Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók

A sajtó érdeklődéssel fogadta Jókai új vállalkozását: az előfizetési felhívás közlését követően több lap is reflektált A Nagy Tükör programjára. A Budapesti Viszhang azt emelte ki, hogy minden ötödik vasárnapon kérlelhetetlen pontossággal fog megjelenni,1 ami azonban később nem teljesült. A Hölgyfutár, amely az önkényuralom alatt a humorisztikus irodalom egyetlen felületeként szolgált, szembeállította Jókai szépirodalmi munkásságát humoros írásaival, élclapszerkesztői tevékenységével:

„Szerkeszti a humorában páratlan Jókai Mór, kitől azonban sokkal szivesebben venné a közönség, ha ily burleszk ephemer becsű históriák helyett oly gyönyörű regényeket irna, mint a »Kárpáthi Zoltán« meg a »Magyar Nábob«. Azonban tartozunk vele Jókainak, hogy kimondjuk, mikép neki az efféle dolgok pusztán múlatságúl szolgálnak akkor, ha becses irodalmi foglalkozásaiban – kifárad.”2

A lap szerkesztői tehát iróniával kezelték a leendő élclapot, lényegében elnézték a nagyra becsült Jókainak ezt a „mulatságot”, amennyiben a szerző csak amolyan kiegészítő szabadidős tevékenységnek, szórakozásnak tekinti a regényírás mellett. Ezzel szemben a Pesti Napló recenzense dicsérte Jókait amiatt, hogy egy kicsit más szerepbe lép, mulattatja a népet, és nem csak „gyönyörű regényeket ír”. Emellett pozitívumként említette a lap kedvező árát, amely meglátása szerint minden bizonnyal hozzá fog járulni a sikerhez:

„Megjelen a »Nagy tűkör« 3 ives fűzetekben, minden fűzet 10–20 képpel. Egy évfolyam áll tiz fűzetből. Az egész évfolyam előfizetési ára 2 pfrt. [...] Jókai humorja a »Nagy tükörben« tágas tért nyerend. A vállalat korszerüségét igazolja a derült pillanatokhoz való jogosultsága a sokszor bús magyarnak. És e vállalat olcsó áron juttatja nekünk a jó kedvet. Most a bor is drága, tehát méltánylatot érdemel Jókai, hogy szép regények irására forditható idejét felderitésünkre szenteli ez uton.”3

1	N. n., „Hírcsengettyü”, Budapesti Viszhang 1, 45. sz. (1856): 370–371.
2	N. n., „Hirharang”, Hölgyfutár, 1856. okt. 27., 1005–1006, 1005.
3	N. n., „Pest, oct. 27”, Pesti Napló, 1856. okt. 28., [2.]

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero