Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

12 Jókai Mór A zsidó fiú című drámáját a Magyar Szalon közli először 1894. januári különszámában, a Jókai Mór emlékfüzetben. A dráma szövegét a Petőfi kézírását őrző másolat borítéklapjának fakszimiléje és Petőfi arcképe vezeti be, a következő kísérőszöveggel: „Jókai Mór 50 éves írói pályája azon időtől számít, mikor a »Zsidó fiú« czimű drámáját irta, mely most jelenik meg legelőször a »Magyar Szalon« ezen füzetében. A drámát Petőfi Sándor másolta le, hogy Jókai idegen kézírással adhassa be az Akadémiához, melynek titkára, mint ezen Petőfi által írt eredeti borítéklapon látható: 1843. márczius 8-ikával jelezte a pályamű átvételét, amely nap irodalmunk történetében örökké nevezetes marad.” N. n., „C. n.”, Magyar Szalon 11, [Jókai Mór emlékfüzet] különszám (1894. jan.): 703–704. [Kiemelések az eredetiben.] Ld. még Berzsenyi Dániel, „Kézirata: Részlet Döbrentey Gáborhoz írt leveléből”, Magyar Szalon 2, 3. sz. (1885): 664. Az 1897. júniusi szám a Rómában kiadott Carità e lavoro című kötetből közöl mutatványt, amely a kortárs világirodalom és művészet legnagyobb alkotóinak bemutatására vállalkozott, a szerzők kézírásának, kéziratainak közlésével. A magyar olvasók számára a mutatvány kuriozitását az jelenthette, hogy Zola, Ibsen, Giovanni Verga, Edmondo de Amicis, Alphonse Daudet mellett Jókai Mór, Ludwig Dóczy (Dóczy Lajos műfordító), Békássy Helén költő, Benczúr Gyula és Lotz Károly is szerepelt az olasz díszalbumban. N. n., „Carità e lavoro”, Magyar Szalon 14, 6. sz. (1897. jún.): 449–480.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero