TAN_borbiro.pdf

Bozsoki Petra. „Bővülő értelmiségi női szereprepertoár a 19. századi Magyarországon: A Kánya Emília-féle honleányi szerepváltozatról”. Irodalomismeret 30, 3. sz. (2019): 19–54.

Bozsoki Petra. A honleányság mint női emancipáció: Kánya Emília alakja és munkássága. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2021.

Chartier, Roger. „»Népi olvasók«, »népszerű« olvasmányok a reneszánsztól a klasszicizmusig”. In Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban, szerkesztette Guglielmo Cavallo és Roger Chartier. Fordította Sajó Tamás, 305–321. Budapest: Balassi Kiadó, 2000.

Culler, Jonathan. Theory of the Lyric. Cambridge–Massachusetts–London–England: Harvard University Press, 2015.

Domokos Mariann. „Nagy István Grimm-meséi az Ifjusági könyvtár című kiadványsorozatban”. In Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 28, szerkesztette Szakál Anna és Tekei Erika, 101–134. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság, 2020.

Ewers, Hans-Heino. Literatur für Kinder und Jugendliche. München: Wilhelm Fink Verlag, 2012.

Ferrall, Charles és Jackson, Anna. Juvenile Literature and British Society, 1850–1950: The Age of Adolescence. New York – London: Routledge, 2010.

Forman-Brunell, Miriam. „Foreword”. In Girlhood: A Global History, szerkesztette Jennifer Helgren és Colleen A. Vasconcellos, XI–XIV. New Brunswick: Rutgers University Press, 2010.

Friedrich, Hugo. Die Struktur der modernen Lyrik. München: Rowohlt Verlag, 1962.

Hansági Ágnes. „Gyermekirodalom és gyermekolvasó a 19. századi magyar tömegmédiumokban”. In Medialitás és gyerekirodalom, szerkesztette Hermann Zoltán, Lovász Andrea, Mészáros Márton, Pataki Viktor és Vincze Ferenc, 111–122. Budapest: L’Harmattan Kiadó – Károli Gáspár Református Egyetem, 2020.

Harris, Anita. Future Girl: Young Women in the Twenty-First Century. New York – London: Routledge, 2004.

Hendrick, Harry. „Constructions and Reconstructions of British Childhood: An Interpretative Survey, 1800 to Present”. In Constructing and Reconstructing Childhood: Contemporary Issues in the Sociological Study of Childhood, szerkesztette Allison James és Alan Prout, 33–60. London – New York: Routledge, 1997.

Hermann Zoltán. „Vázlat a magyar gyerekirodalom történetéhez”. In Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve, szerkesztette Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Mészáros Márton és Szekeres Nikoletta, 15–31. Budapest: Fiatal Írók Szövetsége, 2017.

Hollindale, Peter. Ideology and The Children’s Book. Oxford: Thimble Press, 1988.

Kéri Katalin. Leánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon (nemzetközi kitekintéssel és nőtörténeti alapozással). Pécs: Kronosz Kiadó, 2018.

Kocsy Anikó. „Forgó bácsi, Benedek apó meg a többiek: A gyermek- és ifjúsági lapokról röviden”. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 11, 3. sz. (2002): 11–20.

Kucserka Zsófia. „Gyermekirodalom: Mi az, és kié?”. In Medialitás és gyerekirodalom, szerkesztette Hermann Zoltán, Lovász Andrea, Mészáros Márton, Pataki Viktor és Vincze Ferenc, 177–190. Budapest: L’Harmattan Kiadó – Károli Gáspár Református Egyetem, 2020.

Lerer, Seth. Children’s Literature: A Reader’s History from Aesop to Harry Potter. Chicago–London: The University of Chicago Press, 2008.

Luhmann, Niklas. „A műalkotás és a művészet önreprodukciója”. Fordította Gergó Veronika. In Kommunikáció és társadalom: Luhmann-olvasókönyv, szerkesztette Bognár Bulcsú és Karácsony András, 329–369. Budapest: Gondolat Kiadó, 2014.

