Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Bibliográfia

Bornstein, George. „Hogyan olvassuk a könyvoldalt?: Modernizmus és a szöveg materialitása (2001)”. Fordította Vince Máté. In Metafilológia 1: Szöveg – variáns – kommentár, szerkesztette Déri Balázs, Kelemen Pál, Krupp József és Tamás Ábel, Filológia 2, 80–117. Budapest: Ráció Kiadó, 2011.

Bükyné Horváth Mária. „A Landerer-család és nyomdászati vállalkozásai”. Magyar Könyvszemle 82, 1. sz. (1966): 27.

Dede Franciska. Tudomány, művelődés, közhasznúság: Heckenast Gusztáv magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztő és közhasznú kiadványai. In A vállalkozó és a kultúra: Heckenast Gusztáv, a legendás könyvkiadó (1811–1878), szerkesztette Lipták Dorottya, Kulturális örökség 3, 135–178. Budapest–Eger: Kossuth Kiadó – Esterházy Károly Főiskola, 2012.

Dézsi Lajos. Báró Jósika Miklós 1794–1865. Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 1916.

Farkas Katalin. Magyar függetlenségi törekvések 1859–1866. Budapest: Hadtörténeti Intézet és Múzeum – Line Design, 2011.

Fáy András. A Halmay család: erkölcsi és tudományos olvasmány növendékek és nem növendékek számára. Pest: Heckenast Gusztáv, 1858.

Hansági Ágnes. Tárca – regény – nyilvánosság: Jókai Mór és a magyar tárcaregény kezdetei. Ráció–Tudomány 19. Budapest: Ráció Kiadó, 2014.

Jósika Júlia. „Béketűrés”. Nővilág 2, 26. sz. (1858. jún. 27.): 411–412.

Jósika Júlia. „Egy pár szó a fényüzésről”. Nővilág 1, 33. sz. (1857. aug. 23.): 519–521.

Jósika Júlia. „Eredeti divattudósítás”. Nővilág 1, 2. sz. (1857. jan. 18.): 26–28.

Jósika Júlia. „Kedélyesség”. Nővilág 3, 2. sz. (1859. jan. 9.): 17–18.

Jósika Júlia. „Korunknak divatbetegsége”. Nővilág 1, 39. sz. (1857. okt. 4.): 616–617.

Jósika Júlia. „Könnyelmüség”. Nővilág 2, 32. sz. (1858. aug. 8.): 504–505.

Jósika Júlia. „Lélekerő”. Nővilág 3, 10. sz. (1859. márc. 6.): 146.

Jósika Júlia. „Levél öcsémhez”. Nővilág 4, 10. sz. (1860. márc. 4.): 153–154.

Jósika Júlia. „Levél unokahugomhoz”. Nővilág 4, 6. sz. (1860. febr. 5.): 85–86.

Jósika Júlia. „Pár szó hazánk gazdag embereihez I”. Nővilág 2, 10. sz. (1858. márc. 7.): 152–153.

Jósika Júlia. „Pár szó hazánk gazdag embereihez II”. Nővilág 2, 12. sz. (1858. márc. 21.): 183–184.

Jósika Júlia. Pályavezető fiatal leányok számára. Szerkesztette Kuliffay-Beniczky Irma. Budapest: Franklin-Társulat, 1885.

Jósika Júlia. Pályavezető: Jó tanácsok a világba lépő fiatal leányok számára. Pest: Heckenast, 1863.

Kerpics Judit. „Az ifju elme jobban fölfogja: Jósika Júlia Pályavezető című nőnevelési tanácsadójának megjelenése és műfaji előzményei”. Tempevölgy 11, 3. sz. (2019): 65–82.

Kittler, Wolf. „Irodalom, szövegkiadás és reprográfia (1991)”. Fordította Lénárt Tamás. In Metafilológia 2: Szerző – könyv – jelenetek, szerkesztette Kelemen Pál, Kulcsár-Szabó Ernő, Tamás Ábel és Vaderna Gábor, Filológia 3, 19–56. Budapest: Ráció Kiadó, 2014.

Lukács Anikó. Nemzeti Divat Pesten a 19. században. Budapest: Főváros Levéltára, 2017.

Miklóssy János. „Irodalmi folyóirataink a Bach-korszakban (1849–1859)”. In Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve: 1973, szerkesztette Németh Mária, 233–290. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1976.

Pogány György. „A Franklin-Társulat, a Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda Rt. és ifjúsági kiadványai 1873–1945”. Könyv és Nevelés 21, 3–4. sz. (2019): 84–125.

Szaák Lujza. „Báró Jósika Julia, mint a női ifjusági irodalom úttörője”. Győri Hirlap, 1888. dec. 6., 1.

Szaák Lujza. Báró Jósika Miklós élete és munkái. Budapest: [k. n.], 1891.

Szerkesztőség. „Kérelem és jelentés”. Nővilág 3, 28. sz. [Melléklet] (1859): 441.

Szajbély Mihály. Jókai Mór. Magyarok emlékezete. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2010.

Thulmon Jozefa. „Jeles nők arcképcsarnoka I.”. Nővilág 3, 10. sz. (1859. márc. 6.): 147–150.

Vajda János. „Jósika Miklóshoz, Pest, 1859. márc. 19.”. In Vajda János. Levelezés: A Függelékben Bartos Róza levelei, szerkesztette Boros Dezső és Barta János, 10. köt. Vajda János összes művei. 11–12. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982.

Vas Gereben. „Egy feleséges embernek levelei 1”. Nővilág 1, 26. sz. (1857. júl. 5.): 404–407.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero