MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
Balázs Imre József. „Antropológiai szempontok a Gheorghiu-Dej korszak rövidprózájának megközelítéséhez”. In A sztálinizmus irodalma Romániában: Tanulmányok, szerkesztette Balázs Imre József, 63–91. Kolozsvár: Komp-Press, 2007.
Balázs Imre József, szerk. A sztálinizmus irodalma Romániában: Tanulmányok. Kolozsvár: Komp-Press, 2007.
Balázs Imre József. „A harmadik Forrás nemzedék irodalomtörténeti szerepe (Előszó)”. In A harmadik Forrás-nemzedék viszonyhálózatai: Tanulmányok, szerkesztette Balázs Imre József, 7–14. Kolozsvár: Komp-Press, 2022.
Balázs Imre József, szerk. A harmadik Forrás-nemzedék viszonyhálózatai: Tanulmányok. Kolozsvár: Komp-Press, 2022.
Barbu, Eugen. A gödör. Fordította Bálint Tibor. Budapest: Európa Kiadó, 1967.
Barbu, Eugen. A gödör. Fordította Bálint Tibor. Az eredetivel egybevetette Molnár Tibor. Bukarest: Kriterion Kiadó, 1978.
Bálint Tibor. „Vasöntők versenye”. Igazság, 1952. júl. 15., 1.
Bálint Tibor. „Ifjúmunkások beszélgetnek a kommunizmus nagyszerű távlatairól”. Igazság, 1952. szept. 10., 3.
Bálint Tibor. „Bródy Sándor: Húsevők”. Igaz Szó 9, 3. sz. (1961), 477.
Bálint Tibor. „Gelléri Andor Endre”. Utunk, 20, 20. sz. (1965): 10.
Bálint [Tibor], „Gelléri Andor Endre: Tréfa, csillagok”, Utunk 20, 42. sz. (1965): 6.
Bálint Tibor. „Katinka telke”, Falvak Dolgozó Népe 26, 43. sz. (1970): 4.
Bálint Tibor. Zokogó majom: Egy élhetetlen család kálváriája. Bukarest: Kriterion, 19702.
Bálint Tibor. Zarándoklás a panaszfalhoz. Bukarest: Kriterion Kiadó, 1978.
Bálint Tibor. Bábel toronyháza. Kolozsvár: Polis, 1996.
Beke György. „Miért ajánlom…”. Falvak Dolgozó Népe 26, 43. sz. (1970): 4.
Bertha Zoltán. Bálint Tibor. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1990.
Boia, Lucian. A román kommunizmus különös története (és szerencsétlen következményei). Fordította Vallasek Júlia. Kolozsvár: Koinónia, 2017.
Bottoni, Stefano. „A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma: A Földes László ügy”. Korall 18 (2004): 113–134.
Dávid Gyula. „Sánta angyalok utcája”. In Más térben: Bálint Tibor (1932–2002), szerkesztette Egyed Emese, 113–118. Kolozsvár: Komp-Press – Kolozsvár Társaság – Bálint Tibor Baráti Társaság, 2012.
Demeter Zsuzsa. Bálint Tibor: Esszék, tanulmányok. Budapest: MMA, 2022.
Egyed Emese, szerk. Más térben: Bálint Tibor (1932–2002). Kolozsvár: Komp-Press – Kolozsvár Társaság – Bálint Tibor Baráti Társaság, 2012.
Gálfalvi Zsolt. „Az elvarázsolt hétköznapok”. Igaz Szó 11, 10. sz. (1963): 567–572.
Gelléri Andor Endre. Összegyűjtött novellái. Szerkesztette Sz. Lódi Gabriella és Ungvári Tamás. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1964.
Földes László. „Ábrázolás és ítélet”. Utunk 13, 4. sz. (1958): 8.
Hornyák József. „Noé bárkája”. Utunk 23, 21. sz. (1968): 6.
Kálnoki Izidor. Az ördög bibliája: Egy kártyakirály tanításai. Budapest: Singer és Wolfner, 1905.
Kálnoki Izidor. A bacc-asztal mellől. Budapest: Schenk Ferenc, 1908.
Kálnoki Izidor. A helyi vonat. Budapest: Schenk Ferenc, 1911.
Kálnoki Izidor. Éjszakai kóborlások. Budapest: Schenk Ferenc, 1911.
Kálnoki Izidor. Füst és hamu. Budapest: Athenaeum Kiadó, 1913.
Kántor Lajos. „A kollektivizmus élménye felé”. Utunk 15, 47. sz. (1960): 2.
Létay Lajos, „C. n. [Felszólalás az írók országos értekezletén]”, Utunk 17, 7. sz (1962): 8.
Luhmann, Niklas. „Das Medium der Kunst”. In Niklas Luhmann, Schriften zu Kunst und Literatur, szerkesztette Niels Werber, 123–138. Frankfurt am Main: Suhrkamp, 2008.
Luhmann, Niklas. Schriften zu Kunst und Literatur. Szekesztette Niels Werber. Frankfurt am Main: Suhrkamp, 2008.
Marosi Péter. „Néhány novelláról”. Utunk 18, 21. sz. (1963): 4.
Mihail-Zamfirescu, George. Városszéli szerelem. Fordította Bálint Tibor. Bukarest: Irodalmi Kiadó, 1964.
Szajbély Mihály, szerk. Rózsaszín flastrom: Beszélgetések vajdasági írókkal. Szeged: JATE Szláv Filológiai Tanszék, 1995.
Szajbély Mihály. „Utószó” és „Modern annales”. In Rózsaszín flastrom: Beszélgetések vajdasági írókkal, szerkesztette Szajbély Mihály, 228–234, 241–245. Szeged: JATE Szláv Filológiai Tanszék, 1995.
Szerdahelyi Sándor. Budapesti Újságírók Alamanachja 1908-ra: A Magyar Bohémvilág. Budapest: Budapesti Ujságírók Egyesülete, 1908.
Trencsényi-Waldapfel Imre. „Sztálin és a költészet”. Tiszatáj 3, 4. sz. (1949): 229–240, 233–234.
Vulpes (Kálnoki) Izidor. „Hogyan készül az újság ma?”. In Budapesti Újságírók Alamanachja 1908-ra: A Magyar Bohémvilág, szerkesztette Szerdahelyi Sándor, 59–64. Budapest: Budapesti Ujságírók Egyesülete, 1908.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
