Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Jókai „Charivari” című rovatai

Jókai is az Európa-szerte ismert lap címét vette kölcsön, amikor 1848. március 23-án az Életképek „Mi hír Budán?” című rovatát „Charivari”-ra keresztelte át.1 Ez a divatlapnak csupán egyetlen cikksorozata volt, ezért az összevetése a humorisztikus periodikákkal első látásra meglepőnek tűnhet, ugyanakkor azt gondolom, nem hagyható ki a felsorolásból. Már csak azért sem, mert háromnegyed év alatt 40–50 adomát közölt ebben a rovatban.2 Jókai bizonyára számíthatott azoknak az olvasóknak a figyelmére, akik ismerték és kedvelték az „eredeti” Charivarit, hiszen az azonos cím hasonló tartalmat vetített előre. Az is feltételezhető, hogy ezzel a gesztussal már ekkor tiszteletét akarta kifejezni Lauka kezdeményezése és élclapszerkesztői munkássága előtt – Jókai elköteleződése az élclap mint újságtípus mellett ugyanis tagadhatatlan. Az Életképek „Charivari” című rovatában adta közre Jókai többek között a 12 pont paródiáját: a negyedik pontban a magyar emberek rangokhoz, címekhez való ragaszkodását és az abból következő viselkedési normákat gúnyolta ki (ugyanebben a témában találta meg a humor forrását A milyen democraták vagyunk mi? című írásában is):3

„4. Törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben. Nagyon helyes. A’ grófokat mind degradálni kell, legyenek nemes emberek. A’ parasztokat pedig együl [sic!] egyig nemes emberekké kell tenni. Czimereket adni nekik. Legyen az egész világ nemes ember és táblabiró. A’ zsidókat meg kell keresztelni, akkor aztán azok is egyenlők lesznek. A’ czimeket egyszerűsíteni kell, ne legyenek nagyságosak, méltóságosok, excellentiások, nemzetesek és circumspectusok, hivassék minden ember tekintetes úrnak, feleségeik pedig tekintetes asszonynak. A’ gazdának nem szabad többé a’ szolgálót felpofozni, hanem csak az inast, mint szinte a’ gazdasszony se emeljen sodrófát az inasra, hanem csak a’ szolgálóra, ezt kívánja a’ polgári egyenlőség.”4

Bár az Életképek az 1848. december 31-i lapjával megszűnt, Jókai nem engedte el olyan könnyen ezt a nevet: „Charivari” címen indított rovatot 1849-ben a debreceni Esti Lapokban is. Továbbra is rendkívül fontosnak tartotta az adomák gyűjtésének és közlésének folytonosságát, amit jól érzékeltet az a tény, hogy az Esti Lapok „öt hónapja alatt 120-130 adoma jelent meg”5 Jókai szerkesztésében.

1	Sándor István, „Adomák és adomafunkciók Jókai életművében”, in Az élő Jókai, szerk. Nagy Miklós és Kerényi Ferenc, 65–87 (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum – Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, 1981), 68.
2	Uo.
3	Jókai Mór, „Milyen democraták vagyunk mi?”, Az Üstökös 14, 31. sz. (1871): 361–365.
4	Jókai Mór, „Charivari”, Életképek 6, 1:14. sz. (1848. márc. 26.): 415–416, 416.
5	Sándor, „Adomák és adomafunkciók…”, 69.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero