MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Történetek az irodalom médiatörténetéből
Bibliográfia
[Csukássi József?]. „Eötvös és a nők III”. Divat-Nefelejts 2, 8. sz. (1876): [57]–58.
[Csukássi Józsefné?]. „Az illatokról II”. Divat-Nefelejts 2, 31. sz. (1876): [241].
Argus. „A csőd”. Ellenőr 8, 55. sz. (1876): [3].
Bernáth István. „Jegyzetek Björnstjerne Björnson halálának 50. évfordulójára”. Nagyvilág 5, 8. sz. (1960): [1209]–1211.
Bjørnson, Bjørnstjerne. „Fiskerjenten”. In Bjørnstjerne Bjørnson Samlede Digter-verker 2: Kong Sverre, Sigurd Slembe, Maria Stuart i Skotland, [De Nygifte], Jernbanen og Kirkegaarden, Fiskerjenten. Szerkesztette Francis Bull, 375–501. København–Kristiania: Gyldendal–Nordisk Forlag, 1919.
Björnson, Björnstjerne. Björnstjerne Björnson’s Bauernnovellen. Fordította Edmund Lobedanz. Bibliothek ausländischer Klassiker 12–13. Hildburghausen: Verlag des Bibliografischen Instituts, 1865.
Björnson, Bjönstjerne. „Veszélyes leánykérés, Az apa, Tájszokás”. A Népbarát 5, 49. sz. (1865): 585–587.
Björnson, Björnstjerne. Das Fischermädchen: Erzählung. Fordította Emil J. Jonas. Berlin: Otto Janke, [1868?].
Björnson, Björnstjerne. „A bölcsőtűl az oltárig [Arne]”. Fordította Szépfaludi F. [Szépfaludy Ö. Ferenc]. Fővárosi Lapok 6, 202–223. sz. (1869).
Björnson, Björnstjerne. „A halászleány”. Fordította [Csukássi József]. Magyarország és a Nagyvilág 5, 5–17. sz. (1869).
Björnson, Björnstjerne. The Fisher-Maiden: A Norwegian tale, from the author’s German edition. Fordította M. E. Niles. New York: Leypoldt&Holt, 1869.
Björnson, Björnstjerne. „Synnöve Solbakken”. Fordította Csukássi József. Nefelejts 16, 5–11. sz. (1874).
Björnson, Björnstjerne. „A halászleány”. Fordította [Csukássi József?]. Divat-Nefelejts 2, 25–34. sz. (1876).
Björnson, Bjönstjerne. Das Fischermädchen. Fordította Wilhelm Lange. Leipzig: Reclam, 1877.
Björnson, Björnstjerne. Das Fischermädchen: Erzählung. Fordította Emil J. Jonas. Berlin: Otto Janke, 18782.
Björnson, Björnstjerne. Magnhild. Fordította K. J.. Athenaeum Olvasótára 3. Budapest: Athenaeum, 18932.
Björnson, Björnstjerne. Arne, Solbakken Synnöve. Fordította Ritoók Emma. Klasszikus Regénytár. Budapest: Révai Kiadó, 1920.
Björnson, Björnstjerne. „A halászleány”. In Björnstjerne Björnson, A halászleány: Válogatott elbeszélések. Fordította Kemény Ferenc, Ritoók Emma, Faludy György. Szerkesztette, a kísérőtanulmányt írta Kemény Ferenc, 321–472. Budapest: Új Magyar Könyvkiadó, 1956.
Bornstein, George. „Hogyan olvassuk a könyvoldalt?: Modernizmus és a szöveg materialitása”. Fordította Vince Máté. In Metafilológia I. Szerkesztette Déri Balázs, Kelemen Pál, Krupp József, Tamás Ábel, 81–117. Budapest: Ráció Kiadó, 2011.
Borostyáni Nándor. „A nők társadalmi emancipációja. Három közlemény I”. Divat-Nefelejts 2, 24. sz. (1876): [185]–186.
Borostyáni Nándor. „A nők társadalmi emancipációja. Három közlemény II”. Divat-Nefelejts 2, 27. sz. (1876): [209]–210.
Borostyáni Nándor. „A nőkérdésről”. Divat-Nefelejts 2, 22. sz. (1876): [169]–170.
Brandes, Georg. „Bjørnstjerne Bjørnson”. In Georg Brandes, Det moderne Gjennembruds Mænd, [1]–69. København: Gyldendal, 18912.
