MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
Balogh János Mátyás. „Napilapok és pénzintézetek kapcsolata a dualizmus korában”. Médiakutató, 2007. nyár. https://mediakutato.hu/cikk/2007_02_nyar/05_napilapok_penzintezetek_kapcsolata, hozzáférés: 2024. 10. 28.
Csáky, Moritz. Das kulturelle Gedächtnis der Wiener Operette: Regionale Vielfalt im urbanen Milieu. Wien: Hollitzer Verlag, 2021.
Dávidházi Péter. „Kritika és kritikatörténet: Elméleti kiindulópontja a kritikatörténetíráshoz”. Irodalomtörténet 67, 4. sz. (1985): 775–810.
[Falk Miksa]. „Fünfundzwanzig Jahre: 1854-1879”. Pester Lloyd, 1879. jan. 1., 2.
Hárs Endre. Der mediale Fußabdruck: Zum Werk des Wiener Feuilletonisten Ludwig Hevesi, 1843–1910. Würzburg: Königshausen & Neumann, 2021.
Hites Sándor. „Jókai & Jókai, szerk. Hansági Ágnes és Hermann Zoltán”. Irodalomtörténet 95, 4. sz. (2014): 528–545.
Jauß, Hans Robert. „Literaturgeschichte als Provokation der Literaturwissenschaft”. In Rezeptionsästhetik: Theorie und Praxis, szerkesztette Rainer Warning, 126–162. München: W. Fink Verlag, 19944.
[Kecskeméthy Aurél]. Kákay Aranyos politikai társadalmi tragico-humoristicus krónikája. Pest: Ráth Mór, 1869.
Kókay Görgy, szerk. A magyar sajtó története I. 1705–1848. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1979.
Kosáry Domokos és Németh G. Béla, szerk. A magyar sajtó története II/1. 1848–1867, II/2. 1867–1892. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985.
Kosáry Domokos és Németh G. Béla, szerk. A magyar sajtó története II/2. 1867–1892. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985.
Kútfalvi Oszkár. Újságpaloták. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1991.
Lakatos Éva. Sikersajtó a századfordulón. Budapest: Balassi Kiadó – OSZK, 2004.
Miskolczy Ambrus. Horn Ede: A magyar–zsidó nemzeti identitástudat forrásvidékén. Scripta Iudaica 1. Máriabesenyő – Gödöllő: Attraktor, 2007.
Moretti, Franco. Distant Reading. Fordította Christine Pries. Konstanz: KUP, 2016.
Nagy Endre. A magyar esztétika történetéből 1849–1912. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1987.
N. n. „Hogyan élt Bródy Zsigmond és hogyan szűnt meg a lapja?” Egyenlőség, 1925. aug. 15., 7.
Rózsa Mária. „A magyarországi német nyelvű sajtó a kezdetektől 1944-ig: Vázlat”. Magyar Könyvszemle 109, 2. sz. (1993): 229–230.
Rumpler, Helmut és Urbanitsch, Peter, szerk. Die Habsburgermonarchie 1848–1918, Bd. VIII: Politische Öffentlichkeit und Zivilgesellschaft, Teilbd. 2: Die Presse als Faktor der politischen Mobilisierung. Wien: Österreichische Akademie der Wissenhschaften, 2006.
Sármány-Parsons Ilona. Bécs művészeti élete Ferenc József korában, ahogy Hevesi Lajos látta. Budapest: Balassi Kiadó, 2019.
Schlosser, Christine. Das lyrische Werk Sándor Petőfis in deutscher Übersetzung: Eine Bibliographie, Berlin: Frank & Timme, 2023.
Schubert, Gerd. Jules Verne im Ungarischen Lloyd 1867–1876: Bibliographische Notizen und Dokumente aus der deutschsprachigen Jules Verne-Rezeption – oder Kurbeln in Budapest für Wolfgang Thadewald. 2000. http://www.epilog.de/Person/S/Schu/Schubert_Gerd_1960.htm.
Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/, hozzáférés: 2024. 11. 26.
T. Szabó Levente. „A komparatisztika többnyelvűség-kutatásai és az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok többnyelvűségének korszerűsége”. Helikon 65, 4. sz. (2014): 541–559.
Ujvári Hedvig. „Die Geschichte des Pester Lloyd zwischen 1854-1875, I–II”. Magyar Könyvszemle 117, 2. sz. (2001): 189–203.
Ujvári Hedvig. „Die Geschichte des Pester Lloyd zwischen 1854-1875, I–II”. Magyar Könyvszemle 117, 3. sz. (2001): 318–331.