Lyons, Martin. „A 19. század új olvasói: nők, gyermekek, munkások”. Fordította Sajó Tamás. In Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban, szerkesztette Guglielmo Cavallo és Roger Chartier, 348–380. Budapest: Balassi Kiadó, 2000.

Meek, Margaret. „Introduction: Definitions, themes, changes, attitudes”. In International Companion Encyclopedia of Children's Literature, szerkesztette Peter Hunt, 1–12. London – New York: Routledge, 2004.

Mészáros Márton. „Young adultként olvasni: A Holtverseny példája”. In Mesebeszéd: A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve, szerkesztette Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Mészáros Márton és Szekeres Nikoletta, 289–305. Budapest: Fiatal Írók Szövetsége, 2017.

Moruzi, Kristine. Constructing Girlhood through the Periodical Press, 1850–1915. Kanada: University of Alberta – Ashgate, 2012.

Neubauer, John. The Fin-de-Siècle Culture of Adolescence. New Haven: Yale University Press, 1992.

Nodelman, Perry. „The Other: Orientalism, Colonialism, and Children's Literature”. Children's Literature Association Quarterly 17, 1. sz. (1992): 29–35.

Pfeiffer, Julie. Transforming Girls: The Work of Nineteenth-Century Adolescence. Mississippi: University Press, 2021.

Pogány György. „Nézetek a leányok olvasásáról és olvasmányairól a dualizmus első felében (1867–1895)”. Elektronikus Könyv és Nevelés, 2009. Hozzáférés: 2024. 07. 30. https://epa.oszk.hu/01200/01245/00044/pgy_0904.htm

Simpson, John A. és Weiner, Edmund S. C. szerk. The Oxford English Dictionary. 4. kötet. Oxford: Clarendon Press, 2001.

Steinmacher Kornélia. „Bajza Lenke: Leányok tükre. A női életrajzok hagyománya és propagandisztikus szerepe a 19. században”. In Nőszerzők a 19. században: Lehetőségek és korlátok, szerkesztette Török Zsuzsa, 277–289. Budapest: Reciti Kiadó, 2019.

Szabolcs Éva. „Gyermekkortörténet: Új elméleti megfontolások”. In Két évszázad gyermekei: A tizenkilencedik-huszadik század gyermekkorának története, szerkesztette Pukánszky Béla, 9–17. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, 2003.

Szajbély Mihály. „Értelmiségi szerepkörök határán: A Magyar Könyvkereskedők Egyletének életre hívása 1878-ban”. In Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások, szerk. Biró Annamária és Boka László, 73–96. Budapest–Nagyvárad: Reciti Kiadó – Partium Kiadó, 2021.

Szívós Andrea. „Adalékok a magyarországi nőnevelés és női művelődés történetéhez (1850–1888)”. In Ezerszínű világ: Dolgozatok a neveléstörténet köréből, szerkesztette Kéri Katalin, 133–147. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Intézet, 2000.

Török Zsuzsa. Kertészkedés és lapszerkesztés: Majthényi Flóra Virágcsokor című folyóirata. www.abtk.hu – Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont. 2022. júl. 28. Hozzáférés: 2024. 07. 30. https://abtk.hu/ismerettar/evfordulok/kerteszkedes-es-lapszerkesztes-majthenyi-flora-viragcsokor-cimu-folyoirata

Vojnics-Rogics Réka. „»No, Gyurica, kell-e még a szabadság?«: A Pesti Napló gyermekrovatának funkciói (1893–1910)”. In Medialitás és gyerekirodalom, szerkesztette Hermann Zoltán, Lovász Andrea, Mészáros Márton, Pataki Viktor és Vincze Ferenc, 81–109. Budapest: L’Harmattan Kiadó – Károli Gáspár Református Egyetem, 2020.

Vojnics-Rogics Réka. „Tutsek Anna Cilike viszontagságai című bestseller-sorozata”, Irodalomtörténet 104, 4. sz. (2024): 420–446.

Wittmann, Reinhard. „Az olvasás forradalma a 18. század végén?”. Fordította Sajó Tamás. In Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban, szerkesztette Guglielmo Cavallo és Roger Chartier, 321–347. Budapest: Balassi Kiadó, 2000.

Zijlmans, Kitty. „Kunstgeschichte als Systemtheorie”. In Gesichtspunkte: Kunstgeschichte Heute, szerkesztette Marlite Halbertsma és Kitty Zijlmans, 251–277. Berlin: Dietrich Reimer Verlag, 1995.

Forrásjegyzék:

Austen, Jane. Persuasion. London: John Murray, 1818.

Benedek Elek. „Lili”. Magyar Lányok 1, 1. sz. (1894): 10–11.

Benkő Mária. „Róza néni története”. Magyar Lányok 12, 48. sz. (1906): 344–347.

Bezerédj Amália. Flóri könyve. Budapest: Heckenast Gusztáv Kiadása, 1839.

Bodonyi Nándor. „A havasi gyopár”. Magyar Lányok 1, 14. sz. (1895): 223.

Bühler Sarolta. Az ifjúkor lelki élete: A pszichikai serdülés elemzése és elmélete. Budapest: Franklin-Társulat Kiadása, 1925.

Chernelházi Chernel István. „A búbos pacsirta”. In Magyarország madarai: Különös tekintettel gazdasági jelentőségökre. Tüzetes rész: Magyarország madarainak leírása, elterjedése és életrajza, 2. kötet, szerkesztette Chernelházi Chernel István, 632–633. Budapest: Franklin-Társulat Nyomdája, 1899.

Czóbel Minka. „Egy gondolat”. Magyar Lányok 1, 34. sz. (1895): 101.

Dánielné Lengyel Laura. „Cilike”. Budapesti Hirlap, 1924. nov. 23., 13.

De Gerando Antonina. Pali gyermeksége és ifjusága: A 12–15 éves mindkét nemű ifjúság számára. Budapest: Méhner Vilmos Kiadása, 1889.

[De Gerando Antonina], szerk. Értesítő a Kolozsvári Állami Felsőbb Leányiskola 1898/99. iskolai évéről. Kolozsvár: Gombos Ferencz Lyceum Nyomdája, 1899.

Doktor. „Makra kis lány”. Magyar Lányok 1, 4. sz. (1895): 63–64.

Dr. Mihalkovics Géza. „Mihalkovics Géza rektor székfoglaló beszéde”. In A Pázmány Péter Tudományegyetemen elhangzott beszédek: Egyetemi beszédek 1898–1899. tanév, 69–133. Budapest: Királyi Magyar Tudományegyetem, 1899.

Dr. Tuszkai Ödön. A serdülő kor orvosi és neveléstani szempontból. Budapest: Mai Könyvkiadó, 1932.

Endrődi Sándor. „Tündérkert”. Magyar Lányok 1, 1. sz. (1894): 5.

Fáy András. „Előszó”. Magyar Életképek 1, 1. sz. (1843): VI.

G. Büttner Julia. „Redneky Alinka kérői”. Magyar Lányok 9, 15. sz. (1903): 240–242.

Gárdonyi Géza. „Ének a Holdhoz: Kingyesi emlék”. Magyar Lányok 1, 16. sz. (1895): 251.

Grimm, Jacob és Grimm, Wilhelm. „Backfisch”. In Jacob Grimm és Wilhelm Grimm, szerk. Deutsches Wörterbuch. 1. kötet, 1067. Leipzig: Verlag von S. Hirzel, 1854. Hozzáférés: 2024. 07. 30. https://woerterbuchnetz.de/?sigle=DWB&lemma=backfisch

Gyarmathy Zsigáné. „A pihenés”. Magyar Lányok 1, 3. sz. (1895): 38–42.

György Aladár. „Serdülő leányok olvasmányai”. Nemzeti Nőnevelés 9, 1–2. sz. (1888): 12–29.

Halifax. „A korcsolyázás”. Magyar Lányok 1, 6. sz. (1895): 89–91.

Havas István. „A mi házunk”. Magyar Lányok 1, 7. sz. (1895): 107.

Hegedüs István. „Fiatal lány naplója”. Magyar Lányok 1, 4. sz. (1895): 52.

Hentaller Emma. „Irodalmi esték”. Magyar Lányok 1, 17. sz. (1895): 263–264.