Bull, Francis. „Inledning: Fiskerjenten”. In Bjørnstjerne Bjørnson Samlede Digter-verker 2: Kong Sverre, Sigurd Slembe, Maria Stuart i Skotland, [De Nygifte], Jernbanen og Kirkegaarden, Fiskerjenten. Szerkesztette Francis Bull, XXXV–XXXIX. København–Kristiania: Gyldendal – Nordisk Forlag, 1919.
Bull, Francis. „Fiskerjenten”. In Bjørnstjerne Bjørnson Samlede Digter-verker 9: Varianter. Szerkesztette Francis Bull, 206–214. København–Kristiania: Gyldendal – Nordisk Forlag, 1920.
Bull, Francis. „Utbredelsen av Bjørnsons verker i Norge og Danmark indtil utgangen av året”. In Bjørnstjerne Bjørnson Samlede Digter-verker 9: Varianter. Szerkesztette Francis Bull, 429–432. København–Kristiania: Gyldendal – Nordisk Forlag, 1920.
Bull, Francis. Bjørnstjerne Bjørnson. Oslo: H. Aschehoug, 1982.
Buzinkay Géza. „A nagyvárosi polgárság lapja, a Magyarország és a Nagy Világ”. In A magyar sajtó története 1867–1892 II., szerkesztette Kosáry Domokos és Németh G. Béla, 2 köt., 230–239. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985.
Buzinkay Géza. „Divat- és női lapok”. In A magyar sajtó története 1867–1892. Szerkesztette Kosáry Domokos, Németh G. Béla, 2 köt., 245–247. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985.
Buzinkay Géza. „A pártpolitikai sajtó uralmának korszaka 1867–1890”. In Buzinkay Géza és Kókay György, A magyar sajtó története I., 134–151. Budapest: Ráció Kiadó, 2005.
Cs. J. [Csukássi József?]. „Akik Európa sorsát intézik”. Divat-Nefelejts 2, 43. sz. (1876): 342–343.
Cs. J. [Csukássi József?]. „Eötvös és a nők V”. Divat-Nefelejts 2, 15. sz. (1876): [113].
Cs. Z. A. [Csukássi Zmeskál Aranka?]. „Az illatokról”. Divat-Nefelejts 2, 32. sz. (1876): [249]–250.
Csukássi József. „Eötvös és a nők I”. Divat-Nefelejts 2, 1. sz. (1876): [1]–2.
Csukássi József. „Eötvös és a nők II”. Divat-Nefelejts 2, 2. sz. (1876): [9]–10.
Csukássi Józsefné. „Az illatokról I”. Divat-Nefelejts 2, 18. sz. (1876): [137]–138.
Diószegi András, „Vértesi Arnold”. In A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig, szerkesztette Sőtér István, 493–496. A magyar irodalom története 4. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965.
Farkas Zoltán. „Björnson”. Budapesti Szemle 142. köt., 401. sz. (1910): [282]–287.
Felsőbányai [Kandra Kabos]. „A halászleány”. Eger 8, 20–25. sz. (1870).
Gulyás Pál. Magyar írói álnév lexikon: A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1956.
Gyimesi Emese. „Polémia és »epeláz« a női szerzők körül”. In Gyimesi Emese, Szendrey Júlia irodalmi pályafutása: Társadalomtörténeti kontextusok, 157–197. Ligatura. Budapest: Ráció Kiadó, 2021.
Hagen, Erik Bjerck. „Synnøve Solbakken og litteraturhistorien”. Edda 105, 3. sz. (2018): 218–233.
Halvorsen, Jens Braage. Bjørnstjerne Bjørnsons Liv og Forfattervirksomhed. Kristiania: Det Mallingske Bogtrykkeri, 1885.
Hansági Ágnes. „»Trágyadomb és holdvilág«: Berthold Auerbach, a »falusi történet« és magyar recepciója”. Alföld 71, 4. sz. (2020): 46–64.
Hansági Ágnes. „A falusi történet a magyar fikciós prózában”. In Hansági Ágnes. Irodalmi kommunikáció és műfajiság: A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig, 217–297. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2022.
Karasin. „Egy bokharai lóverseny”. Fordította Cs. J. [Csukássi József?]. Divat-Nefelejts 2, 41. sz. (1876): 326–327.