Ujvári Hedvig. Dekadenzkritik aus der „Provinzstadt”: Max Nordaus Pester Publizistik. Budapest: Argumentum Kiadó, 2007.
Ujvári Hedvig, „Tulajdonosváltások és hangsúlyeltolódások a tulajdonosi szerkezetben a Neuer Freier Lloyd (1869–1872) fennállása során”. Magyar Könyvszemle 125, 4. sz. (2009): 488–492.
Ujvári Hedvig. Kulturtransfer in Kakanien: Zur Jókai-Rezeption in der deutschsprachigen Presse Ungarns 1867-1882. Berlin: Weidler Verlag, 2011.
Ujvári Hedvig. Zwischen Bazar und Weltpolitik: Die Wiener Weltausstellung 1873 in Feuilletons von Max Nordau im Pester Lloyd. Berlin: Frank&Timme, 2011.
Ujvári Hedvig. Deutschsprachige Presse in der östlichen Hälfte der Habsburgermonarchie: Deutschsprachige Medien und ihre Rolle als Literaturvermittler in Ungarn in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts. Herne: Gabriele Schäfer Verlag, 2012.
Ujvári Hedvig. „Lloydtól Lloydig: Az Ungarischer Lloyd (1867–1876) helye a magyarországi német nyelvű sajtó történetében”. Magyar Könyvszemle 129, 3. sz. (2012): 319–331.
Ujvári Hedvig. „Több mint interdiszciplina?: A magyarországi német nyelvű sajtó kutatásáról”. Magyar Könyvszemle 131, 1. sz. (2015): 15–23.
Ujvári Hedvig. Identitások és kommunikációs csatornák: Magyar–német–zsidó kulturális metszéspontok a dualizmus kori Magyarországon. Budapest: MTA BTK, 2017.
Ujvári Hedvig. „»Csak bátorság, kitartás és akarat!«: Adalékok Kiss József vándoréveihez a Max Nordauval folytatott levelezés alapján”. Irodalomtörténeti Közlemények 125, 1. sz. (2021): 83–102.
Ujvári Hedvig. „Adalékok a pesti német nyelvű lapok, elsősorban a Pester Lloyd zenekritikusainak pályaképéhez a kiegyezés utáni időszakban”. Magyar Könyvszemle 138, 4. sz. (2022): 535–546, doi:10.17167/MKSZ.2022.4.535-546.
Ujvári Hedvig. „»A gondolatai is ferencjózsefben jártak«: Adalékok Beer Ágost zenei szakíró életrajzához”. Magyar Könyvszemle 138, 1. sz. (2022): 126–131, doi:10.17167/MKSZ.2022.1.126-131.
Ujvári Hedvig. „Der Pester Lloyd als Quelle musikhistorischer Forschungen: Ein Annäherungsversuch mit Beispielen aus dem 19. Jahrhundert“. Studia Musicologica 63, 3–4. sz. (2022): 277–298, doi:10.1556/6.2022.00017
Ujvári Hedvig. „»Az Ön iránti érzeseim, soha nem változnak«: Max Nordau és Kiss József szakmai-baráti kapcsolata újságírói pályafutásuk kezdetén”. Magyar Könyvszemle 139, 2. sz. (2023): 233–248, doi:10.17167/MKSZ.2023.2.233-248.
Ujvári Hedvig. „Das publizistische Werk von Adolf Silberstein-Ötvös in der ungarländischen Presse im Überblick”. Hungarian Studies 37, 2. sz. (2023): 242–253, doi: 10.1556/044.2023.00246.
Ujvári Hedvig. „Gustav Mahler és Magyarország: Gustav Mahler budapesti működésének recepciója a korabeli magyarországi sajtóban, különös tekintettel a Pester Lloydra”. Magyar Könyvszemle 139, 3–4. sz. (2023): 488–503, doi:10.17167/MKSZ.2023.3-4.488-506
Ujvári Hedvig, „Magyar tematikájú balettbemutatók a Magyar Királyi Operaházban Gustav Mahler vezetése alatt a korabeli sajtó tükrében (Új Rómeó – Csárdás – Vióra)”. In Médiatörténeti mozaikok 2022, szerkesztette Paál Vince, 39–69. Budapest: NMHH Médiatudományi Intézete, 2023.
Ujvári Hedvig. „The Viennese Waltz: Reception and Social Historical Context in Vienna and Budapest”. Tánc és Nevelés / Dance and Education 4, 1. sz. (2023): 69–83, doi: 10.46819/TN.4.1.69-82
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
