MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
Barna Imre, Kenedi János, Sulyok Miklós és Várady Szabolcs, szerk. A Napló 1977–1982: Válogatás. Budapest: Minerva Kft., 1990.
Barna Imre. „Szöveget fordítunk, nem szavakat”. Várad 16, 12. sz. (2017): 93–105.
Bengi László. Az irodalom színterei: Irodalom és sajtó összefüggésrendszere a 20. század első évtizedeiben. Budapest: Ráció, 2016.
Bényi Csilla. „AL/Artpool Letter: Aktuális Levél 1983–1985”. Ars Hungarica 32, 2. sz. (2004): 405–434.
Bényi Csilla. „Egy underground lap a 70-es évekből: a Szétfolyóirat”. In Reflexió(k) vagy „mélyfúrások”? A kultúrakutatás változatai a „kulturális fordulat” után, szerkesztette Havasréti József és Szíjártó Zsolt, 187–201. Budapest–Pécs: Gondolat Kiadó – PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2008.
Bornstein, George. „Hogyan olvassuk a könyvoldalt?: Modernizmus és a szöveg materialitása”. Fordította Vince Máté. In Metafilológia 1: Szöveg – variáns – kommentár, szerkesztette Déri Balázs, Kelemen Pál, Krupp József és Tamás Ábel, 80–117. Filológia 2. Budapest: Ráció Kiadó, 2011.
Červenka, Miroslav. „The Semiotics of Samizdat”. In Samizdat Past & Present, edited by Tomaš Glanc, 21–30. Prague: Institute of Czech Literature – Karolinum Press, 2018.
Cseh-Varga Katalin. „Innovative Forms of the Hungarian Samizdat: An Analysis of Oral Practices”. Zeitschrift für Ostmitteleuropa-Forschung 65, 1. sz. (2016): 90–107.
Csizmadia Ervin. A magyar demokratikus ellenzék (1968–1988). I–III. köt. (Budapest: T-Twins Kiadó, 1995).
Dalos György. Viszlát, elvtársak!: A szocializmus végnapjai Kelet-Európában. Fordította Dunai Andrea, szerkesztette Christian Beetz és Olivier Mille. Budapest: Corvina, 2011.
Danyi Gábor. „Cenzúrán túl, nyomtatáson innen: A szamizdatok textualitása és történeti előzményei”. In Doromb, szerkesztette Csörsz Rumen István, 317–327. Közköltészeti tanulmányok 2. Budapest: Reciti, 2013.
Danyi Gábor. „Az ajándékozás művészete: A Szétfolyóirat terjesztési modellje a szamizdat jelenségének szemszögéből”. Irodalomtörténet 95, 1. sz. (2014): 48–67.
Danyi Gábor. „»és nevess a császári nyomdán!« A nyomtatás paródiája és az ellenkultúra l/áthatósága”. Irodalomtörténet 95, 1. sz. (2017): 81–94.
Danyi Gábor. „Harisnya, ablakkeret és szabad gondolat: A lengyel ellenzék szerepe az 1980-as évekbeli magyar második nyilvánosság kialakulásában”. Múltunk 62, 4. sz. (2019): 92–127.
Danyi Gábor. „Ujjlenyomatok a papíron: Néhány szó az Inconnu csoport szamizdat kiadványairól”. Tempevölgy 4. sz. (2021/4): 74–81.
Daughtry, J. Martin. „»Sonic Samizdat«: Situating Unofficial Recording in the Post-Stalinist Soviet Union”. Poetics Today 30, 4. sz. (2009): 27–65.
Demszky Gábor, Gyarmathy Katalin és Lévay Jenő szerk. Szamizdat ’81–89: Válogatás a Hírmondó című folyóiratból. Budapest: AB-Beszélő Kft., 1990.
Demszky Gábor, Rajk László és Sasvári Edit. Földalatti vonalak: Underground Lines – Untergrundlinien. Pécs: Jelenkor, 2000.
Eichwede, Wolfgang. „Szamizdat szigetcsoport”. In Szamizdat: Alternatív kultúrák Kelet- és Közép-Európában 1956–1989, szerkesztette Erika Rissmann, 16–33. Budapest: Stencil – Európai Kulturális Alapítvány, 2004.
Glanc, Tomaš. „Samizdat as a medium”. In Samizdat Past & Present, edited by Tomaš Glanc, 196–228. Prague: Institute of Czech Literature – Karolinum Press, 2018.