Kemény Ferenc. „Björnstjerne Björnson (1832–1910)”. In Björnstjerne Björnson, A halászleány: Válogatott elbeszélések. Fordította Kemény Ferenc, Ritoók Emma, Faludy György. A kísérőtanulmányt írta Kemény Ferenc, 473–477. Budapest: Új Magyar Könyvkiadó, 1956.
Koncz Ákos. „Kandra Kabos”. In Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren, 124–130. Eger: Érseki Lyceumi Nyomda, 1892.
Mádl Péter és Annus Ildikó. A svéd irodalom magyarországi fogadtatása a kezdetektől 1900-ig. Budapest: Argumentum Kiadó, 2019.
Masát András. „A »modern áttörés« – skandináv irodalmak európaisága”. In Világirodalom. Szerkesztette Pál József, 733–734. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2008.
Mészáros Zsolt. „A Wohl-nővérek sajtótevékenysége”. In Mészáros Zsolt, Wohl-nővérek munkássága: irodalom, sajtó, szalon (Doktori disszertáció, ELTE, témavezető: Dr. Szegedy-Maszák Mihály), 90–160. Budapest: 2016.
Nacsády József. „A szegedi parasztnovella keletkezése: Részlet egy készülő tanulmányból”. Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Litteraria 1957–58. Irodalom 1, 1. sz. (1958): [71]–110.
Nagydiósi Gézáné. „Magyarországi női lapok a XIX. század végéig”. In Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1957. Szerkesztette V. Waldapfel Eszter, 193–229. Budapest: 1958.
N.n. „Egy pár kék atlasz topán”. Fordította Cs. Z. A. [Csukássi Zmeskál Aranka?]. Divat-Nefelejts 2, 35. sz. (1876): 278–279.
N.n. „Norvég életképek”. A Népbarát 5, 49. sz. (1865): 585.
Odojeffsky, Prince Wladimir. „A Capriccio”. In Ainsworth's Magazine: A Miscellany of Romance, General Literature, and Art. Szerkesztette William Harrison Ainsworth, 53–58. London: Chapman and Hall, 1848.
Odojefssky, Wladimir. „Das Hohngelächter eines Todten”. In Nordisches Novellenbuch I., szerkesztette Robert Lippert, 249–266. Leipzig: Verlag von J. J. Weber, 1846.
Øyslebø, Olaf. „Bondefortellingene i historien”. In Olaf Øyslebø, Bjørnsons „bondefortellinger”: Kulturhistorie eller allmennmenneskelig diktning?, 11–46. Oslo: Gyldendal Norsk Forlag, 1982.
Schwiedland Jenő. „Egy jubiláló norvég költő”. Fővárosi Lapok 19, 183. sz. (1882): 1143.
Szajbély Mihály. „Kemény és Jókai”. In A sors kísértései: Tanulmányok Kemény Zsigmond munkásságáról születésének 200. évfordulójára, szerkesztette Szegedy-Maszák Mihály, 346–359. Budapest: Ráció Kiadó, 2014.
Szinnyei József. „Csukássi József”. In Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái II., 442–444. Budapest: Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, 1893.
T. Szabó Levente. „Egy irodalmi siker archeológiája: A tót atyafiak és A jó palócok történeti poétikája”. In T. Szabó Levente, Mikszáth, a kételkedő modern: Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, 13–31. Ligatura. Budapest: L’Harmattan, 2007.
Török Zsuzsa. „A Wohl-nővérek emancipációja (Társadalomtörténeti megközelítés hosszmetszetben)”. Aetas 30, 1. sz. (2015): 87–115.
V. A. [Vértesi Arnold]. „Björnson Björnstjerne”. Magyarország és a Nagyvilág 5, 6. sz. (1869): 64–65.
Whitman, Walt. „Éji kép”. Fordította Csukássi József. Divat-Nefelejts 2, 18. sz. (1876): 138.
Tartalomjegyzék
- Történetek az irodalom médiatörténetéből
- Impresszum
- Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
- 1837 – Mottók párbeszéde
- 1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- 1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- 1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- 1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- A Nagy Tükör előzményei
- Jókai „Charivari” című rovatai
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
- 1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- 1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- 1860 – Arany János szerkesztő lesz
- 1863 – Arany János kiadó lesz
- 1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
- Bevezető
- 1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- 1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- 1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- 1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- 1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
- Bevezetés
- 1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- 1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- 1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- 1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- 1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- 1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- 1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- 1916 – Egy modern alapviszony
- 1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- 1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- 1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- 1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- 1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- 1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- 1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- 1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 161 0
Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
