MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
1000. [Gyulai Pál]. „Erdélyi levelek, XVI.”, Pesti Napló, 1853. jan. 25., 1–2.
Barabási Albert-László. Behálózva: A hálózatok új tudománya: Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben. Fordította Vicsek Mária. Budapest: Magyar Könyvklub, 2003.
Barabási Albert-László. Villanások: A jövő kiszámítható. Fordította Kepes János. Budapest: Nyitott Könyvműhely, 2010.
Brake, Laurel. „»Time’s Turbulence«: Mapping Journalism Networks”. Victorian Periodicals Review 44, 2. sz. (2011 [Victorian Networks and the Periodical Press]), 115–127.
Brooker, Peter és Thacker, Andrew. „General Introduction”. In The Oxford Critical and Cultural History of Modernist Magazines I: Britain and Ireland 1880–1955, szerk. Peter Brooker and Andrew Thacker, 1–25. Oxford, New York: Oxford University Press, 2009.
Budapest etnikai adatbázisa (1850–1950). https://www.kshkonyvtar.hu/bea_1850_1950/#
Csikós Gréta. „1844 Elindul az Életképek divatrovata: Szlávy Sarolta divatlevelei a nemzetépítés szolgálatában”. Történetek az irodalom médiatörténetéből, szerkesztette Hansági Ágnes és Szajbély Mihály. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2025
Emich Gusztáv és Pákh Albert. „Előfizetési felhívás a Szépirodalmi Lapok april-juniusi folyamára”. Szépirodalmi Lapok 1, 20. sz. (1853. márc. 10.): 320.
Fagg, John, Pethers, Matthew és Vandome, Robin. „Introduction: Networkes and the Nineteenth-Century Periodical”. American Periodicals 23, 2. sz. (2013), 93–104.
Festetics Leo. „Előfizetési felhivás a »Délibáb« »nemzeti szinházi lap« 1853-ik évi január juniusi folyamára”, Pesti Napló, 1852. dec. 5., [4].
Festetics Leo. „Előfizetési felhívás a Déli-Báb. »Nemzeti szinházlap« 1853- január-juniusi folyamára”, Pesti Napló, 1852. dec. 7., [4.]
Gyulai Pál. Levelezése 1843-tól 1867-ig. Szerkesztette Somogyi Sándor. A magyar irodalomtörténetírás forrásai: Fontes ad historiam literariam Hungariae spectantes 4. 140–141. Budapest: Akadémai Kiadó, 1961.
Habermas, Jürgen. Strukturwandel der Öffentlichkeit: Untersuchungen zu einer Kategorie der burgerlichen Gesellschaft: Mit einem Vorwort zur Neuauflage 1990. Frankfurt am Main: Suhrkamp Verlag, 1954.
Habermas, Jürgen. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltása. Fordította Endreffy Zoltán. Budapest: Gondolat Kiadó, 1971.
Hansági Ágnes. Tárca–regény–nyilvánosság: Jókai Mór és a magyar tárcaregény kezdetei. Ráció-Tudomány 19. Budapest: Ráció Kiadó, 2014.
Hansági Ágnes. „Kemény Zsigmond, a Pesti Napló, az »olvasási vágy« és egy drámai költemény”. In Hansági Ágnes, Láthatatlan limesek: Határjelenségek az irodalomban, 144–180. Balatonfüred: Tempevölgy Könyvek, 2018.
Hansági Ágnes. Irodalmi kommunikáció és műfajiság: Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2022.
Hansági Ágnes. „Jókai Mór és az esztétika”. In Jókai Mór és a tudományok, szerkesztette Eisemann György és Rózsafalvi Zsuzsanna, 121–146. Budapest: MTA – HUN REN, 2025.
Imre László. Féléves folyóirat – évszázados tanulságokkal: Szépirodalmi Lapok (1853). Irodalomtörténeti Füzetek 186. Budapest: Reciti Kiadó, 2022.
Jókai Mór. „Felszolitás irótársaimhoz!”. Pesti Napló, 1852. dec. 7., [4].
Jókai Mór. „Nyilatkozat”. Hölgyfutár, 1854. márc. 8., [217].
Jókai Mór. Cikkek és beszédek (1850–1860) II. Szerkesztette H. Törő Györgyi. Jókai Mór összes művei: Cikkek és beszédek 5. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1968.