Hammer Ferenc. ...nem kellett élt vasalni a farmerbe: Mindennapi élet a szocializmusban: Tanulmányok. MaDok-füzetek 8. Budapest: Néprajzi Múzeum, 2013.
Hänsgen, Sabine. „The Media Dimension of Samizdat: The Präprintium Exhibition Project”. In Samizdat: Between Practices and Representations: Lecture Series at Open Society Archives, Budapest, February–June 2013, edited by Valentina Parisi, 47–60. [Budapest]: Central European University, Institute for Advanced Study, 2015. 49.
Haraszti Miklós. „Civil kurázsitól civil társadalomig”. Magyar Lettre Internationale 10, 38. sz. (2000): 55–58.
Havasréti József. Alternatív regiszterek. Budapest: Typotex, 2006.
Havasréti József. „Az Aktuális Levél esztétikája és (mediális) archeológiája”. In Havasréti József, Széteső dichotómiák: Színterek és diskurzusok a magyar neoavantgárdban, 43–74. Budapest–Pécs: Gondolat Kiadó – Artpool – PTE KMT, 2009.
Havasréti József. „»Független« bölcsészlapok Pécsen a nyolcvanas évek második felében”, Literatura 50, 1. sz. (2024): 3–15.
Háy János és Szirák Péter. „Látni azt, hogy hol vagy: Háy Jánossal Szirák Péter beszélget”. Alföld 69, 8. sz. (2018): 53–63.
Hirt, Günter und Wonders, Sascha ed. Präprintium: Moskauer Bücher aus dem Samizdat. Bremen: Edition Temmen, 1998.
Hodosán Róza. Szamizdat történetek. Budapest: Noran Kiadó, 2004.
K. Horváth Zsolt. „A gyűlölet múzeuma: Spions 1977–1978”. Korall 11, 39. sz. (2010): 119–144.
Kalmár Melinda. Ennivaló és hozomány: A kora kádárizmus ideológiája. Budapest: Magvető, 1998.
Kind-Kovács, Friederike and Labov, Jessie eds. Samizdat, Tamizdat, and Beyond: Transnational Media During and After Socialism. New York: Berghahn, 2013.
Kind-Kovács, Friederike. Written Here, Published There: How Underground Literature Crossed the Iron Curtain. Budapest – New York: CEU Press, 2014.
Kis János. Szabadságra ítélve: Életrajzi beszélgetések Meszerics Tamással és Mink Andrással. Budapest: Kalligram, 2021.
Kittler, Friedrich. Gramophone, Film, Typewriter. Translated by Geoffrey Winthrop-Young, Michael Wutz. Stanford–California: Stanford University Press, 1999.
Kliems, Alfrun. Underground Modernity: Urban Poetics in East-Central Europe, Pre- and Post-1989. Translated by Jake Schneider. Budapest – New York: CEU Press, 2021.
Komaromi, Ann. „The Material Existence of Soviet Samizdat”. Slavic Review 63, 3. sz. (2004): 597-618.
Komaromi, Ann. „Samizdat as Extra-Gutenberg Phenomenon”. Poetics Today 29, 4. sz. (2008): 629–667.
Kornis Mihály. Hol voltam, hol nem voltam. Pozsony: Kalligram, 2011.
Kürti Emese. Glissando és húrtépés: Kortárs zene és neoavantgárd művészet az underground magánterekben (1958–1970). Budapest: L’Harmattan Kiadó – Kossuth Klub, 2018.
Kürti Emese. „»Ne kérdezz, válaszolj!«: Az Aktuális Levél szerepe és módszertana a nyolcvanas évek magyarországi kultúrájában”. Enigma 26, 99. sz. (2020): 22–35.
Kürti Emese. A szabadság anti-esztétikája: Az első magyarországi happening. Hozzáférés: 2021. 09. 26. http://exindex.hu/index.php?l=hu&page=3&id=967.
Ledeneva, Alena, Bailey, Anna, Barron, Sheelagh, Curro Constanza and Teague, Elizabeth eds. The Global Encyclopedia of Informality: Understanding Social and Cultural Complexity, I. sz. London: UCL Press, 2018.
Lutzkanova-Vassileva, Albena. „Spoken Revolutions: Discursive Resistance in Bulgarian Late Communist Culture”. Poetics Today 30, 1 sz. (2009): 133–151.
