MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
Arany Zsuzsanna. Kosztolányi Dezső élete. Budapest: Osiris, 2017.
Babits Mihály. „Az írástudók árulása”. In Babits Mihály, Esszék, tanulmányok, szerkesztette Belia György, 2: 207–234. 2 köt. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1978.
Babits Mihály. „[Beszéde a Baumgarten-díjak kiosztásakor] [1940]”. In Babits Mihály, Esszék, tanulmányok, szerkesztette Belia György, 2: 691–692. 2 köt. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1978.
Babits Mihály. „Új klasszicizmus felé: Mai író töprengése valami oltárnál”. In Babits Mihály, Esszék, tanulmányok, szerkesztette Belia György, 2: 137–140. 2 köt. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1978.
Balogh Gergő. „A modern magyar szerző előállítása”. In Iustitia meghallgat. Tanulmányok a „jog és irodalom” köréből, szerkesztette Bodnár Kriszta és Fekete Balázs, 165–185. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, 2018.
Balogh Gergő. Karinthy nyelvet ölt: Nyelv, technika és felelősség Karinthy Frigyesnél. Budapest: Fiatal Írók Szövetsége, 2018.
Bengi László. „A kompozíció ereje: Alakok és Esti Kornél”. Kortárs 58, 2. sz. (2014): 68–79.
Bengi László. Az irodalom színterei: Irodalom és sajtó összefüggésrendszere a 20. század első évtizedeiben. Budapest: Ráció Kiadó, 2016.
Benjamin, Walter. „Az alkotó mint termelő”. Fordította Pór Péter. In Walter Benjamin, Angelus Novus: Értekezések, kísérletek, bírálatok, szerkesztette Radnóti Sándor, 757–780. Budapest: Magyar Helikon Kiadó, 1980.
Baudelaire, Charles. „A modern élet festője”. In Charles Baudelaire Válogatott művészeti írásai, szerkesztette és fordította Csorba Géza, 129–164. Budapest: Képzőművészeti Alap, 1964.
Fonód Zoltán. „Ady Endre és a Nyugat”. Irodalmi Szemle 51, 2. sz. (2008): 8–14.
Fried István. „Író és/vagy újságíró: Magyar írók pályaválasztásai/pályamódosításai”. In Médiumok, történetek, használatok: Ünnepi tanulmánykötet a 60 éves Szajbély Mihály tiszteletére, szerkesztette Pusztai Bertalan, 257–264. Szeged: SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2012.
Habermas, Jürgen. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása: Vizsgálódások a polgári társadalom egy kategóriájával kapcsolatban. Fordította Endreffy Zoltán és Glavina Zsuzsanna. Budapest: Századvég Kiadó – Gondolat Kiadó, 1993.
Hatvany Lajos. „Ady Endrének, Budapest, 1911. február”. In Hatvany Lajos, Levelei, szerkesztette Hatvany Lajosné és Rozsics István, 81–82. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985.
Hatvany Lajos. „Oláh Gábornak, Budapest, 1909. január 16 után”. In Hatvany Lajos, Levelei, szerkesztette Hatvany Lajosné és Rozsics István, 275–276. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985.
Hites Sándor. „A realizmus korai magyar fogalomtörténetéről”. Irodalomtörténet 97, 3. sz. (2016): 263–299.
József Attila. „Mécs László költészete”. In József Attila, Összes tanulmánya és cikke: 1930–1937, 2 köt., szerkesztette Tverdota György, Veres András és mások, 1:323–326. Budapest: József Attila Társaság – L’Harmattan Kiadó, 2018.
Karinthy Frigyes. „Az Könyvnyomó, az Király, az Poéta, vagyis Ujsagh-iró: Allegorikus történet a XV-ik századból”. In Karinthy Frigyes, Görbe tükör: Karcolatok, humoreszkek, szerkesztette Ungvári Tamás, 300–302. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1975.
Karinthy Frigyes. „Ki kérdezett…?”: Címszavak a Nagy Enciklopédiához. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, 1926.
Kner Imre. „A magyar könyv jelenéről és jövőjéről”. In Kner Imre, A könyv művészete: „Egy megírandó, de talán soha meg nem íródó könyv”, szerkesztette Haiman György, 61–83. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1972.
Kosztolányi Dezső. „Író”. In Kosztolányi Dezső, Alakok, 138–140. Budapest: Királyi Egyetemi Nyomda, [é. n.].
Kosztolányi Dezső. „Rikkancs”. In Kosztolányi Dezső, Alakok, 73–75. Budapest: Királyi Egyetemi Nyomda, [é. n.].