Jókai Mór. Levelezése (1833–1859). Szerkesztette Kulcsár Adorján. Jókai Mór összes művei: Levelezés 1. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971.
Jókay Móricz, Ásvai. „Magyar népvilág: Apró regék a régi jó időkből [bevezető]”. Délibáb 1, 1:8. sz. (1853): 243–244.
Kelemen Mór. „Előfizetés falun”. Budapeti Viszhang 2, 4. sz (1853. jan. 13.): [4]
Kittler, Friedrich A. Aufschreibesysteme 1800/1900. München: Fink Verlag, 1985.
Kittler, Friedrich A. Grammophon Film Typewriter. Berlin: Brinkmann & Bose Verlag, 1986.
Kittler, Friedrich. Discourse Networks 1800/1900. Fordította Michael Metteer és Chris Cullens. A kísérőtanulmányt írta David E. Wellberry. Stanford: Stanford University Press, 1990.
Kittler, Friedrich. Gramophone, Film, Typewriter. Fordította és a kísérőtanulmányt írta Geoffrey Winthrop-Young és Michael Wutz. Stanford: Stanford University Press, 1999.
Kőváry László. „A nőnem szellemi nagysága”. Délibáb 1, 1:9. sz. (1853): 261–265; Délibáb 1, 1:10. sz. (1853): 293–297.
Lakatos Éva. Bevezető. In Lakatos Éva, A magyar színházi folyóiratok bibliográfiája (1778–1848), Studia Theatralica 1, 9–11. Szombathely: Savaria University Press, 2011.
Murphy, J. Stephen és Gaipa, Mark. „You might also like…: Magazin Networks and Modernist Tastemaking in the Dora Marsden Magazines”. The Journal of Modern Periodical Studies 5, 1. sz. [Special Issue: Visualizing Periodical Networks] (2014): 27–68.
N. n. „Budapesti hírvivő”. Divatcsarnok 2, 60. sz. (1854. okt. 30): 1409–1413.
N. n. „Fővárosi Hirtár”. Pesti Napló, 1852. dec. 8., [3].
N. n. „Irodalmi mozgalmak”. Budapesti Viszhang 1, 2:25 (1852): [2–3].
N. n. „Lapegyesülés”. Délibáb 1, 1:16. sz. (1853): 514.
N. n. „Mi ujság?”. Budapesti Viszhang [Új folyam] 1, 10. sz. (1854): 315–320.
Nagy Ignác. „Ezen nyilatkozathoz”. Hölgyfutár, 1854. márc. 8., [217].
Nikolajeva, Maria. „Children’s Literature as a Cultural Code: A Semiotic Approach to History”. In Aspects and Issues in the History of Children’s Literature, szerkesztette Maria Nikolajeva, 39–48. Westport/Connecticut, London: Greenwood Press, 1995.
Nikolajeva, Maria. Children’s Literature comes of age: toward a new aesthetic. London, New York: Routledge, 1996.
Nikolajeva, Maria. „Narrative theory and children’s literature”. In International Companion Encyclopedia of Children’s Literature 1, szerkesztette Peter Hunt, 166–178. London, New York: Routledge, 2004.
Pap Gábor. „Balatönfölvidéki levelek, 2.”. Hölgyfutár, 1854. márc. 6., 211–212.
Pap Kovács Gábor. „Utiképek és eszmék: B.-Füredtől Komáromig”. Hölgyfutár, 1854. febr. 20., 161–164.
Philpotts, Matthew. Defining the Thick Journal: Periodical Codes and Common Habitus. In What is a Journal? Towards a Theory of Periodical Studies. MLA 2013: Special Session. https://jvc.oup.com/2012/12/24/what-is-a-journal-mla2013/
Szilágyi Sándor. „Hölgyeinknek”. Budapesti Viszhang 1, (1852. máj. 2.): [o. n.]
Török Zsuzsa. „Ügyhöz nem illő öblös rikoltozás: A nőirók körüli pánik a 19. század közepén”. In Angyal vagy démon: Tanulmányok Gyulai Pál Irónőink című írásáról, szerkesztette Török Zsuzsa. Hagyományfrissítés 4, 65–96. Budapest: Reciti Kiadó, 2016.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
