Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék

Történetek az irodalom médiatörténetéből
Impresszum
Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
chevron_right1837 – Mottók párbeszéde
- Bibliográfia
chevron_right1844 – Elindul az Életképek divatrovata
- „Nem felejtők, kiknek írunk!”
- Divat-lapok vagy divatlapok?
- Az Életképek divatrovata (1844–1848)
- A fiktív levél mint használati szövegtípus
- „S most térjünk át a’ divatra, kedves barátnőm”
- A divat mint a nemzetépítés eszköze
- „S pedig kivált újabb időkben minő gombai bőségben keletkeznek az irónők?”
- Bibliográfia
- Melléklet
chevron_right1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
- Függelék
- Bibliográfia
chevron_right1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
- A magyar irodalmi lapok hálózatának délibábja
- Bibliográfia
chevron_right1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
- chevron_rightA Nagy Tükör előzményei
  - A’ tudós palótz, avagy Furkáts Tamásnak Mónosbélbe lakó sógor-urához írtt levelei
  - Charivari-Dongó
- chevron_rightJókai „Charivari” című rovatai
  - Öreg ABC vén emberek számára
- A Nagy Tükör indulása
- A Nagy Tükör megjelenése előtti sajtóreflexiók
- A Nagy Tükör megjelenését követő szemlék
- A Nagy Tükör tartalma
- Politikai körút gyalog
- Beszélyek és effélék
- „Satyrák”
- Versek
- „Furcsa ötletek”, „Humorisztikus ötletek”
- Vizualitáson alapuló rovatok
- „Adomák”
- A Nagy Tükör megszűnése és utóélete
- Bibliográfia
chevron_right1857 – A „látható” költő
- A halhatatlanság biztosítéka: A Petőfi-emlékezet és az illusztrált sajtó
- Az olajfestmény
- A litográfia: sokszorosítás és árucikké válás
- A kampány mérlege
- A kompozíció: műfajok, jelentésrétegek, emlékezésmódok
- Versillusztráció: költészeti örökség
- Portré: a személyiség
- Történeti zsáner: petit genre
- Bibliográfia
chevron_right1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
- A mediális váltás hatása Jósika Júlia életvezetési tanácsadó szövegeire
- Bibliográfia
chevron_right1860 – Arany János szerkesztő lesz
- Bevezetés
- Belvárosi anzix
- Szerkesztők a Belvárosban
- Arany János sétálni megy
- Következtetések
- Bibliográfia
chevron_right1863 – Arany János kiadó lesz
- Szerkesztők és kiadók a 19. század közepén
- A Koszorú adminisztrációja
- Az üzletvitel módja: értelem és érzelem
- Következtetések
- Bibliográfia
chevron_right1865 – Modernitás és heti csevegés
- Bevezető
- Modernitás/modernség és heti csevegés – az alapfogalmak
- Irodalom vs. kulturális orientációs minta – a Porzó-recepció szövegei (1877)
- Heti csevegés – Náday Ezüstös (1865)
- Szubjektív látás, kószálás: a járda perspektívája
- Útmutatók a nagyvárosi élethez
- A tárcaíró figurája
- Dialógusok és narratívák
- Bibliográfia
chevron_right1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
- Problémafelvetés
- A magyarországi német nyelvű sajtó helyzete és irodalomközvetítő szerepe 1867 után
- Lehetséges kutatási feladatok
- Forrásokból kinyert adatok; kontextusok
- A sajtó kutatásával kapcsolatos problémák, illetve módszertani kérdések
- Bibliográfia
chevron_right1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
- Tekintély, fejlődés, női sorsok
- A parasztnovella műfajáról
- Bjørnson-fordítások a magyar hetilapokban
- Bibliográfia
chevron_right1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
- Bibliográfia
chevron_right1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
- Egy kis elmélet: miért (nem) nevetünk a (régi) vicclapokon?
- Jókai és a Bolond Istók
- Jókai-Jupiter, a magyar Bikansfield