Hentaller Emma. „Tehetséges leányok”. Magyar Lányok 1, 6. sz. (1895): 84–85.

Homoky István, szerk. Az Abonyi Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Leányiskola értesítője az 1910/11. iskolai évről. Abony: Szerdahelyi János Könyvnyomdája, 1911.

Jékey Aladár. „Egy felleghez”. Magyar Lányok 1, 7. sz. (1895): 111.

Jósika Júlia. Közlések a külföldről. Budapest: Heckenast Gusztáv Kiadása, 1855.

Kalocsa Róza. „Felhívás előfizetésre”. Leányvilág 4, 1. sz. (1887): [I]

Kemechey Jenő. „Magyarország nagyasszonyai: Kanizsay Dóra”. Magyar Lányok 1, 5. sz. (1895): 69–71.

Kemechey Jenő. „Magyarország nagyasszonyai: Lónyay Anna”. Magyar Lányok 1, 7. sz. (1895): 104–107.

Kemechey Jenő. „Magyarország nagyasszonyai: Patócsi Zsófia”. Magyar Lányok 1, 9. sz. (1895): 135–139.

Kisteleki Ede. „Alföld”. Magyar Lányok 1, 37. sz. (1895): 149.

Kövér Ilma. „Kavics kisasszony”. Magyar Lányok 1, 6. sz. (1895): 93–95.

Krikkayné-Barbaró Emma, szerk. A szegedi községi polgári leányiskola értesítője az 1906–1907. iskolai évről. Szeged: Endrényi Imre Könyvnyomdája, 1906.

[M. A.]. „Irodalom és művészet”. Vasárnapi Ujság 5, 30. sz. (1858): 357.

M. Székely János. „A nő hivatása”. Székely Nemzet, 1883. dec. 1., [3.]

Móra István. „Húgomnak”. Magyar Lányok 1, 2. sz. (1894): 17.

Móra István. „Mese”. Magyar Lányok 1, 10. sz. (1895): 148–149.

N. n. „60. országos ülés: 1888. évi február 9-én, csütörtökön: Benedek Elek”. In Országgyűlés nyomtatványai: Képviselőházi napló III., szerkesztette P. Szathmáry Károly, 136–139. Budapest: Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1888.

N. n. „A mi leányainknak”. Budapesti Hirlap, 1894. dec. 16., 8.

N. n. „A nő a modern társadalomban: Geöcze Sarolta előadásából”. Uj Idők 5, 27. sz. (1899): 13–14.

N. n. „Előfizetési áraink”, Magyarország, 1927. jan. 30., 17.

N. n. „Irodalom”. Kecskemét: Melléklet a „Kecskemét” 1894. évi 45-ik számához, 1894. nov. 11., [1.]

N. n. „kamilla”. In Magyar Katolikus Lexikon, 6. köt., szerkesztette Diós István és Viczián János, 112. Budapest: Szent István Társulat, 2001.

N. n. „Különfélék: Magyar Lányok”. Pesti Napló, 1894. dec. 16., 4–6.

N. n. „Légrády testvérek könyvjegyzéke”. Pesti Hirlap, 1884. jan. 1., 14.

N. n. „Magyar Lányok”. Budapesti Hirlap, 1895. aug. 18., 8.

N. n. „Magyar Lányok”. Ország-Világ 15, 51. sz. (1894): 853.

N. n. „Napi hirek: Magyar Lányok”. Budapesti Hirlap, 1894. dec. 11., 9.

N. n. „Napi hirek: Magyar Lányok”. Pesti Hirlap, 1894. dec. 16., 9.

N. n. „Napi hirek”. Budapesti Hirlap, 1895. jan. 20., 9–10.

N. n. „pipiske”. In A magyar nyelv értelmező szótára, 5. kötet, szerkesztette Bárczi Géza és Országh László, 754. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1961.

N. n. „Rövid szemle”. Figyelő 2, 45. sz. (1872): 540.

N. n. „Szinház és müvészet”. Pesti Napló, 1897. ápr. 26., 3–4.

N. n. „Társadalmi válság”. Alföldi Iparlap 4, 51. sz. (1885): [1.]

Palágyi Lajos. „A magyar nyelv”. Magyar Lányok 1, 18. sz. (1895): 284.

Pásthy Károly, szerk. A Kecskeméti Államilag Segélyezett Polgári és Elemi Leányiskola XXIV-ik értesítője az 1898/99-ik iskolai évről. Kecskemét: Szilády László Könyvnyomdája, 1899.

Polereczky Irma, szerk. Az Egri Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola és a vele kapcsolatos női kereskedelmi tanfolyam második értesítője az 1908–1909. iskolai évről. Eger: Lőw Könyvnyomda, 1909.

Pósa Lajos. „Fohász”. Magyar Lányok 1, 2. sz. (1894): 23.

Pósa Lajos. „Magyar Lányok”. Az Én Ujságom 5, 51. sz. (1894): 399.

Quintus Horatius Flaccus. „Ars poetica”. In Quintus Horatius Flaccus, Versek. Fordította Bede Anna és Novák József, 141–155. Budapest: Európa Kiadó, 1959.

Remellay Gusztáv. Józsa, a kis jancsár. Pest: Müller Gyula Nyomdája, 1857.

Salmon, Edward G. „What Girls Read”. Nineteenth Century: A Monthly Review 20, November 1886, 515–529.

[S]. „Irodalom”. Nemzeti Nőnevelés 10, 5. sz. (1889): 248.

Szabóné Illésy Piroska. „Virágok ápolása”. Magyar Lányok 1, 2. sz. (1894): 31.

Szabóné Nogáll Janka. Pipiske: Regény fiatal lányok számára. Budapest: Athenaeum Kiadó, 1896.

Szalay Fruzina. „Virágok”. Magyar Lányok 1, 18. sz. (1895): 276.

Szladits Károly. Magyar Magánjog. 1. köt. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1938.

Szomaházy István. „Mit olvassanak a magyar lányok?”. Magyar Lányok 1, 11. sz. (1895): 166–167.

T. A. [Tutsek Anna]. „Ének a leányokról”. Uj Idők 4, 21. sz. (1898): 453.

Tolsztoj, Lev. Anna Karenina. Fordította Ambrozovics Dezső. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet, 1905.

Tóth Béla. „A mesemondó: Török história”. Magyar Lányok 1, 7. sz. (1895): 97–99.

[Tutsek Anna]. „A szerkesztő postája”. Magyar Lányok 1, 46. sz. (1895): 324.

[Tutsek Anna]. „A szerkesztő postája”. Magyar Lányok 1, 49. sz. (1895): 356.

[Tutsek Anna]. „A szerkesztő postája”. Magyar Lányok 1, 53. sz. (1895): 427.

[Tutsek Anna]. „A szerkesztő postája”. Magyar Lányok 12, 1. sz. (1906): 20.

[Tutsek Anna]. „A szerkesztő postája”. Magyar Lányok 12, 19. sz. (1906): 307–308.

[Tutsek Anna]. „A szerkesztő postája”. Magyar Lányok 12, 5. sz. (1906): 84.

[Tutsek Anna]. „A szerkesztő postája”. Magyar Lányok 14, 10. sz. (1908): 163–164.

[Tutsek Anna]. „A szerkesztő üzenetei”. Magyar Lányok 34, 21. sz. (1928): 340.

Tutsek Anna. Az én utam. Budapest: Singer és Wolfner Kiadó, 1936.

Tutsek Anna. „Kis anyám”. Magyar Lányok 1, 6. sz. (1895): 81–84.

Tutsek Anna. „Magyar Lányok-ról egy magyar lányhoz”. Magyar Lányok 1, 1. sz. (1894): 1.

[Tutsek Anna]. „Posta”. Magyar Lányok 28, 29. sz. (1922): 464.

Tutsek Anna. „Reggeltől estig”. In Almanach az 1890. évre, szerkesztette Mikszáth Kálmán, 17–36. Budapest: Singer és Wolfner Kiadó, 1890.

Tutsek Anna, szerk. Magyar Lányok: Lányok és anyák képes hetilapja 39, 18. sz. (1933).

Tutsek Anna. „Téli lepkék”. Az Én Ujságom 1, 6. sz. (1890): 10–12.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero