MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
Beke László. Ahogy azt Móricka elképzeli. Kézirat. 1972.
Baudrillard, Jean. A Rossz transzparenciája. Fordította Klimó Ágnes. Budapest: Balassi Kiadó – BAE Tartóshullám–Intermedia, 1997.
Bényi Csilla. „Underground/alternatív/szamizdat irodalmi és képzőművészeti periodikumok bibliográfiája”. In Né/ma?: Tanulmányok a magyar neoavantgárd köréből, szerkesztette Deréky Pál és Müllner András, 348–366. Budapest: Ráció Kiadó, 2004.
Bényi Csilla. „Egy underground lap a 70-es évekből: a Szétfolyóirat”. In Reflexió(k) vagy „mélyfúrások”? A kultúrakutatás változatai a „kulturális fordulat” után, szerkesztette Havasréti József, Szíjártó Zsolt. 187–201. Budapest–Pécs: Gondolat – PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2008.
Bozóki András. „A magyar demokratikus ellenzék: önreflexió, identitás és politikai diskurzus”. Politikatudományi Szemle 19, 2. sz. (2010): 7–45.
Cseh Gergő Bendegúz, Kalmár Melinda és Pór Edit, szerk. Zárt, bizalmas, számozott: Tájékoztatáspolitika és cenzúra 1956–1963: Dokumentumok. Budapest: Osiris Kiadó, 1999.
Cseh Gergő Bendegúz, Kenedi János és Palasik Mária, „A hálózati személy szerepe és rendeltetése a diktatúra útvonalán: A Kádár-korszak egyik kirakatpere: a párt irányelveitől a sajtópropagandájáig”. In Kádárizmus átereszek, szerkesztette Kozák Gyula, 63–115. Évkönyv XVII. Budapest: 1956-os Intézet, 2010.
Danyi Gábor. „Az ajándékozás művészete: A Szétfolyóirat terjesztési modellje a szamizdat jelenségének szemszögéből”. Irodalomtörténet 95, 1. sz. (2014): 48–67.
Danyi Gábor. Az írógép és az utazótáska: Szamizdat irodalom Magyarországon 1956–1989. Pécs: Kronosz Kiadó, 2023.
Gumbrecht, Hans-Ulrich. Szellemtudományok – mi végre?: Budapesti előadások. Fordította Nemeskéri Luca, Lénárt Tamás, Vincze Ferenc, Vásári Melinda és Kelemen Pál. Budapest: Kijárat Kiadó, 2013.
Hajnóczy Péter. A halál kilovagolt Perzsiából. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980.
Klaniczay Júlia és Sasvári Edit, szerk. Törvénytelen avantgárd: Galántai György balatonboglári kápolnaműterme 1970–1973. Budapest: Artpool – Balassi Kiadó, 2003.
Konrád György. Antipolitika. Budapest: AB Független Kiadó, 1986.
Nagy Csaba. A magyarországi szamizdat bibliográfiája 1981–1989. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1990.
Perneczky Géza. A háló: Alternatív művészeti áramlatok a folyóirat-kiadványok tükrében 1968–1988. Budapest: Héttorony Könyvkiadó, 1991.
Radnóti Sándor. „Valami az első szamizdat-verseskötetről”. Beszélő 2, 5–6. sz. (1982): 103–110.
Rajk László. A tér tágassága: Életútinterjú. Szerkesztette Mink András. Budapest: Magvető, 2019.
Rancière, Jacques. „Az esztétika mint politika”. Fordította Bakcsi Botond. Helikon 59, 4. sz. (2013): 489–506.
Rancière, Jacques. Esztétika és politika. Fordította Jancsó Júlia. Budapest: Műcsarnok, 2009.
[Szentjóby] St. Auby Tamás. FIKA. Budapest: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, 2013.
Sükösd Miklós. „A szamizdat mint tiposzféra: Földalatti nyomtatási kultúra és független politikai kommunikáció a volt szocialista országokban”. Médiakutató 14, 2. sz. (2013): 7–26.
Szabó László. „Jegyzetek a belvárosi nagyfiúkról”. Népszabadság, 1966. ápr. 19., 6.
Szabó László. „Happening a kriptában”. Népszabadság, 1973. dec. 16., Vasárnapi melléklet 2.
Tábor Ádám. „Hatvanas évek: a folytatás és a kezdet: Egy irodalmi szabadságharc kezdeteinek krónikája”. In Tábor Ádám. A váratlan kultúra: Esszék a magyar neoavantgárd irodalomról és művészetről, 15–35. Budapest: Balassi Kiadó, 1997.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