- A bűvészsipkás hókuszpókász
- Held Pálffy és a bécsi tószt
- Macskazene
- Befejezésül: Hegedüs Sándor, aki rossz útra vezette Jókait
- Bibliográfia
chevron_right1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
- Bevezetés
- A későn született magyar kultúra és a nemzetek létharca
- Társadalmi modernizáció és nemzeti öntudat
- A kultúra szerepe a magyarosításban
- Antielitizmus és az esztétikai szempont abszolutizálásának elutasítása
- Az akadémizmus és a szabályelvűség bírálata
- Az egyéniség fontossága a művészetben és a kritikában
- A piaci elvek korlátozása és az önmérséklet szükségessége
- Konklúziók
- Bibliográfia
chevron_right1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
- Bibliográfia
chevron_right1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
- Adatok és problémák
- Szerzők és művek
- A szerzőkről általánosságban, a magyarokról konkréta(bba)n
- Magyar női szerzők A Hétben
- Külföldi szerzők
- Írók a címlapon
- Jubileumi számok
- A meggyőzés mestere – hajsza a kéziratokért
- Összefoglalás helyett
- Bibliográfia
chevron_right1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
- A szerkesztői üzenetek rovat funkciója
- Képes Világ (1871–1873): „A szerkesztő póstája”
- Kiss József mint „költő-tanár”
- A „Heti posta” beszélője
- Bibliográfia
chevron_right1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
- Az Élet az utókor szemében és az első évfolyam hangsúlyos szerepe
- A közös látásmód: Brandes, Nietzsche, Ibsen
- A havilapból kétheti, majd hetilappá váló kiadvány jellemzői
- Norvég irodalom az Élet hasábjain
- Bibliográfia
chevron_right1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
- A Magyar Lányok és az új típusú ifjúsági irodalom
- Félelmek, eszmék, jóakarat: a lányolvasók mint társadalmi „probléma”
- A hetilap tartalma és a serdülő lányok irodalmi reprezentációja
- Következtetések
- Bibliográfia
chevron_right1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
- Bibliográfia
chevron_right1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
- Bibliográfia
chevron_right1916 – Egy modern alapviszony
- Bibliográfia
chevron_right1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
- Háború és...
- A háború, a slow print és a társadalmi kommunikáció szintjei
- Kner Imre és a magyar slow print
- Bibliográfia
chevron_right1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
- Bibliográfia
chevron_right1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
- Az indulás
- A pályakezdés: a társadalmi problémák tolmácsolója
- A publicista
- A publicisztika
- Az életmű újraolvasásának szükségességéről
- A háború után
- Bibliográfia
chevron_right1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
- Irodalmi-művészeti szamizdat Magyarországon
- A klasszikus szamizdat jellegzetességei
- Gépiratos folyóiratok
- Alternatív nyomtatási technikával készült folyóiratok
- Élőfolyóiratok és az „orális szamizdat”
- Összegzés
- Bibliográfia
chevron_right1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
- Bibliográfia
chevron_right1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
- Bibliográfia
chevron_right1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
- Bibliográfia
chevron_right1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
- Szerkesztők
- Világirodalmi vonatkozások
- Tematikus lapszámok
- A Tolnai Ottó-kézjegyek
- A délszláv háború
- Halotti tor és virtuális könyvtár
- Az Ex Symposion lapszámainak témái és szerkesztőinek jegyzéke
- Főszerkesztők
- Szerkesztőségek
- Bibliográfia

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

DOI: 10.1556/9789636641610

Sorozat: Impulsio

ISSN: 3004-1333

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Tanulmányokchevron_right

Lapok, szerzők, szerkesztők, szövegek és olvasóik
Hansági Ágnes, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.1

1837 – Mottók párbeszéde
Gere Zsolt, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.2

1844 – Elindul az Életképek divatrovata
Csikós Gréta, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.3

1852 – Egy Tóth Kálmán-levél és az 1852-es év néhány sajtótörténeti eseménye
Szilágyi Márton, ELTE Bölcsészettudományi Kar
DOI: 10.1556/9789636641610.4

1853 – Megindul a Délibáb: Nemzeti Szinházi Lap
Hansági Ágnes, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.5

1856 – Elindul Jókai első élclapja, A Nagy Tükör
Kiss A. Kriszta, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.6

1844 – A „látható” költő
Owaimer Oliver, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.7

1857 – Jósika Júlia a Nővilág főmunkatársa lesz
Kerpics Judit, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.8

1860 – Arany János szerkesztő lesz
Török Zsuzsa, ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet
DOI: 10.1556/9789636641610.9

1863 – Arany János kiadó lesz
Török Zsuzsa, ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet
DOI: 10.1556/9789636641610.10

1865 – Modernitás és heti csevegés
Tóth Benedek, Pannon Egyetem, Humántudományi Kar, Társadalomtudományi Intézet
DOI: 10.1556/9789636641610.11

1867 – A magyar irodalom recepciója a jelentősebb fővárosi német nyelvű lapokban 1867 és a századforduló között
Ujvári Hedvig, PPKE BTK, Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet
DOI: 10.1556/9789636641610.12

1869 – Megjelenik A halászleány című elbeszélés fordítása a Magyarország és a Nagyvilágban
Asztalos Veronka Örsike, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.13

1871 – Mikszáth Kálmán újságot ír, olvas ‒ és erőt nyer
Császtvay Tünde, ELTE HTK Irodalomtudományi Intézet
DOI: 10.1556/9789636641610.14

1878 – A Bolond Istók karikaturistája kaméleonként ábrázolja Jókait
Szajbély Mihály, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.15

1881 – Elindul a Budapesti Hirlap
Lengyel Imre Zsolt, ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.16

1884 – A Magyar Szalon képes folyóirat és a századfordulós modernség programja
Hansági Ágnes, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.17

1889 – A Hét szépirodalmi szerzői 1889‒1914 között
Dede Franciska, MNMKK OSZK Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport
DOI: 10.1556/9789636641610.18

1889 – Elindul A Hét „Heti posta” rovata
Márton-Simon Anna, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.19

1891 – A norvég irodalom szerepe az Élet modernizációs programjában
Asztalos Veronka Örsike, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.20

1894 – Megjelenik a Magyar Lányok
Vojnics-Rogics Réka, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.21

1896 – Elindul Leopold Gyula Általános Tudósítója
Tóth Benedek, Pannon Egyetem, Humántudományi Kar, Társadalomtudományi Intézet
DOI: 10.1556/9789636641610.22

1914 – Nem indul el a Máglya című folyóirat
Wirágh András, ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet
DOI: 10.1556/9789636641610.23

1916 – Egy modern alapviszony
Balogh Gergő, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.24

1918 – Sajtó-kézimunka és slow print
Rákai Orsolya, ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet
DOI: 10.1556/9789636641610.25

1920 – „Akaratlanul és természetes őszinteséggel”
Szilágyi Zsófia, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.26

1936 – Bethlen Margit az Ünnep szerkesztője lesz
Rózsafalvi Zsuzsanna, Petőfi Irodalmi Múzeum
DOI: 10.1556/9789636641610.27

1956 – A szamizdat sajtónyilvánosság
Danyi Gábor, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.28

1959 – A januári Kortársban megjelenik Tandori Dezső Újra a réten című költeménye
Füzi Péter, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.29

1968 – Megjelenik Bálint Tibor Zokogó majom című regényének első részlete az Utunkban
Szajbély Mihály, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.30

1972 – A hálózatosság mint kritikai forma
Szabó Gábor, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.31

1992 – Az EX Symposion (1992–2022) mint otthonkeresés
Bencsik Orsolya, Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék
DOI: 10.1556/9789636641610.32

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Kivonat

fullscreenclose

printsave