MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Forrásokból kinyert adatok; kontextusok
A korabeli német nyelvű sajtópiacnak a Pester Lloydon kívül természetesen más szereplői is voltak. Eddig az alábbi lapok történetéről, irodalomközvetítő tevékenységéről, a kulturális transzferben betöltött szerepéről van információnk: Pester Lloyd (1867–1876), Neues Pester Journal (1876–1878), Ungarischer Lloyd (1867–1876), Neuer Freier Lloyd (1869–1872). A kapcsolódó német nyelvű hetilapok irodalmi anyaga szintén ismert (Ungarische Illustrirte Zeitung, Neue Illustrirte Zeitung).1 Jelentős mintavételnek tekinthető a fővárosi német nyelvű lapokban közölt műbírálatok alapján a Jókai-recepcióhoz, illetve a magyar–német (nyelvű) kulturális transzferhez kapcsolódó kötet, amely a kiegyezést követő 15 év Jókai-befogadástörténetéről nyújt átfogó képet.2 Ugyancsak mintavételnek nevezhető a Pester Lloyd számára tíz éven át tevékenykedő, pesti születésű író, újságíró, kultúrakritikus, későbbi cionista Max Nordau (1849–1923) mintegy száz, az 1873. évi bécsi világkiállításról írott tárcájának kiadása.3 Nordau a Pester Lloyd után a Neues Pester Journalnál végzett újságírói tevékenysége, tárcaírói munkássága ismert.4 A sajtó- és irodalomtörténeti kutatások mellett fontos volna a kulturális térben működő többnyelvű, zömmel zsidó gyökerű és/vagy több nyelvben és kultúrában otthonosan mozgó szerzők esetében a zsidó kulturális kapcsolatok vizsgálata,5 többek között az asszimiláció, nyelv és identitás szempontjából. A Nordau és Kiss József közötti, eddig még nem publikált és elemzett fiatalkori levelezés kiadása és vizsgálata komolyan hozzájárulhatna ezeknek a kulturális folyamatoknak a megértéséhez is.6 A korabeli sajtótermékek tanulmányozása a szorosan vett irodalomtudomány mellett a 19. század második felének pest-budai kulturális életéről is átfogó képet nyújt. Jelen sorok szerzőjének érdeklődését például a zenés színház, elsősorban a színpadi táncművészet recepciója keltette fel, ennek kapcsán pedig a (Berlin–)Bécs–Budapest kulturális transzfer. A vizsgálódás ennek nyomán a fővárosi sajtó mellett a bécsi, illetve a németországi lapokra is kiterjedt. A kutatás hozadéka közel két tucat tanulmány mellett egy monográfia Gustav Mahler és a budapesti balett: Narratívák, recepció és kulturális transzfer a korabeli sajtóban címmel.7
| 1 | Ujvári Hedvig, Deutschsprachige Presse in der östlichen Hälfte der Habsburgermonarchie: Deutschsprachige Medien und ihre Rolle als Literaturvermittler in Ungarn in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts (Herne: Gabriele Schäfer Verlag, 2012). |
| 2 | Ujvári Hedvig, Kulturtransfer in Kakanien: Zur Jókai-Rezeption in der deutschsprachigen Presse Ungarns 1867–1882 (Berlin: Weidler Verlag, 2011). |
| 3 | Ujvári Hedvig, Zwischen Bazar und Weltpolitik: Die Wiener Weltausstellung 1873 in Feuilletons von Max Nordau im Pester Lloyd (Berlin: Frank&Timme, 2011). |
| 4 | Ujvári Hedvig, Dekadenzkritik aus der „Provinzstadt”: Max Nordaus Pester Publizistik (Budapest: Argumentum Kiadó, 2007). |
| 5 | Ujvári Hedvig, Identitások és kommunikációs csatornák: Magyar–német–zsidó kulturális metszéspontok a dualizmus kori Magyarországon (Budapest: MTA BTK, 2017). |
| 6 | Ujvári Hedvig: „»Csak bátorság, kitartás és akarat!«: Adalékok Kiss József vándoréveihez a Max Nordauval folytatott levelezés alapján”, Irodalomtörténeti Közlemények 125, 1. sz. (2021): 83–102, valamint Ujvári Hedvig, „»Az Ön iránti érzeseim, soha nem változnak«: Max Nordau és Kiss József szakmai-baráti kapcsolata újságírói pályafutásuk kezdetén”, Magyar Könyvszemle 139, 2. sz. (2023), 233–248, doi:10.17167/MKSZ.2023.2.233-248. |
| 7 | Ujvári Hedvig, „Gustav Mahler és Magyarország: Gustav Mahler budapesti működésének recepciója a korabeli magyarországi sajtóban, különös tekintettel a Pester Lloydra”, Magyar Könyvszemle 139, 3–4. sz. (2023): 488–503, doi:10.17167/MKSZ.2023.3-4.488-506; Ujvári Hedvig, „Magyar tematikájú balettbemutatók a Magyar Királyi Operaházban Gustav Mahler vezetése alatt a korabeli sajtó tükrében (Új Rómeó – Csárdás – Vióra)”, in Médiatörténeti mozaikok 2022, szerk. Paál Vince (Budapest: NMHH Médiatudományi Intézete, 2023), 39–69; Ujvári Hedvig, „The Viennese Waltz: Reception and Social Historical Context in Vienna and Budapest”, Tánc és Nevelés / Dance and Education 4, 1. sz. (2023): 69–83, doi:10.46819/TN.4.1.69-82; Ujvári Hedvig, „Der Pester Lloyd als Quelle musikhistorischer Forschungen: Ein Annäherungsversuch mit Beispielen aus dem 19. Jahrhundert”, Studia Musicologica 63, 3–4 (2022): 277–298; doi:10.1556/6.2022.00017; Ujvári Hedvig, „Adalékok a pesti német nyelvű lapok, elsősorban a Pester Lloyd zenekritikusainak pályaképéhez a kiegyezés utáni időszakban”, Magyar Könyvszemle 138, 4. sz. (2022): 535–546; doi:10.17167/MKSZ.2022.4.535-546. |
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
