MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
A magyar nyelv értelmező szótára II, szerkesztette Bárczi Géza és Országh László. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960.
A Nagy Tükör (Pest, 1858) [A Petőfi Irodalmi Múzeum periodikagyűjteménye], pim.hu, hozzáférés: 2024. 06. 13., https://pim.hu/en/node/47287
Bereczzz Károly [Berecz Károly]. „Rúgott csillagok”. A Nagy Tükör 3, 7–8. sz. (1858): 171.
Foucault, Michel. „Mi a szerző?”. Fordította Erős Ferenc és Kicsák Lóránt. In Michel Foucault. Nyelv a végtelenhez: Tanulmányok, előadások, beszélgetések, szerkesztette Sutyák Tibor, 119–145. Debrecen: Latin Betűk Alapítvány, 2000.
Gaál György. A’ tudós palótz, avagy Furkáts Tamásnak Mónosbélbe lakó sógor-urához írtt levelei. 6. köt. Pest: Konrád Adolf Könyvtáros, 1803–1804.
Genette, Gérard. „A szerzői név”. Fordította Saly Noémi. Helikon 38, 3–4. sz. (1992): 523–535.
Genette, Gérard. Metalepszis: Az alakzattól a fikcióig. Fordította Z. Varga Zoltán. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2006.
Gosztola Annamária. „Szeremlei [sic!] Miklós litográfus (1803–1875)”. Művészettörténeti Értesítő 34, 1–2. sz. (1985): 11–31.
Gulyás Pál. Magyar írói álnév lexikon: A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1956.
Hansági Ágnes. „»...hang visszhangra lel«: Dialógusforma és többhangúság Vörösmarty Mihály lírájában”. In „Vendégek közt vendég”: Poétikai örökség és szöveghagyomány: Vörösmarty az ezredforduló után, szerkesztette Hansági Ágnes és Hermann Zoltán, 229–234. Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány Kiadó, 2020.
[I]mpolyticus láptyű művész [Jókai Mór]. „Criticai levelek a Nagy Tükörre minden országból”. A Nagy Tükör 3, 3. sz. (1858): 79–80.
Jókai Mór. „Charivari”. Életképek 6, 14. sz. (1848): 415–416.
Jókai Mór. „A magyar néphumorról”. Vasárnapi Ujság 7, 6–7. sz. (1860): 61–63, 75–78.
Jókai Mór. „Milyen democraták vagyunk mi?”. Az Üstökös 14, 31. sz. (1871): 361–365.
Jókai Mór. „Az én kortársaim”. In A Kisfaludy-Társaság Évlapjai: Új Folyam. 7. kötet. Pest: Athenaeum Nyomdája, 1871–1872, 239–280.
Jókai Mór. „Negyven év viszhangja”. Nemzet, 1883. aug. 19., [5–7.]
Jókai Mór. „A látható Isten”. In Jókai Mór, Életemből I: Igaz történetek. Örök emlékek. Humor. Útleírás, 20–32. Budapest: Révai Testvérek, 1898.
Jókai Mór. „Ki hát az a Kakas Márton?”. In Jókai Mór. Életemből I: Igaz történetek. Örök emlékek. Humor. Útleírás, 428–435. Budapest: Révai Testvérek, 1898.
[Jókai Mór]. „[lábjegyzet]”. A Nagy Tükör 3, 5. sz. (1858): 95.
[Jókai Mór]. „[lábjegyzet]”. A Nagy Tükör 3, 7–8. sz. (1858): 171–178.
Jókai Mór. Levelezése (1833–1859). Szerkesztette Kulcsár Adorján. Jókai Mór összes művei: Levelezés 1. Budapest: Akadémiai, 1971.
Kakas Márton [Jókai Mór]. „A rejtélyes csontváz”. A Nagy Tükör 3, 4. sz. (1858): 95–96.
Kakas Márton [Jókai Mór]. „Minta szinbirálat vagy »ez az út a halhatatlanságra«”. A Nagy Tükör 3, 2. sz. (1858): 33–35.
Kakas Márton [Jókai Mór]. „Pirongatorium”. A Nagy Tükör 3, 9–10. sz. (1858): 190–191.
Keszler Borbála és Lengyel Klára. „A népetimológia (szóértelmesítés) és a szóferdítés”. In Kis magyar grammatika, szerkesztette Keszler Borbála és Lengyel Klára, 170. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2019.
Kisfaludy Károly. „Tollagi Jónás viszontagságai: Tulajdon leveleiből”. In Kisfaludy Károly. Minden munkái I., szerkesztette Bánóczi József. Bevezetőt írta Galamb Sándor, 93–162. Budapest: Franklin-Társulat Kiadó, 1903.
Kiss A. Kriszta. „Egy »nyelvi álarc« születése és kiteljesedése: Kakas Márton, Jókai »házi szelleme«”. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum 35, 4–5. sz. (2020): 259–275.
Köpeczi Béla. „A vadember jelképe Közép- és Kelet-Európában”. Irodalomtörténet 11, 1. sz. (1979): 79–89.
