Az elsődleges kutatási feladat a pest-budai német sajtó legjelentősebb napilapja, az 1854 és 1944 között fennállt Pester Lloyd irodalomközvetítő szerepének és irodalomkritikai gondolkodásának a bemutatása kellene, hogy legyen. Az indulást követő évben csatlakozott a szerkesztőséghez a pozsonyi születésű író, újságíró, Petőfi első németre fordítója, Dux Adolf (1822–1881), aki haláláig meghatározta a lap kulturális arculatát, irodalomközvetítő szerepét, s színikritikái révén jelentős mértékben szolgálta a hazai színjátszás ügyét. A századfordulóig tervezett kutatás egyik mérföldköve lehetne 1882, mivel így képet alkothatunk Arany János teljes Pester Lloyd-beli recepciójáról. A napilapnak 1871–1872-ben megjelent egy képes heti melléklete, az Ungarische Illustrirte Zeitung, amelynek irodalmi anyaga szintén figyelmet érdemel.1 A napilapok kulturális rovatvezetői, újságírói jelentős szerepet vállaltak az irodalmi ízlésformálásban, szemléletmódjuk széles körben hatott. A kutatásnak az irodalomtörténeti köztudat által elfogadott, a vizsgált időszakban olvasott, színre vitt művek és szerzőik fogadtatását kellene bemutatnia, egyrészt a bírált művek felől közelítve a tárgyhoz, másrészt a kritikai szövegek, a bírálat elvei, illetve maga a kritikus személye, ízlésvilága is a vizsgálat tárgyát képezhetné. Dux Adolf jelentősége mindezek alapján többrétű: amellett, hogy a magyar irodalom klasszikusainak fordítója, megteremtette a színvonalas színikritikát; elméleti-esztétikai munkássága is jelentős, a magyar esztétika története a tudományos publicisztika úttörőjét látja benne.2 Dux mellett 1880-tól rendszeresen publikált a Pester Lloydban az író, újságíró, esztéta, filozófus Silberstein-Ötvös Adolf (1845–1899), aki lipcsei, temesvári, valamint több magyar és német nyelvű fővárosi lapnál is megfordult, végül az idősebb pályatárs halálát követően átvette annak feladatkörét a Falk vezette orgánumnál. Silberstein termékeny tárcaszerző, a Pester Lloydban megjelent műbírálatok zömét ő jegyezte. Emellett színházelméleti tanulmányokat is publikált, illetve műfordítóként is tevékenykedett, többek között Jókai és Mikszáth több művét fordította németre.3 Az irodalmi kritikákat Silbestein után Rothauser Miksa (1863–1913) jegyezte.