Kosztolányi Dezső. „Zolnai Gyulának, Budapest, 1920. december”. In Kosztolányi Dezső, Levelek – naplók, szerkesztette Réz Pál, 449–450. Budapest: Osiris Kiadó, 1996.
Kosztolányi Dezső. „most elmondom, mint vesztem el”: Kosztolányi Dezső betegségének és halálának dokumentumai. Szerkesztette Arany Zsuzsanna. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2010.
Kosztolányi Dezső. Esti Kornél. Szerkesztette Tóth-Czifra Júlia és Veres András. Kosztolányi Dezső összes művei: Kritikai kiadás. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2011.
Kosztolányi Dezső. „Babits Mihálynak, Budapest, 1905. november 2.”. In Kosztolányi Dezső, Levelezése I. 1901–1907, szerkesztette Buda Attila, 423–427. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2013.
Kosztolányi Dezső. „Babits Mihálynak, Szabadka, 1906. ápr. 3.”. In Kosztolányi Dezső, Levelezése I. 1901–1907, szerkesztette Buda Attila, 519–530. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2013.
Kosztolányi Dezső. „Brenner Józsefnek és ifj. Kosztolányi Árpádnak, Szabadka, 1906. március 14–17.”. In Kosztolányi Dezső, Levelezése I. 1901–1907, szerkesztette Buda Attila, 473–476. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2013.
Kosztolányi Dezső. „Milkó Izidornak, Budapest, 1907. február 5.”. In Kosztolányi Dezső, Levelezése I. 1901–1907, szerkesztette Buda Attila, 616–618. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2013.
Lengyel András. „Genézis és kompozíció viszonya az Esti Kornél-ban: Kosztolányi kísérlete az én-integritás bomlásának kompenzálására”. Forrás 32, 6. sz. (2000): 49–62.
Mikszáth Kálmán. Jókai Mór élete és kora. Szerkesztette Rejtő István, 2 köt. Mikszáth Kálmán összes művei: Regények és nagyobb elbeszélések 18–19. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960.
Móricz Zsigmond. Naplók: 1926–1929. Szerkesztette Cséve Anna és Szilágyi Zsófia Júlia. Budapest: Noran Könyvesház, 2012.
Neubauer, John és Szegedy-Maszák Mihály. „Topographies of Literary Culture in Budapest”. In History of Literary Cultures of East-Central Europe: Junctures and Disjunctures in the 19th and 20th Centuries, szerkesztette Marcel Cornis-Pope és John Neubauer, 2. köt. 162–175. Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 2006.
Rákai Orsolya. A teljes zenekar: Schöpflin Aladár és a társadalmi modernség irodalmi jelentősége. Budapest: EditioPrinceps, 2013.
Schöpflin Aladár. A magyar irodalom története a XX. században. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalat, 1937.
Schöpflin Aladár. „A magyar író”, in Schöpflin Aladár. Válogatott tanulmányok, 41–48. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1967.
Schöpflin Aladár. „Az új magyar irodalom: Ady Endre és Móricz Zsigmond”. In Schöpflin Aladár, Válogatott tanulmányok, 69–99. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1967.
Szajbély Mihály, „Irodalom és zsurnalizmus: Karl Kraus és Schöpflin Aladár írásai”, mint az irodalom médiatörténetének forrásai a 20. század lején, Tiszatáj 59, 2. sz. (2005): 66–74.
Széchenyi Ágnes. „Konzervatív kritika, fejlődő irodalom: Schöpflin Aladár és Horváth János kapcsolata”. Alföld 63, 7. sz. (2012): 74–85.
Szegedy-Maszák Mihály. Kosztolányi Dezső. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2010.
Szénási Zoltán. Néma várostrom: Népnemzeti tradicionalizmus és konzervatív kritika a magyar irodalmi modernség kontextusában 1920 előtt. Budapest: Universitas Kiadó, 2018.
Szilágyi Zsófia. Móricz Zsigmond. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2013.
Szilágyi Zsófia. Az éretlen Kosztolányi. Budapest: Kalligram Kiadó, 2017.
Thienemann Tivadar. Irodalomtörténeti alapfogalmak. Pécs: Danubia Könyvkiadó, 1931.
T. Szabó Levente. „Az irodalmi határidő megjelenése és a modern időbeliség új tapasztalata Gyulai Pálnál és kortársainál”. In Újrateremtett világok: Írások Cs. Gyimesi Éva emlékére, szerkesztette Berszán István, Gábor Csilla és Balogh F. András, 243–253. Budapest–Kolozsvár: Argumentum Kiadó, 2011.
Weber, Max. Gazdaság és társadalom: A megértő szociológia alapvonalai 1. Szociális kategóriatan. Fordította Erdélyi Ágnes. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