Mészáros Tamás. „Kép–Írás, az első magyar szamizdat folyóirat”. In Hombár: Múzeumi tanulmányok, szerkesztette Nagy Vera, 287–305. Múzeumi Műhely 6. Hódmezővásárhely: Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ, 2011.
Németh Gábor és Sebők Zoltán. A mémek titokzatos élete: Németh Gábor és Sebők Zoltán beszélgetése. Pozsony: Kalligram, 2004.
Nóvé Béla. Tény/Soros: A magyar Soros Alapítvány első tíz éve. 1984–1994. Budapest: Balassi, 1999.
Papp Tibor. Múzsával vagy múzsa nélkül?: Irodalom számítógépen. [Budapest]: Balassi, 1992.
Parfianowicz-Vertun, Weronika. „Post-Gutenberg revolution?: On the Polish »second circulation« and Czech samizdat”. In Samizdat Past & Present, edited by Tomaš Glanc, 189–194. Prague: Institute of Czech Literature – Karolinum Press, 2018.
Parisi, Valentina, ed. Samizdat: Between Practices and Representations: Lecture Series at Open Society Archives, Budapest, February–June 2013. [Budapest]: Central European University, Institute for Advanced Study, 2015.
Rigal, Christian. „Hogy áll most az elektrografika? (1992)”. In Árnyékkötők/Shadow Weavers: Copy art, fax art, computer art (1989–2004), szerkesztette Dárdai Zsuzsa, fordította Gergelyi Mihály, 57–61. Budapest: Árnyékkötők Foundation, 2005.
Rissmann, Erika, szerk. Szamizdat: Alternatív kultúrák Kelet- és Közép-Európában 1956–1989. Budapest: Stencil – Európai Kulturális Alapítvány, 2004.
Skilling, H. Gordon. Samizdat and an Independent Society in Central and Eastern Europe. Basingstoke–London: MacMillan Press – St Antony’s College Oxford, 1989.
Sowiński, Paweł. Zakazana książka: Uczestniczy drugiego ubiegu 1977–1989. Warszawa: Instytut Politycznych Polskiej Akademii Nauk, 2011.
Sükösd Miklós. „A szamizdat mint tiposzféra: Földalatti nyomtatási kultúra és független politikai kommunikáció a volt szocialista országokban”. Médiakutató 14, 2. sz. (2013/2): 7–26.
Szemes Botond. „A magyar új hullám mediális közege és cselekvőhálózata: A lepukkant hangzás esztétikája”. Médiakutató 20, 3. sz. (2019): 55–63.
Szilágyi Márton. Forrásérték és poétika: Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója. Budapest: Reciti, 2017.
Szilágyi Sándor. A Hétfői Szabadegyetem és a III/III: Interjúk, dokumentumok. Budapest: Új Mandátum, 1999.
Tábor Ádám. A váratlan kultúra. Esszék a magyar neoavantgárd irodalomról és művészetről. Budapest: Balassi, 1997.
Tábor Ádám. „Hatvanas évek: a folytatás és a kezdet: Egy irodalmi szabadságharc kezdeteinek krónikája”. In Tábor Ádám, A váratlan kultúra: Esszék a magyar neoavantgárd irodalomról és művészetről, 15–60. Budapest: Balassi Kiadó, 1997.
Telesin, Julius. „Inside »Samizdat«”. Encounter 40, 2. sz. (1973): 25–33.
Tóth Károly Antal. „Az Ellenpontok rövid története”. In Tóth Károly Antal, Hova-tovább?: Az Ellenpontok dokumentumai, esszék, tanulmányok, 15–54. Szombathely: Savaria University Press, 1994.
Tóth Zsombor. A kora újkori könyv antropológiája: Kéziratos irodalmi nyilvánosság Cserei Mihály (1667–1756) írás- és szöveghasználatában. Budapest: Reciti, 2017.
Valuch Tibor. „Szalonpótló: A Napló 1977–1982”. Alföld 42, 8. sz. (1991): 94–96.
Várady Szabolcs. „Beszélgetés Halasi Zoltánnal”. In Várady Szabolcs, A rejtett kijárat: Versek, fordítások, próza, egyebek, 432–464. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2003.
Vogl, Joseph. „Médiummá válás: Galilei távcsöve”. Fordította Pataki Viktor. Tiszatáj 71, 2. sz. (2017): 68–75.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