Kuczka Péter – Szerdahelyi István. „Utópisztikus irodalom”. In Világirodalmi lexikon, főszerkesztő (I–XI.): Király István, (XII–XIX.): Szerdahelyi István, felelős szerkesztő (I–XI.): Szerdahelyi István, (XIII–XIX.): Juhász Ildikó, 16:258–259. 19 köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970−1996.
Landgraf Ildikó. „Jókai anekdotái”. In Jókai & Jókai, szerkesztette Hansági Ágnes és Hermann Zoltán, 135–151. Budapest: L’Harmattan Kiadó – Károli Gáspár Református Egyetem, 2013.
Lauka Gusztáv. „Vidéki szemle”. Pesti Divatlap 14, 49. sz. (1847): [1–2.]
Lauka Gusztáv. „Nyilatkozat a »Magyar Charivari« tárgyában”. Kossuth Hirlapja, 1848. nov. 9., 501.
Lauka Gusztáv. „Program: Dongó (magyar charivari)”. Marczius Tizenötödike 1, 39. sz. (1848): 157.
Magyar sajtójogi szabályok annotált gyűjteménye 1848–1989, szerk. Paál Vince (Budapest, 2017), 59.
McHale, Brian. „A Poet May Not Exist”. In The Faces of Anonymity: Anonymous and Pseudonymous Publication from the Sixteenth to the Thwentieth Century, szerkesztette Robert Griffin, 233–252. New York: Palgrave Macmillan, 2013.
Miklós Elemér. „Lauka Gusztáv I”. Pedagógiai Műhely 8, 4. sz. (1982): 39–43.
Miklóssy János. „Jókai élclapjairól”. Irodalomtörténet 15, 4. sz. (1983): 956–965.
Morlin Adorján. „A magyarnyelvű élclapok első évtizedei (1848–1858)”. Magyar Könyvszemle 67, 2. sz. (1943): 166–183.
N. n. [Lauka Gusztáv]. „Bevezetésül”. Charivari 1, 1. sz. (1848): 1.
N. n. „Budapesti hirharang”. Hölgyfutár, 1858. febr. 18., 155–156.
N. n. „Előfizetési felhívás az Üstökösre”. Az Üstökös 16, 51. sz. (1873): 601.
N. n. „Fogalomzavar”. A Nagy Tükör 3, 2. sz. (1858): 41.
N. n. „Hírcsengettyü”. Budapesti Viszhang 1, 45. sz. (1856): 370–371.
N. n. „Hírcsengettyü”. Budapesti Viszhang 1, 47. sz. (1856): 386.
N. n. „Hírcsengettyü”. Budapesti Viszhang 1, 48. sz. (1856): 394.
N. n. „Hirharang”. Hölgyfutár, 1856. dec. 20., 1103–1104.
N. n. „Hirharang”. Hölgyfutár, 1856. nov. 12., 1057–1058.
N. n. „Hirharang”. Hölgyfutár, 1856. okt. 27., 1005–1006.
N. n. „Hirvásár”. Nővilág 1, 35. sz. (1857): 555.
N. n. „Irodalom és müvészet”. Vasárnapi Ujság 4, 45. sz. (1857): 486.
N. n. „Irodalom és müvészet”. Vasárnapi Ujság 5, 8. sz. (1858): 93.
N. n. „Pályajutalmak!”. Vasárnapi Ujság 2, 23. sz. (1855): 184.
N. n. „Pest, dec. 17.”. Pesti Napló, 1856. dec. 17., [2.]
N. n. „Pest, oct. 27.”. Pesti Napló, 1856. okt. 28., [2.]
N. n. „Pest. nov. 11.”. Pesti Napló, 1856. nov. 11., [2.]
N. n. „Somogyi adomák”. A Nagy Tükör 3, 6. sz. (1858): 147.
N. n. „Szerkesztői mondanivalók”. Vasárnapi Ujság 3, 11. sz. (1856): 96.
N. n. „Szerkesztői mondanivalók”. Vasárnapi Ujság 3, 17. sz. (1856): 148.
N. n. „Szerkesztői mondanivalók”. Vasárnapi Ujság 3, 8. sz. (1856): 68.
Németh Zoltán. „Az álnév mint álnév”. Irodalmi Szemle 38, 8. sz. (2014): 12–25.
P. Csizm. [Jókai Mór]. „Jelentés”. A Nagy Tükör 3, 9–10. sz. (1858): 189.
P. Szathmári Károly. „Bernát Gáspár meghalt!”. Magyar Polgár, 1873. jan. 8., [2.]
Politikus csizmadia [Jókai Mór]. „Politikai körút gyalog”. A Nagy Tükör 3, 1. sz. (1858): 1–3.
Politikus csizmadia [Jókai Mór]. „Politikai körút gyalog”. A Nagy Tükör 3, 2. sz. (1858): 25–26.
Politikus csizmadia [Jókai Mór]. „Politikai körút gyalog”. A Nagy Tükör 3, 3. sz. (1858): 49–50.
Politikus csizmadia [Jókai Mór]. „Politikai körút gyalog”. A Nagy Tükör 3, 5. sz. (1858): 93–94.
Politikus csizmadia [Jókai Mór]. „Politikai körút gyalog”. A Nagy Tükör 3, 6. sz. (1858): 121–123.
Politikus csizmadia [Jókai Mór]. „Politikai körút gyalog”. A Nagy Tükör 3, 7–8. sz. (1858): 169–171.
Révész Emese. Mentés másként: Könyvillusztráció tegnapról mára. Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány Kiadó, 2020.
Richter, Joseph. Abc: Buch für grosse Kinder. Wien: Kurzbeck, 1782.
Richter, Joseph. Neues Abc: Buch für grosse Kinder. Wien: Kurzbeck, 1798.
Sándor István. „Adomák és adomafunkciók Jókai életművében”. In Az élő Jókai, szerkesztette Nagy Miklós és Kerényi Ferenc, 65–87. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum – Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, 1981.
Schöpflin Aladár. „Jókai és A Nagy Tükör”. Tükör 5, 4. sz. (1938): 298–299.
Séra László. „A politikai karikatúrák humoros és retorikai elemei”. Apertúra, 2009. nyár, hozzáférés: 2024. 07. 23., http://apertura.hu/2009/nyar/sera
Severus [Zerffi Gusztáv]. „Irodalmi ABC Severustól: Lauka Gusztáv”. Honderü 5, 12. sz. (1847): 229–230.
Smith, Sidonie és Watson, Julia. Reading Autobiography: A Guide for Interpreting Life Narratives. Minneapolis: London – Minnesota UP, 2001.
Szabó László. Jókai élete és művei. Budapest: Budapesti Hirlap Ujságvállalata Kiadó, 1904.
Szajbély Mihály. „»Lám megmondtam: perverzió«: Csáth-olvasásnyomok Jókai Dekameronjában”. Tiszatáj 68, 5. sz. (2014): 127–141.
Szarvas Gábor. „cz vagy c?”. In Magyar Nyelvőr, 17. kötet, szerkesztette Szarvas Gábor, 412–413. Budapest: Hornyánszky Viktor Sajtója, 1888.
Szávay Gyula. Győr: Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével. Győr: Szabad Királyi Város Törvényhatósága Kiadó, 1896.
Szini Gyula. „Régi lapok fölé hajolva”. Nyugat 4, 1. sz. (1911): 36–43.
Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. 3. kötet. Budapest: Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, 1980.
Szőke Oktáv. „Lauka Gusztáv”. Magyar Géniusz 11, 36. sz. (1902): 580–581.
Tamás Ágnes. Nemzetiségek görbe tükörben: 19. századi nemzetiségi sztereotípiák Magyarországon. Budapest: Kalligram Kiadó, 2014.
Tamás Ágnes. „Talpra magyar, hí az urna!”: Választások és választási kampányeszközök élclapokban (1867–1875). Szeged: Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány Kiadó, 2020.
[Th. Z.]. „A Fliegende Blätter”. Fővárosi Lapok, 1893. aug. 12., 1791.
Tótfalusi István. „szatüruszok”. In Tótfalusi István Ki kicsoda az antik mítoszokban?, 223. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó, 1993.
Törs Kálmán. „Bernát Gáspár”. Vasárnapi Ujság 20, 2. sz. (1873): 18–19.
Tyúkapjafy Márton [Jókai Mór]. „A száműzött »Z«”. A Nagy Tükör 3, 4. sz. (1858): 99–101.
Urbán Aladár. „Az Öreg ABC-től a Király Tanácsadójá-ig: Vas Gereben népfelvilágosító kiadványai 1848 tavaszán”. Magyar Könyvszemle 119, 2. sz. (2003): 234–241.
Vincze Ferenc. „A karikatúrától a képregényig: Jellem- és helyzetkomikum a 19. századi karikatúrákban”. In Képregénykultúrák, műfajok, gyakorlatok: Tendenciák a kortárs magyar képregényben és képregénykutatásban III, szerkesztette Maksa Gyula és Vincze Ferenc, 13–51. Budapest: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, 2020.
Voigt Vilmos, „Charivari”. In Világirodalmi lexikon, főszerkesztő (I–XI.): Király István, (XII–XIX.): Szerdahelyi István, felelős szerkesztő (I–XI.): Szerdahelyi István, (XIII–XIX.): Juhász Ildikó, 2: 174–175. 19 köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996.
Vörösmarty Mihály. „Mit csinálunk?”. In Vörösmarty Mihály Összes művei III: Kisebb költemények III. (1840–1855), szerkesztette Horváth Károly és Tóth Dezső, 97. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962.
Zvara Edina. „Gaál György (1783–1855), a mesegyűjtő tudós könyvtáros: Egy javított életrajz”. Ethnographia 126, 3. sz. (2015): 79–92.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
